Kossuth-kifli
„Megreformáltam egy régi családi kedvencet, a Nagymamám által gyakran készített diós süteményt, amit mi csak holdacskának hívtunk. Nem volt nyaralás gyerekkorunkban anélkül, hogy a kocsi ülése alatt ne lapult volna egy cipősdoboz, dugig megpakolva ezzel az úti sütivel, a pár 100 km-ekre pakolt fejenként kb. 10 db kóbászos szendó mellé… Nehogy már éhen haljunk az utazás alatt.
A eredeti Kossuth kifli története kicsit ködös számomra, hiszen a legenda szerint Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlés alatt az egyik vendéglőben rendszerint mandulával töltött kiflit evett, innen ered ugyebár a pozsonyi kifli, amit diós, mákos változatban készítenek inkább. És teljesen máshogy néz ki, mint ez, hiszen az egy élesztős töltött tészta. Érti ezt valaki? A lényeg, hogy mindegyik finom.”
Hozzávalók:
- 4 tojás
- 18 dkg cukor
- 20 dkg liszt (nálam fele fehér tönköly, fele szénhidrátcsökkentett liszt)
- 20 dkg vaj
- 1 citrom reszelt héja
- 1 mk. sütőpor
- 1 kupak diólikőr (elhagyható, vagy rum is jó helyette)
- késhegynyi só
Tetejére:
- kb. 5 ek. baracklekvár
- 2 marék apróra darabolt dió
A recept a Pálmafa Project blogon folytatódik.
Máglyarakás
„Gyermekkoromban nem rajongtam a máglyarakásért. Igazán nem tudom megmondani miért, csak egyszerűen nem tartozott a kedvenceim közé. Felnőtt fejjel kezdtem megszeretni, mostanában pedig gyakran kerül az asztalra, mert a fiam nagyon szereti. Szóval egy újabb kívánság a héten. Ezúttal a kisfiamé.”
Hozzávalók:
- 8-9 közepes alma
- 10 szikkadt kifli
- 4 tojás (+ 3 tojásfehérje)
- 1 liter tej
- 1/2 vaníliarúd
- 20 dkg vaj/margarin
- 1 tk. fahéj
- 30 dkg porcukor
- 6 púpos ek. baracklekvár
A recept az Álom.Íz.Világ blogon folytatódik.
