Gasztro

Április 8-án kezdődik a pészah, amikor a zsidók az egyiptomi kivonulásra emlékeznek, és nem esznek semmilyen kovászosat

A „zsidó húsvétként” is ismert pészah ugyanúgy mozgóünnep, mint a keresztény húsvét, vagyis minden évben máskorra esik, a zsidó naptárban niszán hónap tizenötödikétől huszonkettedikéig, Izraelben pedig csak huszonegyedikéig tartják. Idén ez április 8-16 közé esik. Az ünnep alatt nem fogyaszthatnak semmiféle kovászos vagy olyan élelmiszert, amiből kenyeret lehet sütni, sőt: még hüvelyeseket és rizst sem.

Pészah az Egyiptomiból való kivonulás ünnepe. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékezteti a zsidókat. Az ünnep a szabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy a zsidók a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után felszabadultak, és kivonultak Egyiptomból. A zsidók ilyenkor megemlékeznek arról, hogy Isten gondoskodott róluk, és kiszabadította őket a rabszolgaságból. (Gyerekekkel érdemes megnézni az Egyiptom hercegét a DreamWorkstől, ami pont ezt a mózesi történetet dolgozza fel, Mózes megszületésétől a tíz csapáson át a kivonulásig.)

A gyerekek nagyon fontosak a

Szédertál bemutatása a gyerekeknek (Fotó: Getty Images)

A zsidók nyolc napig nem esznek kovászosat, de mi lesz az eddig nevelt kovászokkal?

Ha az ünnepek előtti őrületet szeretnénk valamihez hasonlítani, akkor ami a keresztényeknek a karácsony előtti többnapos takarítás, bevásárlás, sütés-főzés, az a zsidóknak a pészah. Az ajándékvásárlás elmarad, de az ünnep előtti takarítás egy egészen extrém tavaszi nagytakarításnak fogható fel. Amíg a keresztények karácsony előtt ajándékot vadásznak, a zsidók pészahkor  morzsát keresnek a könyvek lapjai és a parketta repedései között. Az előírás szerint ugyanis a legkisebb morzsányi homec (kovászos) sem lehet a zsidók birtokában az ünnep ideje alatt, birtokolni is tilos bármit, amiben előfordul, sőt tilos bármilyen módon profitálni belőle vagy a lakásnak olyan részein tárolni, amit használnak az ünnep alatt.

A kovásztalan kenyér ünnepe elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (macesz) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. A hagyomány szerint az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt idejük és módjuk a tésztát megkeleszteni, így kénytelenek voltak kovásztalan kenyeret, maceszt vinni magukkal a nagy sietségben.

Ez a parancsolat annyit jelent a gyakorlatban, hogy az ünnep előtt nagytakarítást kell tartani a házban, és a legkisebb zugokat is ellenőrizni kell, hogy nincs-e ott morzsa. Márpedig az év többi napján morzsa szinte bárhova kerülhet, soha nem lehetünk abban biztosak, hogy a gyerekek nem vitték-e be valahova a kiflicsücsökkel. Megszabadulni ezektől nem könnyű feladat, ezért az ünnep előtti nagytakarítás több napot, akár heteket is igénybe vehet. A kovászmentesítés hat lépésből áll: az otthonok és minden más zsidók által használt terület, vagyis munkahely, autó, raktár vagy babakocsi (ami tényleg mindig tele van morzsával) alapos kitakarítása, a konyha előkészítése, kovász eladása, majd maradék kovász keresése, a kovász elégetése és végleges megsemmisítése.

Hamecnek számít minden étel, ital, ami az öt fő gabonafajta: búza, rozs, árpa, zab vagy tönköly felhasználásával készült, kivéve az ünnep alatt fogyasztott maceszt, más néven pászkát. Az előírás szerint a kovászos „ne legyen látható” és „ne legyen fellelhető”. Mivel gabonából készül, hamecnek számít például a sör, a vodka és minden más, gabonából készült ital is.

Nem maradhat kovászos sehol.

Pészahi nagytakarítás egy ortodox családban (Fotó: Getty Images)

Na de mi lesz a szépen nevelt kovásszal?

Nem véletlen a megfogalmazás, miszerint ilyen nem lehet az ünnep alatt a zsidók tulajdonában. Bár sokan élnek a szortírozás lehetőségével, és ilyenkor mindent kidobnak, amit nem birtokolhatnak az ünnep alatt, azért vannak kivételek. Idén egészen biztosan ilyen lesz sok zsidó családban a két hete nevelgetett, etetett kovász, amit nem szívesen dob ki senki. Szerencsére erre semmi szükség nincs is, ugyanis a kovászost az ünnep idejére el lehet adni egy nem zsidó személynek, majd az ünnep végén vissza lehet tőle vásárolni.

