Remélem, most, hogy ráfordultunk a decemberre, már mindenkinek megvan a listája a szeretteinek a nevével, akiket szándékában áll az idén megajándékozni karácsony alkalmából. Akárhányan is szerepelnek rajta, most borítékolom, hogy lesz az a lista még hosszabb is.
Szerencsére nem kér mindenki iPhone-t meg dagasztógépet karácsonyra, sőt ha jobban belegondolunk, a lista kétharmada olyan emberekből áll, akik nem várnak el semmit, viszont örülnek egy kedves kis figyelmességnek. Ilyenkor jönnek jól a gasztroajándékok, amelyekből sorozatgyártással elő lehet állítani viszonylag nagy mennyiséget nagyjából egy óra leforgása alatt, és ebben már az ünnepi díszítés is benne van. Habár a költségek abszolút vállalható kereteken belül maradnak, a beletett munka mindennél világosabban megmutatja, hogy sokra becsüljük az illetőt. Ráadásul a tíz ujját is meg fogja nyalni az ajándéka után, mégsem kell hozzá mesterszakácsnak lenni. Ilyen ötleteket mutatunk most.
Először is a legfontosabb, elvi kérdésen kell túlesni: mi teszi az ajándékot ajándékká? Úgy van, a csomagolás. Bármi ajándékká válik, ha megfelelően prezentáljuk. Mondjuk, vannak kétségeim, hogy a velős pacalt lehet-e ajándékképes vizuális állapotba hozni, valószínűleg nem, de azon kívül is vannak még lehetőségek bőven.
A szűk keresztmetszet tehát az apró, ám annál csinosabb üveg. Ezt, ha szerencsénk van, akár otthon is fellelhetjük egy rövid kutakodás árán, ám ha valóban sorozatgyártásban gondolkodunk, irány a kreatívbolt vagy a valaha volt százforintos boltok valamelyik utódintézménye, ahol tutira kapsz majd kevés pénzért megfelelő üvegcsét.
Na de mi kerüljön az üvegbe?
Vaníliakivonat
A vaníliakivonat borzasztó hasznos ajándék, aki egyszer rákapott, az soha többé nem lesz hajlandó mesterséges vaníliát használni. Az elkészítése pofonegyszerű: tíz rúd vaníliát félbevágunk, hosszában felhasítunk (bár ez el is maradhat, az alkohol úgyis mindent elintéz lassan), majd felöntjük fél liter vodkával. Három héten keresztül érleljük, ami annyit jelent, hogy amikor eszünkbe jut, mondjuk, naponta egyszer, kicsit megrázzuk az üveget, és a csoda magától megtörténik. A vodka barnulni kezd, és átveszi a vanília ízét és illatát, ami innentől kezdve kiválóan használható mindenféle sütibe, édességbe meg amibe akarjuk.
Ez így egy elég borsos árú termék, de ezt a mennyiséget tíz felé is eloszthatod, apró üvegekbe adagolva. Természetesen minden üvegcsébe jár egy fél vaníliarúd is. Masni, ajándékcímke, kész.
Fontos adalék, hogy ha inkább mind megtartanád magadnak, akkor ez a csokor vanília hosszú évekig a barátod lesz. Ha lefogy róla a kivonat, elég csak a vodkát pótolni, és az íz újratermeli magát. Jó néhányszor utántöltheted, megromlani tuti nem fog, és tényleg elképesztő potenciál van ennyi vaníliarúdban. Ha pedig egyszer eredeti vaníliarudat használsz, a kikapart hüvelyt dobd bele az üvegbe utánpótlásnak.
Likőr
Fotó: Thinkstock
Kerülhet az üvegbe házi készítésű likőr is. Ha van saját, jól bevált recepted, amit egyébként is elkészítenél karácsonykor, egy percig se habozz! Töltsd csinos kis üvegekbe, díszítsd fel, és már kész is az ajándék például a kolléganőknek.
Ha nincs saját likőrrecepted, akkor most mutatunk egy észvesztően finom fehér csokisat.
Hozzávalók:
3 dl vodka
5 dl habtejszín
20 dkg cukor
5 dkg fehér csokoládé
3 evőkanál vaníliakivonat vagy 1 rúd vanília kikapart magja
A tejszínt gőz fölött kíméletesen felmelegítjük, belekeverjük a vaníliát, a cukrot és a fehér csokit, és addig kevergetjük, míg fel nem oldódnak teljesen. Ezt a keveréket üvegbe szűrjük, majd feltöltjük a vodkával, jól összerázzuk, és már kész is a fehércsoki-likőr, gazdálkodhatunk vele kedvünkre. Nagyjából annyi idő alatt készült el tegnap este, amíg lefőtt a kávé. Érdemes egyként megkóstolni, hogy elég édes-e, meg, hogy képes vagy-e lemondani róla, vagy kénytelen vagy B-tervet forralni. Ami például lehet
Bonbon
A bonbonkészítés már macerásabb, de azt is le lehet egyszerűsíteni, ha nem akarsz úgy tenni, mintha te lennél a mestercukrászok gyöngye. Azért remekelni még így is tudsz.
Ha van bonbonformád, akkor könnyű dolgod van, csak olvasztani, ízesíteni, önteni (légteleníteni) és csomagolni kell. Fontos, hogy nagyon finom csokiból dolgozz, a gyenge minőségű nem olvad szépen.
A procedúra egyszerű: gőzfürdő felett felolvasztjuk a csokit, ízesítjük, amivel akarjuk (szerintem a barna rum és a kókusz kombinációja verhetetlen), majd a formába töltjük, amit néhányszor odacsapkodunk a pulthoz, hogy feljöjjenek a buborékok, és ne maradjon lyukacsos a bonbon. Ennyi.
Készíthetsz trüffelgolyót is.
Fotó: Thinkstock
Trüffelgolyót csokiból és tejszínből kell csinálni, ez az alap, ebbe keverhetsz minden mást, amitől finom lesz. Tehetsz bele narancshéjat, fahéjat, aszalt szilvát, kandírozott gyömbért, marcipánt, mézet vagy amit akarsz. Most a karácsonyra való tekintettel egy narancsos-fahéjas trüffel receptjét mutatjuk:
Hozzávalók:
20 dkg jó minőségű étcsoki (kis részét lecserélheted jó minőségű tejcsokira)
180 ml habtejszín
2 dkg vaj
1 narancs lereszelt héja
1 evőkanál narancslikőr (vagy narancsvirágvíz és pici cukor)
1 kávéskanál fahéj
és még egy kávéskanál fahéj 2 evőkanál porcukorral keverve a forgatáshoz
A tejszínt és a vajat gőz fölött felmelegítjük, és beletördeljük a csokit, így, ebben a sorrendben. Amikor a csoki felolvadt, belekeverjük a többi hozzávalót, kivéve, amit a forgatáshoz használunk. A krémet hűtőszekrénybe tesszük pár órára, de akár másnap is folytathatjuk a műveletet. Egy kiskanál segítségével golyókat formázunk, amiket fahéjas porcukorba hempergetünk, és már kész is a trüffelgolyó.
Ha viszont tényleg valami egyszerűt, de különlegeset szeretnél, akkor itt ez a háromrétegű töltött bonbon:
Hozzávalók:
aszalt sárgabarack
pörkölt török mogyoró
csokoládé (döntsd el magad, hogy ét vagy tejcsokit használsz-e)
Felolvasztjuk a csokit. Az aszalt sárgabarackba, a mag helyére dugjunk be egy szem mogyorót, majd az egészet szúrjuk fogpiszkálóra, és mártsuk bele az olvasztott csokiba. A fogpiszkáló másik végét szúrjuk bele valami súlyos dologba (pl. alufóliával letakart vekni kenyérbe vagy sajtba, ilyesmibe), és hagyjuk megdermedni a csokit. Ha kész, leszüreteljük a bonbonokat a fogpiszkálóról, egyenként becsomagoljuk selyempapírba, vagy betehetjük pici papírkapszlikba, és dobozba zárjuk.
Nem mindenki édesszájú, ezért jól jön pár sós recept is.
Fűszeres olívaolaj
Fitneszbajnok és testmániás szeretteinknek ajándékozhatunk fűszeres olívaolajat. Abszolút hülyebiztos ajándék, nem lehet elrontani. Egy tetszetős kis palackba fűszereket dugdosunk: gerezd fokhagymát, kis chilit egészben, szárított rozmaringágat, egész borsot, rózsaborsot és amit még úgy érzünk, hogy passzol, majd feltöltjük az üveget olívaolajjal.
Egy dologra kell vigyázni: ha nem szárított fűszereket használsz, akkor bepenészedhet, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy lásd el utasítással az ajándékozottat, hogy ez most tartós vagy gyorsan felhasználandó olaj-e. Mindenesetre nagyon finom.
Konfitált máj
Fotó: Thinkstock
Korábban már említettük, hogy a konfitálás bizonyos keretek között tartósítási eljárás is. Ennek megfelelően az erre fogékony szerettünknek simán ajándékozhatunk konfitált májat – pénztárcától függően csirke- vagy akár libamájat is.
A májat lassú, nagyon lassú tűzön, alig gyöngyöző kacsa- vagy libazsírban sütjük szűk egy órán át, majd sózzuk, áthelyezzük egy helyes üvegbe, és felöntjük a saját zsírjával. Ezt is kénytelenek leszünk használati utasítással ellátni, mert örökké azért mégsem áll el. Meg arra is vigyázzunk, hogy ne álljon órákig a fa alatt szobahőmérsékleten. Hűteni kell.
Vagy egyszerűen rakj egymásra öt sütit, csomagold celofánba, köss rá masnival fenyőágat, és kész is a gasztroajándék. Ha szeretsz ilyenekkel bíbelődni, ragassz rá rezgő szemet, barna zseníliadrótból rénszarvasagancsokat, és máris roppant menő lesz az ajándékod.
Ha pedig egyik ötlet sem tetszett, akkor sincs semmi baj. Használd bátran a fantáziádat! Ajándék az, amin masni van, és aminek örül a megajándékozott. Ilyen egyszerű ez.
