 Tudjátok, mi az a 11 dolog, amiben rendületlenül hiszünk? |
Sharon Stone-osan lehúzni a bugyit
Ami Sharonnak a vásznon működik, az nem biztos, hogy nekünk is fog. Csak akkor próbáljuk meg észrevétlenül a partnerünk kezébe adni a lehúzott bugyinkat, ha egészen biztosak vagyunk benne, hogy nem fog beakadni sehova és nem fogunk erőlködő arckifejezést vágni, miközben áthúzzuk a bokánkon. Egyébként egyrészt kiszúrja a pincér, másrészt nem szexi.
Asztal alatt kutyát etetni
Szoktassuk önuralomra az ebet! Van, ahova be sem engedik a kutyákat: ez nem szép dolog; a kutya biztos unatkozik, ha ki van kötve valami lámpaoszlophoz. Viszont: a kutyacsámcsogás nem túl esztétikus az emberi fülnek, és van, akinek elveszi az étvágyát.
Más tányérjából kinézni az ételt
Van az úgy, hogy megbántuk, hogy a spagettit választottuk, és inkább azt akarjuk, nagyon, de nagyon, ami a szomszéd asztalon gőzölög. Viszont ne ragadtassuk el magunkat: megkérdezni egy idegentől, hogy mit eszik, irtó nagy faragatlanság.
Megfeledkezni magunkról
A vacsorához fogyasztott bor néha jobban hat, mint gondolnánk. Mi ezt ilyenkor nem érezzük, de a többiek sajnos igen. Akkor már illik behúzni a kéziféket, ha ellenállhatatlan vágyat érzünk arra, hogy kedvenc dalainkat együtt kántáljuk az asztaltársasággal, ugyanis nem biztos, hogy azok megegyeznek a szomszéd asztalnál ülő német turistákéval.
Számlát bogarászni
Aki nem biztos benne, hogy ki tudja fizetni a számlát, az ne menjen étterembe, punktum! Ne hozzuk már kínos helyzetbe ismerőseinket azzal, hogy percekig elemezzük a számlát, és reklamálunk, és osztunk-szorzunk stb. A pincérek megőrülnek ettől, ahogyan a jól nevelt emberek is.
Táskába bedobni a kaját, vagy szalvétában hazavinni
Gyermekkorunkban persze hogy eldugtuk a kaját, ha nem akartuk megenni. Így kerültek a mócsingos húsok a hátizsákunkba, a csirkecombok pedig a kutya táljába. És láttunk olyan öreglányokat is, akik a vendégségből és az étteremből retikülben szállítják el a kaját. De ez manapság már nem fordulhat elő, ugye?
Piknikkosárral érkezni
Olyan jó lenne a kedvenc helyünkön, ahol nagyon finom a kaja, a kedvenc borunkat inni. De mit tegyünk, ha azt ott történetesen nem kapni? Vigyünk egy piknikkosarat, benne egy üveggel, és töltögessünk az asztal alatt? Inkább ne! És a chipses zacskót, valamint a gyerek kakaós csigáját is hagyjuk kint.
Fizetés nélkül távozni
Előfordul, hogy az ember elfeledkezik a világ olyan kellemetlen dolgairól, mint a számla kifizetése. Ilyenkor egyszerűen, mint aki jól végezte a dolgát, kisétálunk. A pincér pedig utánunk. Ilyenkor villámgyorsan fizessünk, és ha jót akarunk, ne spóroljunk a borravalóval…
Visszaküldeni a bort
Na jó, ha vöröset hoznak fehér helyett, akkor azért vissza lehet küldeni. De ha újabb és újabb borok kinyitására kényszerítjük a pincéreket, akkor ne csodálkozzunk, ha mócsing, légy, vagy bármi egyéb kellemetlen szubsztancia kerül végül a kajánkba.
Elszállni a fogpiszkálóval
Az ember hajlamos arra, hogy békésen eljátsszon a fogpiszkálóval. De étteremben azért jobb, ha némi önkontrollt gyakorlunk. Mert ugye nem akarjuk, hogy emiatt pfújozzanak ránk a szomszéd asztalnál?
Ordítani meg integetni a pincérnek
Ha a nagyszüleinkkel megyünk enni, előfordulhat, hogy az öregek, ahogyan az régen szokás volt, kiabálnak és integetnek a pincérnek. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor előzzük meg őket. Beszéltessük őket a régi szép időkről, és közben sunyiban szemezzük oda a pincért. Viszont hagyjuk, hogy ők fizessenek; annak örülnek.
