Majdnem 20 millió darab tojással többet ettek a magyarok 2019-ben az előző évhez képest, de 2020-ban is érezték a tojástermelők a koronavírus-járvány miatti megemelkedett keresletet – közölte a Tojásszövetség.
A termelésben ugyanakkor enyhe csökkenés vagy inkább stagnálás következett be, ezt a madárinfluenza megjelenése okozta. Míg tavaly 580 millió darab feletti tojást termelt meg az első félévben a nagyüzemi tyúktartás, addig ez idén ez az érték kicsivel több mint 540 millió tojás.
Drágult a tojás a boltokban: a féléves átlagár nettó 42,19 forint volt. Viszont fontos megjegyezni, hogy az árnövekedés ellenére sem érte el a fogyasztói ár a két évvel ezelőtti, 2018-as szintet.
A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, ugyanakkor már figyelembe veszik a tojás származási helyét is, de legtöbbször nincsenek tisztában a tartási módok közötti valós különbségekkel. Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ennek a tartásmódnak emiatt is kell meghagyni a helyét az üzletek polcain.
A Tojásszövetség emlékeztet arra, hogy a washingtoni székhelyű, nagy múltú kutatószervezet, a World Resource Institute szerint a tojás a legfenntarthatóbb fehérjeforrások közé tartozik. Ezért és az ára miatt is a jövő élelmiszere világszinten, és akkor a tudományosan bizonyított jótékony hatásairól – például arról, hogy a tojásban lévő kolin nagy szerepet játszik a magzat agyának fejlődésében, vagy arról, hogy a biológiai értéke egyenlő az anyatejével – nem is beszéltünk.
Magyarországon egy évben 2,3 milliárd tojás fogy (a 2019-es KSH adatok alapján). „1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség, hogy minden magyar lakost szabadtartású tojással lássunk el. Amennyiben csak és kizárólag szabadtartású technológiával oldanák meg az ország tojásellátását, akkor egy Pécs városnyi területtel többet foglalnának el a tojótyúkok az ellátásukhoz szükséges takarmánytermő- és kifutóterülettel együtt az EU-konform ketreces tartás területigényéhez képest” – mondta Dr. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára.
Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40, vagy akár 100 százalékkal többet kell majd fizetni.