 Ha már gombászunk, piknikelhetünk is, nem igaz? |
Melyik időszakot nevezhetjük Magyarországon gombaszezonnak?
Klasszikus értelemben a szeptember–október számít gombaszezonnak, de igazából már tavasztól el lehet kezdeni kijárni a természetbe, persze elsősorban a csapadéktól függően.
Eső után mennyi idő múlva érdemes kimenni gombát keresni?
Kisebb záporok után még ne keresgéljünk! Várjuk meg inkább a több napig tartó esőzéseket. A várakozási idő leginkább attól függ, milyen gombafajra vadászunk. Vannak az ún. korhadékbontó fajok (pl. a szegfűgomba), ezek az esőzések után néhány nappal már megjelennek. A gyökérkapcsolt fajoknak (vargánya, rókagomba…), melyek a fák gyökereivel képeznek kapcsolatot, egy-két hétre van szükségük, hogy termőtestet hozzanak. Az elsősorban tölgyfákkal gyökérkapcsolt gyilkos galóca már megjelent az idén.
Vannak speciálisan magyar gombafajok?
Igen, de ezek javarészt védettek. Harmincöt védett gombafajt ismerünk az országban, és ezek közül több szinte csak nálunk található meg; ilyen például az álszömörcsög vagy a honi csillaggomba. A védett fajokat tilos leszedni, sőt két- és tízezer forint közti büntetés jár érte darabonként!
Egy amatőr gombászni vágyó hogyan készüljön fel?
Rengeteg gombababona van, de ezekben nem érdemes hinni. Az egyik ilyen, hogy hagymát tesznek az ételbe, és ennek a színe megváltozik a mérgező gombától. A másik pedig az ún. ezüstkanál-próba, ami arra a hitre épül, hogy a kanál megfeketedik a romlott gombától. Az is sajnos bevett szokás, hogy evés előtt adnak a gombás ételből a kutyának vagy a macskának, és várják a hatást, de pont a gyilkos galócánál a mérgezési tünetek csak hosszú idő, 8–24 óra múlva jelentkeznek hányás-hasmenés formájában, úgyhogy ez a módszer se túl hatékony. Sokan hiszik, hogy a feltűnő színű vagy alakú gombák a mérgezők, de ez is tévedés. A legmérgezőbb gombánk, a gyilkos galóca teljesen átlagosan néz ki, kalapja zöldes színű, lemezei, gallérja és bocskora fehér, sőt még az illata és az íze is jó. Van ugyan igazságalapja a babonának, mert a kevésbé mérgező mesegombának, a légyölő galócának piros a kalapja és rajta fehér pettyek vannak.
| Vannak tanfolyamok… Ha valaki ráveszi magát, hogy az erdőbe megy gombászni, annak legalább a legmérgezőbb hazai gombát, a gyilkos galócát ismernie kell. Évi három-négy haláleset származik Magyarországon gombamérgezésből, melyet kivétel nélkül a gyilkos galóca elfogyasztása okozott. Még mindig sokan hiszik azt, hogy piros kalapú, fehér pöttyös gomba a gyilkos galóca, pedig ezt a tévedést ideje lenne eloszlatni. A légyölő galóca is mérgező ugyan, de messze nem annyira, mint a gyilkos galóca. A gombászást alapfokon tanfolyamokon is meg lehet tanulni, az áruk 10-20 ezer forint körül van, és ezekben több terepgyakorlat is benne foglaltatik. A szakértői tanfolyam már közel százezer forintba kerül. |
Melyek a legnépszerűbb hazai gombafajok?
A mezei szegfűgombát nagyon sokan ismerik és szeretik. Sajnos egyre kevesebbet találunk belőle, mert régen még kihajtották az állatokat a legelőre, így aztán trágyázták a földet, de ma már inkább istállóban tartják őket. A szegfűgomba mellett a másik legnépszerűbb itthoni gombafaj, a mezei csiperke is a trágyás legelőkön nő. Könnyen összetéveszthetjük a mindig erdőben termő gyilkos galócával, ha nem figyelünk a gomba lemezszínére. A gyilkos galócának fehér, míg a csiperkének sötétbarna színűek a lemezei érett állapotban. Az erdőben a sárga rókagombát és a nyári vargányát keresik a legtöbben.
Magyarország mely területei a leggazdagabbak gombákban?
Az Őrség csapadékos vidéke a legjobb ilyen szempontból itthon, de a Mátrában, a Bükkben és a Zemplénben is érdemes keresgélni. A főváros környékén sajnos jellemzően több a gombázó, mint a gomba, de kiemelkedő esőzések után a Pilisben vagy a Budai-hegységben azért érdemes próbálkozni.
Hol érdemes a gombát bevizsgáltatni?
A piaci gombaszakértőket nemcsak érdemes, hanem meg is kell keresni, őket többnyire hétköznapokon találjuk meg, de néhány kiemelt piacon (pl. Fény utcai piac, Fehérvári úti csarnok…) szombat-vasárnap is fogadják a gombázókat.
| Mi történik, ha mérgezett gombát ettünk? Kocsis Ágnes dietetikus segítségével utánajártunk, milyen tünetei lehetnek a gombamérgezésnek. “A leggyakoribbak gyomor-bélrendszert, idegrendszert és az érzékszerveket érintik: hányinger, hányás, émelygés, hasi fájdalom, hasmenés, hallucinációk, bénulás, légzési elégtelenség, alacsony pulzusszám, izomgörcsök, máj- és veseelégtelenség fordulhat elő. A mérgezés okozta megbetegedések lappangási ideje változó, 15 perctől 24 óráig változhat a gomba típusától és az elfogyasztott mennyiségtől függően. A megbetegedés kezelésénél fontos a mérgezést okozó gomba fajtájának meghatározása. A gyilkosgalóca-mérgezésnél a fogyasztást követően 8–40 óra múlva jelentkeznek a kezdeti tünetek: a csillapíthatatlan hányás, hasmenés (vízszerű széklet) életveszélyes kiszáradáshoz, a második szakaszban pedig a látszólagos javulás utáni májsejtkárosodás gyakran halálhoz vezethet.” |
Még néhány alapszabály:
1. Ne fogyasszunk nyersen gombát!
2. Kisgyerekeknek és érzékeny gyomrúaknak ne adjunk gombaételt!
3. A kész gombaételt a hűtőben se tároljuk egy napnál tovább! A friss termőtestek két-három napig tárolhatók.
| Íme, a Sülfefőve séfjeinek gombás receptjei:
Vargányakrémleves gesztenyével Harmath Csabától Szőke Jani gombás, kakukkfüves rizottója Laskagombás tészta, ahogyan Hernyák Tomi készíti |
