Gasztro

Marlenka, az örmény hatlapos

Marlenkát sütni tiszta izgalom, leszámítva persze a lapok kinyújtását, ráadásul sokkal olcsóbb is, ha nem készen vesszük.

– Mi az a sok lapból álló süti, amit a török éttermekben lehet kapni, nagyon édes, dió van a tetején és elképesztően finom?

– A baklava.

– Nem az, a másik.

– Ja, az a marlenka.

Na tessék, még ez is, most már a törökök is képben vannak, pedig már ez az örmény vonal is teljesen összezavarta azokat, akik abban a hitben éltek, hogy a marlenka cseh süti. Hát, hogy a viharba’ ne lenne cseh, amikor minden cseh sörözőben, étteremben és cukrászdában kapható, ott figyel rögtön a perec mellett?

Akkor tisztítsuk a képet, a törököket felejtsük is el gyorsan, marad az örmény-cseh vonal, ami ebben a globalizált világban már nem is olyan furcsa. A marlenkát az örmény Geyorg Avetisjan kezdte el készíteni 1995-ben, miután családjával letelepedett Csehországban, és látta, hogy ez jó, legalábbis üzletileg bejön. Nem csoda, tényleg finom sütiről van szó, izgalmas, karamellás bukéval, amit a pörkölt dió íze remekül kiegészít. Elvileg a méz ízének is érződnie kellene benne, de őszintén szólva ennyi cukor mellett az már oly’ mindegy.

Marlenka, az örmény hatlapos

Készül a marlenka a cseh Miko gyárban (Fotó: MICHAL CIZEK / AFP)

Avetisjan sütije tehát hamar népszerű lett új, választott hazájában. A termék már megvolt, a vállalkozókedv szintén, ennek a kombinációjából pedig létre jött a cég, amely most már nagy mennyiségben tudja gyártani a Marlenkát, sőt, számos országban jelen van, ezért dobozos kiszerelésben, már a szupermarketekben is bármikor meg lehet vásárolni.

Na de hát, egy sütit megvenni egyáltalán nem kihívás, megsütni viszont igen, különben is, mi mást is csinálnánk ezeken az egyre hosszabbra nyúló, hűvös, őszi estéken, mint hogy sütünk? A marlenkával aztán tényleg el lehet tölteni az időt, és akkor most szépen fogalmaztam meg azt, hogy rá fog menni legalább fél nap, de megéri.

Cserébe viszont remekül szórakozunk közben, mert olyan kémiai viharokat fogunk látni a fazékban, amire egyáltalán nem számítottunk.

A marlenka (amit Avetisjan a családtagjairól nevezett el), messze nem úgy készül, hogy összegyúrunk valami unalmas tésztát, aztán sütjük, sütjük, míg el nem múlik a fiatalságunk, végül megkenjük valami mérsékelten izgalma krémmel, dehogy is! A marlenkának már a tésztáját is buli elkészíteni, úgy bugyog, mintha törökmézet csinálnánk (na, tessék, csak visszasompolyogtak a törökök) és a színe változása is egészen furcsa, az állagáról nem is beszélve. Egyébként pont úgy kezdődik, mintha mézeskalácsot sütnénk, a tésztájának a színe és az állaga is arra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ezt nem a fűszer, hanem a karamell festi barnára.

Mondjuk a jó világ eddig tartott, mert kinyújtani már egyáltalán nem egy leányálom mind a hat lapot, én például rá is untam félúton, úgyhogy csak fél tepsi marlenkánk lett, ami el is fogyott, mire kettőt pislogtam, viszont van egy másik fél adag tésztám a mélyhűtőben, jól jön az még egyszer.

A bolti árával ellentétben egyébként, a marlenka, otthon elkészítve egyáltalán nem olyan drága sütemény, talán a legdrágább tétel a tetejére szórt dió, a vaj, meg a krémbe kevert sűrített tej, mézből viszont olyan kevés kell bele, hogy alig érződik a költségvetésen. Mindent egybevetve, otthon nagyjából feleannyiért tudjuk elkészíteni, mintha megvásárolnánk, úgyhogy elő a fakanalat!

