A porcukros házi csodának a közelében sem járnak azok a csomagolt, bolti verziói, amiket néha nosztalgiából leemeltem a polcról. Véleményem szerint nem is igazán éri meg beérni velük (persze biztos akad belőlük jóféle is), hiszen egy jó puszedlit nehéz elrontani. Ráadásul nem túl drágák a hozzávalók, az elkészítési ideje sem túl hosszú, ellenben sokáig eláll, és csak a fantáziánk szabhat határt annak, mivel készítjük el.
Bevonhatjuk cukormázzal, csokoládéval, marcipánnal, díszíthetjük diófélével, cukorkával, tölthetjük otthon főzött szilvalekvárral, dióval, csokoládékrémmel, és magát a tésztát is fűszerezhetjük szerecsendióval, szegfűszeggel, gyömbérrel, ánizzsal, de mindenféle aszalt vagy kandírozott gyümölcsöt is belekeverhetünk.
Pontos eredetét porcukros homály fedi, de nagy valószínűséggel Magyarországra Bécsből érkezett az édesség, és Busserl/ Pusserl (ami csókot jelent), magyarosított – a puszerli, puszelli, puszedli néven került a forgalomba és lett a polgári konyhák, na és persze a cukrászdák egyik kedvence.
A találgatások Franciaországot is emlegetik származási helyként, és több mint valószínű, hogy már a 17-18. század folyamán valóban készültek a mai csókokhoz hasonló édes sütemények Franciaországban, és Olaszországban is.
Itthon a 19. század folyamán kezdett el szélesebb körben elterjedni ez a finom, édes csók, és vált a karácsonyi, illetve az adventi időszak egyik legnépszerűbb süteményévé. Ekkor a recept kicsit megváltozott, ekkor egészítették ki az olyan hozzávalókkal, mint az ánizs, a méz és a porcukor.
Ma már rengeteg változata létezik, de alapvetően három fajtára osztható a hozzávalók és az eltarthatóság szerint:
- A mézes tésztájú puszedlik: érdemes időben nekilátni, hogy jól megpuhuljanak karácsonyig, ezek akár 2-3 hetet is várakozhatnak.
- Az omlós tésztából készült csókok.
- Pillekönnyű puszik: ők is simán elvannak egy hétig hűvös, száraz helyen.
A házi puszedlik ma már rengeteg változatban elkészíthetők, de mi most a nagymama ízvilága szerinti, klasszikus, márványosan csillogó receptet hoztuk el, hogy
omlós csókok járják körül a karácsonyi asztal.
Ami kelleni fog hozzá:
A tésztához:
- 20 dkg méz
- 15 dkg olvasztott vaj
- 50 dkg liszt
- 10 dkg cukor
- 1 egész tojás
- 2 tojássárga
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- 1 kávéskanál őrölt fahéj
- 1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
- 1 citrom reszelt héja
A mázhoz:
- 2 tojásfehérje
- 10 dkg porcukor
Így készítsd el:
- A mézet langyosra melegítjük, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat, és jól elkeverjük. A lisztet keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a cukrot, a szódabikarbónát, a fahéjat és a szegfűszeget, a reszelt citrom héját, elkeverjük, majd hozzáöntjük a vajas mézet, valamint a tojásokat, és kézzel simára összegyúrjuk. 10–15 percet a hűtőben pihentetjük.
- Közben egy tepsit kibélelünk sütőpapírral. A masszából diónyi golyókat formázunk, és a tepsire rakosgatjuk egymástól viszonylag távolabb, mert sülés közben meg fognak nőni.
- 170 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 10–12 perc alatt megsütjük.
- Hagyjuk langyosra hűlni.
- A mázhoz a tojásfehérjét a porcukorral alaposan elkeverjük, hogy krémes állagú legyen, majd vagy megmártjuk benne a puszedliket, de ecsettel is lekenhetjük őket egyenként. Amint megszáradtak és teljesen kihűltek, fémdobozba tesszük őket, vagy ha utolsó pillanatban jutott rá időnk, tálalhatjuk is, szerencsére pár óra alatt omlósra megpuhul.
Kiemelt kép: Instagram
Még több nagyi-féle finomság
- Nagyi darálós sütije
- Hókifli nagymamám receptkönyvéből
- Befőzés: készítsd el a nagyi legfinomabb szilvalekvárját