A rabbit ilyenkor az ünnep előtti napokban megbízzák a kovászos eladásával, ami így kikerül a zsidók tulajdonából. Természetesen a kovászt ilyenkor is etetni kell, úgyhogy érdemes egy olyan nem zsidónak eladni, aki szintén nevel kovászt, és tudja azt, hogy hogyan kell életben tartani azt nyolc napig.
 

Pészach első estéje előtti este szokás a gyerekekkel gyertyafénnyel és libatollal keresni maradék, elfelejtett kovászt. Ez egyben játék is, a szülők egy kis morzsát elrejtenek valahol, amit aztán a gyerekek gyertyával a kezükben megtalálnak, és a libatollal egy kis lapátra vagy fakanálra sepernek és elégetnek. Innentől kezdve a lakás hivatalosan is kovászmentes, kezdődhet az ünnep.

Egy vallásos zsidó családban tulajdonképpen három konyhányi konyhafelszerelés található. Kettő a hétköznapokra: egy tejes és egy húsos edénykészlet, a kósersági szabályok betartásához. (Dióhéjban: tilos együtt vagy ugyanabból az edényből fogyasztani a húst és a tejet, ezért külön tejes és külön húsos edénykészlet szükséges.) És külön egy harmadik a pészah ünnepére, amikor a hétköznapi edényeket aki teheti, lecseréli az ünnepire. Vannak olyan edények, amiket elég „csak” kóserolni ilyenkor, de aki teheti, inkább beszerez egy másik garnitúrát.

A széder-eseten sokan ülik körbe az asztalt.

Széder este a Netflix új sorozatában. (Fotó: Netflix)

A dédszüleink idejében ünnep előtt mindent kipakoltak a házból, és ilyenkor végezték el a szokásos évi tisztasági meszelést, majd az udvaron megtisztított bútorokat vitték csak vissza a házba. Sok családnak volt – és akad manapság is, ünnepi tűzhelye, amit ilyenkor lehoztak a padlásról, majd az ünnep után visszacserélték.

Érdemes megnézni a Netflix új, saját gyártású sorozatát, az Unorthodoxt. A sorozat negyedik részében pont egy széderestét ünnepelnek, és nagyon jól megfigyelhető, milyen is egy ortodox család konyhája az ünnepek alatt. Mindent bevonnak alumíniumfóliával, biztos ami biztos.

„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”

Mi történik a széder estén?

A héber széder szó rendet jelent, pészah estéjét a rend éjszakájának is nevezik, de hívják magyarul az öröklődés vagy megőrzés éjszakájának is.
Széder esti vacsoránál minden vendég kap egy Haggadátt, amiben a kivonulás története, és az este rendje van leírva. Az estét általában a családfő, vagy a legidősebb férfi vezeti. Az ő széke mellé egyes helyeken egy második karosszéket is készítenek az asztalhoz, várva arra a zsidóra, aki valamiért nincs ott, például mert nem érdekli, beteg, nem lehet jelen.

Széder tál

Széder tál (Fotó: Getty images)

Az ünnepi asztalon megtalálható a széder tál, ezen jelképes ételek sorakoznak. Egy megégetett csirkenyak, ami emlékezteti a zsidókat a peszáhi áldozatra. Mellette főtt tojás, az ünnepi áldozat és a gyász jelképe. Keserűfű, vagyis torma következik, ami a rabszolgaság keserűségét jelképezi. Mellé haroszetet tesznek, ami alma dió és bor keveréke, és a malterre emlékeztet, amit a zsidó rabszolgák használtak. Kerül még a tálra zöldség, ami vagy retek, vagy petrezselyem, vagy főtt krumpli és a tavaszt jelképezi, amikor a kivonulás történt, végül pedig valamilyen keserű saláta, de ezt nem mindenki teszi.
 
A széder tálon kívül az asztalon van még három macesz letakarva, ami a zsidóság három csoportját jelképezi. Négy pohár kóser bor (gyerekeknek szőlőlé), ami egy-egy, az egyiptomi kivonulást leíró tórai kifejezést jelképez: kivezetlek, megmentelek, megszabadítalak, kihozlak benneteket Egyiptomból. Gyertya: Legalább kettő, de van, ahol minden gyereknek gyújtanak. Elijáhú próféta serlege, ami nem más, mint egy díszes kupa. Sós víz, ami a rabszolgák könnyeit jelképezi.
Elmesélik a kivonulás történetét, szimbolikusan fogyasztanak az ételekből, mellé négy pohár bort isznak a meghatározott időben.

A maceszgombóc levest mindenki szereti.

Nincs pészah maceszgombóc nélkül! (Fotó: Getty images)

A gyerekek a legfontosabbak

Igyekeznek a gyerekeket többféle módon bevonni az estébe: külön kérdéseket tesznek fel nekik, ösztönzik őket, hogy kérdezzenek, hogy ne aludjanak el, és ha lehet, legyenek ébren egészen az este végéig.

