Már egy ideje keringtek a pletykák a nemzeti italboltok lehetőségéről, és múlt héten el is fogadtak egy törvényjavaslatot a parlamentben, amely a jövedéki biztosíték 150 millió forintra emelésével komolyan központosítaná az alkohol-nagykereskedést, hiszen ekkora összeget kevesen lennének képesek befizetni. Azóta bejelentették, hogy ezen még módosítanak, hogy a kisebb forgalmú kereskedők kevesebbet fizessenek, azaz életben maradhassanak, de egyelőre nagy a félelem.
Taste Hungary: pont a legnagyobb érték veszne el
Bánfalvi Gábor hat évvel ezelőtt kezdett boros rendezvényekkel foglalkozni amerikai gasztroújságíró felesége, Carolyn segítségével. A vállalkozás pár hónapja nyitott egy borboltot is a Bródy Sándor utcában, ahol egészen kicsi magyar borászatok termékeit kínálják. A házaspár kezdetektől figyelemmel kísérte az alkoholkereskedelem központosításáról szóló híreket, úgyhogy most is képben vannak.
Gábor szerint az a legnagyobb probléma, hogy a piacot már most is a nagyobb cégek uralják. Ez persze lehetőséget is jelent azok számára, akik hajlandóak a kisebb termelők borait felkutatni és ezeket árulni, mert ezzel olyasmit nyújthatnak a vásárlók számára, amit máshol nem találnak meg. Ha ezeknek a kisebb közvetítőcégeknek a munkáját megnehezítik vagy lehetetlenné teszik, a magyar vásárlót a hazai borpiac legérdekesebb részétől foszthatják meg.
Bánfalvi szerint egyrészt a verseny miatt van szükség minél több kereskedőre, ez a fogyasztók elsődleges érdeke, hogy a lehető legjobb bort kapják a legjobb áron. Ha csak 5-6 nagykereskedő maradna, ahogy azt a szakértők a törvény első verziója alapján feltétezték, azzal jelentősen leszűkülne a kínálat. A másik tényező, hogy minél több kereskedő van, annál több adó folyik be a kasszába, tehát a kormány anyagilag sem biztos, hogy jobban járna a központosítással.
A Taste Hungary tulajdonosa szerint a magyar borpiac rengeteget fejlődött az elmúlt 25 évben, kár lenne egy törvénnyel visszafordítani ezt a folyamatot.
Ha végül valóban az ígért módosítás szerint, a forgalom alapján, sávosan határozzák meg a jövedéki biztosíték mértékét, az könnyítést jelent a 150 millióhoz képest, de a piacnak az tenne igazán jót, ha nem növelnék a nagykereskedők terheit.
Csak a jó sör: épp most kezdett beindulni a sörkultúra
Aki szereti a különleges, minőségi söröket, azok számára a Csak a jó sör nevű vállalkozás neve biztosan nem ismeretlen. Az öt éve indult cég a magyar főzdék termékei mellett külföldi söröket is értékesít nagykereskedőként és a saját üzletükben is, ahová esténként be sem lehet férni. Kővári Gergely, a cég egyik képviselője úgy látja, a jó sörök – nevezzük akár minőséginek vagy kézművesnek – iránti igény folyamatosan növekszik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ilyen típusú sörözők növekvő száma a városban.
Kőváriék a szakma többi képviselőjével együtt komoly aggodalommal követik a törvénnyel kapcsolatos híreket, az közvetve vagy közvetlenül, de mindenképpen érinteni fogja őket. Rendkívül lényegesnek tartják a versenyt, hogy minél több résztvevője legyen a piacnak, bár szerintük egy esetleges központosítás a prémium sörök területén még a nagyobbakat is tönkretehetné. A kisebbek pedig egészen biztosan nem képesek kitermelni a növekvő költségeket.
Ha pedig leszűkül a nagykereskedelmi piac, az azt jelenti, hogy számos márka, külföldi és magyar egyaránt, teljesen eltűnhet a kínálatból, ami komoly veszteséget jelent a hazai fogyasztók számára.
Arról nem is beszélve, hogy a sörkultúra fejlődése a romkocsmás kerületekben mekkora turisztikai vonzerőt jelent, ennek híján az ebből jövő bevétel is alaposan visszaeshet.
Borkorzó: a szülőcsatornában akadhat el a magyar habzóbor
Süli András, a Borkorzó nevű italforgalmazó cég tulajdonosa szerint nyilvánvaló, hogy a törvény elsődleges célpontja az égetett szesz volt, bár ettől függetlenül sokkal körültekintőbb előkészítést igényelt volna az elképzelés, hiszen eredeti formájában számos hazai pálinkaforgalmazót kényszerítene bezárásra. A Süli számára lényeges pezsgő nyilván kevesebb vállalkozást érint, hiszen a magyar vásárló hagyományosan kevesebbet fogyaszt a minőségi pezsgőkből. Az utóbbi években azonban ezen a területen is pozitív változás tapasztalható. A Borkorzó például forgalma 30 százalékát veszítené el, ha kénytelen lenne abbahagyni a pezsgők forgalmazást.
Ráadásul lassan, de növekszik a valóban minőségi pezsgőt, habzóbort előállító magyar borászok száma, akiknek termékei a kisebb kereskedőkön keresztül biztosabban találják meg célcsoportjukat.
Ha viszont túlzásba viszik a központosítást, azzal a hazai terjesztés komoly akadályokba ütközik. Süli András közvetlen érintettsége miatt folyamatosan konzultál a jövedéki tanácsadójával, és már hallott számokat is a sávos befizetést lehetővé tevő módosító javaslattal kapcsolatban, az alapján bizakodó.
Egyelőre várnak és aggódnak
Sajnos, amíg nincsenek konkrét, végleges adatok, csak tervezetek, és nem lehet biztosan tudni mindent, addig az érintettek csak várakoznak. Az mindenesetre bizakodásra ad okot Süli szerint, hogy mind a média, mind a szakma gyorsan reagált, és úgy tűnik, sikerült felhívni a törvényalkotók figyelmét a veszélyeztetett kereskedők és termelők igen széles körére.
