Bundás kenyér parfüm – a gyerekek kedvence
A bundás kenyér illata egyszerűen összetéveszthetetlen. Nem, nem lehet összekeverni sem a rántott hússal, sem semmi mással, amit bő olajban sütünk. A bundás kenyérnek nagyon pontosan beazonosítható illata van, amit száz közül is bármikor fel lehet ismerni. Szinte mágnesként vonzott már az iskolai menzára is tizenévesen, és vonz ma is a szüleim házába, amikor megérzem a kisfiam ruháján egy náluk töltött ott alvós este után a reggelire kapott bundás kenyér illatát.
Az érzés sokaknak ismerős: elég egy bénácska fotó a bundás kenyérről a facebookon, és az olvasók megőrülnek érte – még a leggyönyörűbb bögrés csokis sütit is egy pillanat alatt háttérbe szorítja, annyira könnyen lázba hoz mindenkit.
Pedig kevés egyszerűbb étel van ennél: kenyér, tojás, pici só, és sok olaj – ennyiből áll a varázslat. Legalábbis az alap bundás kenyér. Hogy aztán mi kerül rá, és mi mellé, az már szinte családonként változik. Tálalhatjuk paradicsommal, savanyú uborkával, tejföllel, reszelt sajttal, sonkával, ketchuppal, fokhagymával, paprikával, hagymával, majonézzel, mustárral, kolbászkarikákkal, piros arannyal, és akkor a lekváros verziót még nem is említettük. Nálunk forró citromos tea jár hozzá, de hallottam olyan bundás kenyér rajongóról is, aki forró tejbe mártogatja a – már kész – bundás kenyeret.
Ha már a lekvárt emlegettük, nem hagyhatjuk ki a sorból az édes bundás kenyereket sem, mert bizony abból is van bőven. Bár ezek inkább külföldön népszerűek, azért itthon is találkozni egy-egy kósza mogyoróvajas-banános, tojáslikőrös bundás kenyérrel, vagy a már szinte fánkszerű fahéjas-cukros verzióval is.
A bundás kenyér sok nép konyhaművészetében megtalálható. A franciáknál pain perdu, az angoloknál poor knights of Windsor (Windsor szegény lovagjai), mig Németországban Armes Ritter, vagyis szegény lovag a bundás kenyér (vagy legalábbis annak valamelyik változata) neve.
Luxus bundás kenyerek a spenótostól a májpástétomosig
Bár az igazi bundás kenyér akkor az igazi, ha otthon, a szülők, nagyszülők készítik nekünk, szállodákban és éttermekben is lehet vele találkozni, és ha már ott van az étlapon, akkor általában egy kis huncutság is van a receptben. Vannak, akik a kenyeret a tojás előtt tejben is megforgatják, mások a panírozás egy másik lépését is beiktatják, és lisztben is megforgatják a kenyereket, vagy magokban is meghempergetik őket.
Spenóttal turbózott bundás kenyér
A spenótos-garnélás bundás kenyér, vagy a cheddar sajttal töltött tejfölös-rozskenyeres verzió is sok rajongót szerzett az elmúlt években, és a baconnel-juharsziruppal tálalt vékony bundás kenyérnek is nagy sikere volt pár éve egy budapesti kávézóban. A chili con carnéval keresztezett bundás kenyér már tényleg csak erős idegzetűeknek ajánlott, ahogy a májpástétommal gazdagított bundás kenyér is merész párosításnak tűnik – bár ezt az utóbbit még nem próbáltuk.
Természetesen ezeket az éttermi, szállodai – sokszor komplett egytálételként kínált – bundás kenyereket elegánsan, késsel-villával esszük, de azért lássuk be, az igazi, otthoni bundás kenyerezés akkor az igazi, ha utána csupa olaj a kezünk, pont úgy, mint gyerekkorunkban.
Sajnáljuk, de nincs olyan, hogy egészséges bundás kenyér
Fehér kenyér – bő olaj, nehéz kombináció. Nem véletlen, hogy a reform bundás kenyér már 15 évvel ezelőtt is nagyon furán hangzott, és bár ma már nem a reform a divatos hívószó, hanem a mentes, a clean, és a paleo – az a helyzet, hogy a klasszikus bundás kenyér talán csak a laktózmentes étrendbe fér bele, szinte minden más szempontból tiltólistás.
Alternatív megoldásokkal lehet próbálkozni: sülhet sütőben, sülhet kókuszzsírban, gluténmentes kenyérből, sőt, egyes receptek szerint még akár tojás nélkül is, de a tökéletes bundás kenyér élménycsomagot tényleg csak a fehér kenyér–tojás–bő olaj adja ki.
A tökéletes bundás kenyér titka
Sokan a szikkadt kenyér elpusztítására használják, de igazi bundáskenyér-szakértők szerint a bundás kenyér is akkor az igazi, ha jó minőségű, friss alapanyagból készül. Persze a túl puha kenyér sem jó, mert könnyen szétázik, de azt sem érdemes megvárni, hogy teljesen száraz legyen a kenyér, mert teljesen más lesz az élmény.
A tojásokat csipet sóval elkeverjük, a kenyeret felszeleteljük, az olajat egy serpenyőben felforrósítjuk. Két dologra kell figyelni:
- hogy legyen elég az olaj – 2-3 cm mélység kb., hogy át tudjon sülni a kenyér,
- és közepes vagy annál csak picit nagyobb lángon forrósítsuk az olajat, magas lángon pillanatok alatt megégne a kenyér.
Ha az olajba belecsöppentett tojás rögtön feljön a tetejére és sercegve sül, akkor a kenyereket megforgatjuk a tojásban, és a forró olajba tesszük. Azért nem szabad hamarabb megmártani a tojásban a kenyereket, mert ha túl sokat áznak, megszívják magukat, és könnyen szétesnek. Közepes lángon aranybarnára sütjük a kenyerek mindkét oldalát, majd papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat felitassuk róla.