„Jövőre Jeruzsálemben!”

Az est végén egy nagy családi vacsora következik, Magyarországon általában maceszgombóclevessel, sült csirkével vagy párolt marhával, és az elmaradhatatlan macesztortával. Vacsora után még feladata van a gyerekeknek, meg kell keresniük az úgynevezett afikománt, ami a széder est alatt elrejtett maceszdarab. Mivel ennek a maceszdarabnak muszáj előkerülnie, annak, aki megtalálja, ajándék jár. Az este végén a Jövőre Jeruzsálemben! felkiáltással búcsúznak egymástól és a széderestétől a résztvevők.
 
A széder esték után az ünnep még hat napig folytatódik, ezalatt ugyanúgy tilos bármilyen kovászost fogyasztani, mint eddig, csak esténként már nincs széder.

Közösségben ünneplik a kivonulást a zsidók.

1919. árilisa, közösségi széder Párizsban (US Army Photo, Photo by Interim Archives/Getty Images)

Idén még ez az ünnep is  más 

A jelenlegi állapotok miatt a széder estét csak szűk családi körben tudják megtartani a zsidók világszerte, szemben az eddigi nagy, közösségi ünnepekkel, ahol nem ritkán húsz, de akár nyolcvan ember is körbeült egy nagy asztalt.
 
A Frankel Leó úti zsinagóga rabbija, dr. Verő Tamás elmondta, hogy az idei „elkerülés ünnepének” mik a különleges kihívásai.
 
Manistáná há lájlá háze – miben különbözik ezen este a többi estétől?
 
Pészách ünnepének két széder estéjén mindnyájan ezt a kérdést tesszük fel. A szabadság, a tavasz, a pászkaevés, az elkerülés ünnepének 8-napos nyitóeseménye nagyon népszerű, akár családi körben, akár közösségi eseményként.
A gyermek felteszi a négy kérdést, és az este során a Hagada, az elbeszélések könyve alapján visszaemlékezünk az egyiptomi kivonulásra.

A tíz csapás után népünk megkapta a 10 parancsolatot.

A tíz csapás

1. vérré változtak a folyóvizek, elpusztultak a halak

2. békák lepték el Egyiptomot

3. tetvek

4. vadállatok (vagy: kártékony rovarok)

5. dögvész az állatok között

6. fekélyek borították az emberek testét

7. jégeső verte el a termés nagyját

8. sáskahad

9. háromnapos sötétség

10. meghalt minden elsőszülött egyiptomi, ember, állat

5780-ban is feltesszük a kérdéseket (a zsidó naptár a világ teremtésétől számolja az éveket). De nem közösségben, nem nagycsaládi körben. Nem tehetjük, mert valamiben különbözik ezen este, ezen ünnep az eddigiektől.
 
Készülünk rá, összegyűjtjük a szimbolikus ételeket, kitakarítunk, megszabadulunk a homectől. Megfőzzük az ünnepi ételeket, elővesszük a hagadákat, kitöltjük és elfogyasztjuk 4 pohár bort, és mégis amikor válaszolunk a kérdésekre, egészen más megvilágítást kapnak a történések.
 
Nem tudjuk elménkből kitörölni az aktuális eseményeket. Az életformánkat gyökeresen átformáló veszély körül forognak a gondolataink. Zsinagógáink üresen állnak, a vacsora előtt nem köszönthetjük egymást a gyülekezés házaiban. Milyen jó lenne közösségben imádkozni! Az otthonaink is karanténok, bármennyire is van most időnk kitakarítani, felkészíteni lakásainkat az ünnepre. Sokaknak a közösségi széderek adtak támaszt, ebben az évben az együttes ünneplések mind elmaradnak. Otthonainkban, magunkra maradva, előre készített online segítségre támaszkodva várjuk április 8-a szerda estét.
 
Má nistáná hálájlá háze – Miben különbözik ezen este a többi estétől? 
 
A tíz csapás megtapasztalása elvezette a zsidó népet a szabadságba. Nekünk most, amikor a csapásokat soroljuk, és mindegyiknél kicsöppentünk egy cseppet a borból, csöppentsünk ki egy plusz cseppet a mostani csapásra emlékezve. Reméljük, ezzel hozzásegítjük magunkat, a családokat, a közösségeinket, a világon élő embereket – adja meg az Örökkévaló –, hogy hamarosan úgy tekinthessünk a koronavírusra, mint életünk szörnyű múltbéli fejezetére.

 

A zsidóságról még itt is olvashatsz:

„A mi feladatunk minél több válaszlehetőséget bemutatni a gyerekeknek” – Mihez kezd a zsidó vallás a kamaszok lázadásával?

Flódni, a zsidók legnépszerűbb süteménye

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése