A Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján egy a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznó tetem bizonyult afrikai sertéspestissel fertőzöttnek. A járványügyi nyomozás folyamatban van, az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket.
A sertéspestis felbukkanása az országban nem jelent jót. Miután megállapították a sertéspestis-fertőzöttséget, a hatóság kijelölte többi között a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet, ahonnan élő vaddisznó, vaddisznótest vagy -hús nem szállítható ki.
Ezt követi a fertőzött területen tartott valamennyi házisertés-állományban az állatok összeírása. A Nébih vizsgálja, hogy a gazdák úgy tartják-e a disznókat, hogy azok ne érintkezhessenek a vaddisznókkal.
Lényeges és pénztárcába vágó előírás, hogy a fertőzött területen található állattartó helyekről az Európai Unió más tagállamaiba vagy harmadik országba nem lehet sertést szállítani. Más esetekben is az állategészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a kiszállítás. A megye teljes területén kiemelten fontos az elhullott vagy beteg sertések bejelentése az észleléstől számított 24 órán belül és ezek virológiai vizsgálata.
Az afrikai sertéspestis – ami nem azonos a sertéspestisként emlegetett klasszikus sertéspestissel – az emberre nem veszélyes. Jelentősége a gazdasági kártétel miatt van, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése miatt hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli, mind az exportkereskedelemre.
A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is gyorsan továbbterjedhet. A vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége nagy, hónapokig, bizonyos esetekben évekig is fertőzőképes marad – írja honlapján a Nébih.