A jövő élelmiszerhiányának leküzdésére rendszerint felmerül megoldásként, hogy az emberiségnek részlegesen át kéne térnie a rovarevésre, mert az ízeltlábúak olcsó, könnyen hozzáférhető, zsírban szegény, viszont fehérjében gazdag tápanyagforrást jelentenek.
Hogy ez mennyire nem csak egy képtelen ötlet, az az EU terveiből is látszik: az Európai Bizottság ugyanis 2,65 millió fontot ajánlott fel arra, hogy kidolgozzák a részleges rovarevésre való áttérés tervét. A pénzt a szakértők azért kapják, hogy kiderítsék, milyen fehérjéket tartalmaznak a különféle rovarok, és van-e akadálya, hogy például az allergiabetegek is fogyasszák őket.
Az egyik kutató, Marcel Dicke azt mondja, 2020-ban akár már a szupermarketek is árulhatnak majd rovarokat, más kérdés, hogy tényleg lelkesen leemelünk-e majd a polcokról egy csomag csótányt, amikor a lakásban sikoltva futunk előlük.
Érdekes egyébként, hogy már 1885-ben megjelent egy Miért nem eszünk rovarokat? című írás, amiben a szerző, Vincent M. Holt azon elmélkedik, hogy mennyi finomságot hagynak parlagon heverni a nyugati gasztronómiában, amiket keleten oly szívesen fogyasztanak.
 |
| Nézd meg, milyen előrecsomagolt bogarak és férgek lesznek kaphatóak! |
A szakértők egyébként azt állítják, ha elfogadjuk a gondolatot, hogy ettünk már korábban ízeltlábúakat vagy éppen férgeket, akkor könnyebb lesz „direktben” is lenyelni a falatot. (Azt gondolod, te ilyet sose tettél? Gondolj a kukacos cseresznyére! Sőt állítólag a táblás csokoládékba is kerülnek néha ilyen-olyan rovarrészek.)
Ráadásul a tapasztaltak szerint némelyik rovar kifejezetten finom: a sült tücsöknek kellemes diós utóíze van, a skorpió pedig isteni csokoládéba mártogatva (ilyen állítólag készen kapható a londoni Fortnum&Masonben). A sáska jó salátába, de vigyázni kell, mert ugyanúgy beleragad a fogakba, mint a pattogatott kukorica.
Nekünk egyelőre rengeteget kéne fizetni egy tál szöcske elfogyasztásáért. Te mennyiért vállalnád be?
