Gasztro

Sáskaláb-darálmány is lehet a hamburgerünkben

Az Európai Bizottság 3 millió euróval támogatja azokat a projekteket, amelyeknek a céljuk, hogy ehetővé tegyék a hat-, nyolc- vagy akár tízlábú rovarokat. Kérdés, hogy elég lesz-e 3 millió arra, hogy bevegye a gyomrunk a fülbemászós galuskát.

Pfujolhatunk ugyan a rovarokra, de azt érdemes tudni, hogy a rendkívül ínycsiklandozó kinézetű férgek háromszor annyi proteint tartalmaznak kilónként, mint a marhahús, sőt négy tücsök elrágcsálásával annyi kalciumot juttathatunk a szervezetünkbe, mintha meginnánk egy pohár tejet.

Bár a rovarok Európában hagyományosan nem képezik az étrend részét, világszerte mintegy 2,5 milliárd ember fogyasztja “őket” rendszeresen – állítja az ENSZ élelmiszer-biztonsági hatósága. A világszervezet élelmezésügyi és mezőgazdasági szerve szintén fenntartható módon tenyészthető táplálékforrásként, illetve az élelmiszerhiány egyik megoldásaként tekint az általában kártevőként ismert rovarokra. Arról nem is beszélve, hogy a rovarok tenyésztése nem jár olyan káros mellékhatásokkal, mint például a kérődzők tenyésztésekor keletkező metángáz.

A kutatók és a séfek is egyetértenek abban, hogy az európaiak számára az ízeltlábú állatkákat valószínűleg álcázott formában kell tálalni. Noha egyes ínyencségnek számító rovarok iránt – ilyen például a csokoládéba mártott hangya – már most is van némi kereslet, nem valószínű, hogy a hatlábúak teljes valójukban fognak bekerülni az étrendünkbe. Megoldás lehet például, hogy ledarálva, adalékként keverik hozzá ezeket a  különböző burgerekhez és más gyorsételekhez. Hát nem nagyszerű?

Megennéd? És a többit? Kattints!
Megennéd? És a többit? Kattints!

„Az élelmiszergyártók például állati eredetű proteinként tüntethetik majd fel a rovarokat a termékeken. Egyébként nem sok embernek támadna gusztusa sáskaburgerre” – véli Daniel Creedon londoni séf, akinek éttermében már most felszolgálnak mézben megforgatott hangyát, sáskát és méhet is. Egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó honlap szerint a rovarokat tartalmazó élelmiszereket különböző egészségtudatos jelszavakkal lehetne népszerűsíteni, mint „proteinben gazdag”, „zsírszegény”, de „ökoburgerként” is eladhatóak lennének a termékek és simán elférne a hentesbolt palatábláján, hogy megérkezett a friss bodobácstepertő.

Harmath Csaba gasztroszakértőnek már többször volt szerencséje rovarvacsihoz. „Engem leginkább a kitinpáncél zavar, amit nem szeretek megenni, ezért vagy megpróbálom lefejteni, vagy kiköpködöm. Ezért aztán egy tál ízeltlábú elfogyasztása elég melós. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy rossz az ízük, életem egyik legfinomabb rágcsálnivalója egy adag ropogósra sült szöcske volt, aminek kifejezetten diós aromája volt.” A szakértő szerint nehezen elképzelhető, hogy a magyarok a húst rovarokkal váltsák ki, még akkor sem, ha olyan mélyszegénységben élő embereken szeretnének ezzel segíteni, akiknek ritkán kerül hús az asztalukra.

Bár ez Egyesült Államok sem tette még le a voksát a rovarevés mellett, a hatályos amerikai élelmiszer-biztonsági szabályozások értelmében már most sem probléma, ha feldolgozott élelmiszerek rovardarabokat tartalmaznak. Ezt a rendelkezést persze nem verik nagydobra az amerikai hatóságok, hiszen a rovardarabokon kívül a rágcsálószőr sem tiltott „hozzávaló”.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top