A tárcavezető a hagyományos ételekről szóló romániai konferencián beszélt többek között a kürtőskalács eredetéről is. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint Irimescu elmondta, Románia le akarja védeni a kürtőskalácsot oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként.
Kijelentette, a süteményt először Erdélyben egy román nemzetiségű asszony készítette 1784-ben, aki ugyanakkor magyar állampolgársággal is rendelkezett. Továbbfolytatódik a védjegyháború, hiszen a miniszternek nincs kétsége afelől, miszerint a kürtőskalácsot Erdélyben készítették először, azt az Európai Unió Románia számára fogja elismerni védett termékként.
Irimescu 2015 novemberében jelezte Románia szándékát, amikor miniszterjelöltként hallgatták meg az illetékes román parlamenti szakbizottságban. A magyar Földművelésügyi Minisztérium egy héttel később, november végén közölte, szintén fellép a kürtőskalács mint “hagyományos különleges termék” uniós bejegyeztetése érdekében.
A kürtőskalácsot kiemelkedő magyar nemzeti értékké vált, miután a Hungarikum Bizottság tavaly januárban döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről. Decemberben a kürtőskalácsot hungarikummá nyilvánították.
Még a hónap közepén Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte, várhatóan az idei első negyedévének végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban.
Fotó: Wiki
A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület által létrehozott honlapon Hantz Péter biofizikus kutató és Pozsony Ferenc néprajzprofesszor által jegyzett, a kürtőskalács történetéről szóló cikk szerint a sütemény első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkant fel.
Nos, akkor végül is kié lesz a kürtőskalács?
