Sült krumpli, az amerikai kedvenc, ami belga

Amerikainak hiszik, francia a neve, és belga az eredete

A hamburger sült krumplival sokak szemében maga Amerika, pedig az első igazi sült krumplinak semmi köze nem volt Amerikához. Elég csak Belgiumig mennünk, hogy kiderüljön, onnan indul a világ egyik legnépszerűbb junk foodjának története. 

Vannak olyan történetek, melyek szerint egészen a 17. századig kell visszalapoznunk a sült krumpli nem létező történelemkönyvében, hogy megtudjuk, hogyan és ki készítette az elsőt. A legenda szerint ugyanis a németalföldi népekhez köthető a sült krumpli “feltalálása”, akik bár legtöbbször a folyóból kifogott sült hal mellé kínálták a krumplit, a kemény tél idején hal híján magát a krumplit vágták darabokra, és azt sütötték meg, melyet az illúzió kedvéért sütés előtt gondosan halformájúra faragtak. Mindez azonban valószínűleg tényleg csak egy legenda, történészek szerint semmi nem bizonyítja, hogy valóban megtörtént, vagy ha meg is történt, biztos, hogy nem a 17. században. Belgiumban ugyanis csak a 18. században kezdtek burgonyát termelni. Az mindenesetre biztos, hogy annyira megszerették a sült krumplit, hogy 1830-ban már krumplisütő bódék is voltak Belgiumban, és azóta is a belga kultúra és nemzeti identitás szerves része a sült krumpli. 

Az első írásos emlék a sült krumpliról 1802-ből származik, amikor az akkori amerikai elnök, Thomas Jefferson egy fehér házi vacsorán “francia módra sütött krumplit” evett, és annyira ízlett neki, hogy még feljegyzést is készített róla. “Pommes de terre frites à cru, en petites tranches” (“apró hasábokra vágott burgonya, forró olajban kisütve”) – ezt írta a krumpliról, melyet francia származású szakácsa készített neki a vacsorára.

Az első konkrét sültkrumpli-recept 1856-ból származik, amikor E. Warren szolgálóknak írt szakácskönyvében azt írja: “Sült krumpli (French fried potatoes): vágjuk vékony szeletekre a krumplit, tegyük forró zsírba, enyhén sózzuk, süssük aranybarnára minden oldalukat, majd csepegtessük le.” A recept azóta sem sokat változott, már csak azt kellene tudnunk, hogy miért hívják világszerte angol nyelven French fries-nak, vagyis francia sült krumplinak a Belgiumban feltalált, Amerikában híressé vált sült krumplit.

Történészek szerint amerikai és angol katonák az első világháború alatt szerették meg a sült krumplit, amit a francia–belga határ közeli fogadókban rendszeresen ettek, de mivel nem voltak teljesen biztosak benne, hogy éppen melyik országban vannak, azt viszont tudták, hogy a helyiek franciául beszélnek, ezért francia sült krumplinak nevezték el, ami aztán a köztudatba is így épült be, az angol anyanyelvű országok később ezt az elnevezést vették át. Valójában Belgium területén voltak, de ezt a dicsőséget már nem fogja tudni visszaszerezni Belgium, aligha képzelhető el, hogy 100 év French fries-használat után változtatnának az elnevezésen. Sovány vigasz, hogy a Belgiummal szomszédos Hollandiában a mai napig Vlaamse frieten, azaz flamand sült krumpli a neve.

A klasszikus belga sült krumpli 

Az UNESCO által belga unikummá nyilvánított igazi sült krumpli Bintje típusú lédús, piros belsejű krumplifajtából készül, melyet csak akkor használnak fel, ha meggyőződtek róla, hogy nem fagyasztották –7 fok alá, mert ha igen, akkor sütés után kicsapódik belőle a keményítő és a cukor, és így szürke színű lesz a frissen sült krumpli, ami elfogadhatatlan, mivel a belga sült krumplinak gyönyörű aranybarnának kell lennie.

A belga sült krumpli nagyobb a szokásos, kb. 6-10 mm vastag sült krumplinál (ők ezeket a gyorséttermi kisebb sült krumplikat “gyufakrumplinak” hívják), Belgiumban általában 12–15 mm vastagra darabolják a krumplit, és marhazsírban sütik ki. A sütés folyamata is eltér: első lépésben kb. 180 fokon elősütik a krumplit, majd kis hűlés után magas hőmérsékleten újrasütik, így lesz a végeredmény belül puha, kívül ropogós. A kész sült krumplit papírtölcsérbe töltik, majd alaposan megrázogatják, hogy a krumpli ne szívja magába nagyon a zsírt, mert így kihűlve is finom marad. A legjobb, ha valamilyen házi készítésű szósszal kínáljuk, a csokis és szarvasgombás sült krumplit pedig csak messziről nézzük.

Tökéletes sült krumpli házilag

Sokan imádják a sült krumplit, de nem szívesen állnak neki, mert “otthon soha nem lesz tökéletes”, pedig valójában – a jó minőségű alapanyagon túl (ha Bintje típusú burgonyát nem sikerül beszerezni, akkor a “C” típusú burgonyákkal érdemes próbálkozni) – csak a profik által is használt két apró trükkre van szükség, és otthon is tökéletes lesz a sült krumplink. Az egyik az az, hogy zsírban kell kisütni, nem olajban! Állítólag legjobb az ökör és lózsír keveréke, de ennek beszerzésére senkit nem biztatnánk, tökéletesen megfelel a célra a sertészsír is. A másik fontos dolog az az, hogy nem elég egyszer megsütni a krumplit, a tökéletes állaghoz kétszer kell sütni (úgy, hogy egy órán belül történjen a két sütés). 

Hozzávalók:

• sertészsír
• burgonya
• só

1. A krumplit meghámozzuk, megmossuk, alaposan megtörölgetjük és hasábokra vágjuk.
2. Serpenyőben megolvasztjuk a sertészsírt (kb. ujjnyi mélységben).  Közepes lángon kisütjük a krumplit (szinte hólyagosra), majd lecsepegtetjük, tányérra szedjük és hűlni hagyjuk.
3. Ha kihűlt, újra felmelegítjük a zsírt, és közepes lángon még egyszer átsütjük a krumplit, majd lecsepegtetés után – még forrón – sózzuk.

Még több sült krumpli az NLCafén:

• Héjában sült krumpli dióval, gorgonzolával és körtével
• Mennyei tepsiben sült krumpli Jamie Olivertől
• Itt a csokis sült krumpli