Így készül otthon a marlenka

Marlenka, az örmény hatlapos

Bonyolultnak nem mondanám, inkább időigényes

Hozzávalók

  • 12 dkg vaj
  • 20 dkg cukor
  • 2 evőkanál méz
  • 1 evőkanál szódabikarbóna
  • 1 evőkanál ételecet
  • 3 db M-es méretű tojás
  • 60 dkg liszt

A krémhez

  • 3 tojássárgája
  • 3 tubus sűrített tej
  • 1 evőkanál méz
  • 20 dkg vaj

A tetejére

  • durvára vágott dió, mogyoró vagy mandula

Elkészítés

  • Először kimérjük egy kis fazékba a vajat, a cukrot és a mézet, és gyenge tűzön összeolvasztjuk.
  • Egy kis tálkába tesszük az étkezési szódabikarbónát és belekeverjük az ecetet. Nem ijedünk meg, pezsegni fog, ennek így kell lennie. Ezt a mixtúrát beletesszük a vajas-cukros keverékbe, amitől az szintén bugyogni kezd.
  • Kevergetve főzzük még egy jó darabig, méghozzá addig, amíg narancssárgára nem változik a színe. Továbbra is bugyogni fog, tiszta élvezet lesz kevergetni, nem is akarunk szabadulni tőle, kíváncsian nézegetjük, hogy ilyen is van a Földön.
Marlenka, az örmény hatlapos

A tészta lapjának a színeváltozása

  • Amikor elérte a megfelelő színt, levesszük a tűzről és hagyjuk kissé kihűlni, legalább annyira, hogy amikor hozzáér a tojáshoz, ne legyen belőle rántotta. Ilyenkor még tovább fog barnulni, de ennek így kell lennie.
  • Kimérjük a lisztet egy (a dagasztógép) tál(já)ba, beletesszük a tojást és ráöntjük a langyosra hűlt mixtúránkat. Összegyúrjuk, pont úgy fog kinézni, mint a mézeskalács tészta.
  • Most hat egyenlő darabra vágjuk (legegyszerűbb, ha segítségül hívjuk a mérleget), és eddig tartott a jó világ, most jön a feketeleves.
Marlenka, az örmény hatlapos

Marlenka tészták

  • A hat tésztadarabot egyenként kinyújtjuk, amilyen vékonyra csak tudjuk, igyekszünk valami téglalapfélét tartani. Akkor járunk a legjobban, ha két sütőpapír között nyújtjuk, de időnként húzzuk le mindkettőt a tésztáról, mint a matricáról a hátlapját, mert ha nagyon odaragad, akkor nem nyúlik a tészta.
  • A tésztalapokat 180 fokra felmelegített sütőben, öt perc alatt megsütjük, vigyázzunk, mert jó gyorsan megbarnul a széle, és azt nem szeretnénk.
  • Amikor ezzel készen vagyunk, megfőzzük a krémet. A sűrített tejet és a tojások sárgáját nagyjából öt perc alatt, folytonos kevergetés közben sűrűre főzzük, majd belekeverjük a mézet és a vajat is. Szintén hagyjuk egy kicsit kihűlni, hogy kenhető állagot kapjunk.
  • A krémet a tésztarétegek közé kenjük úgy, hogy a süti tetejére is jusson, majd önuralmat gyakorlunk és nem faljuk fel rögtön, hanem egy éjszakára (vagy fél napra) félretesszük, hogy megpuhuljon.
Marlenka, az örmény hatlapos

Marlenka összeállítva

  • Onnan tudjuk, hogy jó, hogy kényelmesen le tudjuk vágni a széleket. Innentől kezdve már egészen sütemény pofája van a marlenkának, de még mindig nem vagyunk kész: diót, mogyorót vagy mandulát durvára vágunk (vagy kutterben megpörgetjük), száraz serpenyőben illatosra pirítjuk és megszórjuk vele a marlenka tetejét.

Innentől kezdve mi vagyunk az élet császárai, felszeleteljük a sütit és büszke, ugyanakkor mégis szerény arccal megkínáljuk vele a szeretteinket, majd megígérjük, hogy igen, ilyet máskor is sütünk. Ha majd egyszer sok időnk lesz, esetleg.

Főzzünk elé egy nagy levest, és kész is az ebéd

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése