Aki – legalább elméletben – nyitott a különböző ízekre és a megszokottól eltérő, hogy úgy ne mondjam, bizarr ételekre, bizonyára ismeri Andrew Zimmernt. Tudjátok, az a kopasz, testes amerikai fickó, narancssárga keretes szemüveggel, aki mindent, de szó szerint mindent megkóstol a világon, a nyárson sült mormotától a kumiszig (erjesztett lótej), meg még amit el sem tudunk képzelni. Ez a műsora lényege: utazik a világban és olyan ételeket tesz a szájába, csodálatra méltó kíváncsisággal és nyitottsággal, amiről mi itt sokszor még csak nem is hallottunk.
Az persze már vérmérséklet kérdése, hogy ezt milyen szemmel nézzük, van, aki borzongva, mint egy thrillert, és van, aki magát képzeli Andrew Zimmern helyébe sóvárogva: bárcsak az ő levesébe főzték volna bele azokat a gusztusos, opálos fecskefészkeket, vagy az ő tányérjára tették volna a szárított, akkurátusan felszeletelt kígyótojást! Micsoda csemegék, mekkora szerencse fia ez a Zimmern a melójával együtt!
A magam részéről mindig jókat mosolygok, amikor Magyarországon forgat valamelyik tévészakács és rácsodálkozik a zsírban eltett sült oldalasra vagy a karalábéra. Gondolom, a saját hazája epizódjainál mindenki hasonlóképpen magabiztos, pedig nem kellene!
Nem kell ahhoz Délkelet-Ázsiába vagy Hegyi Karabahba utazni, hogy furcsa dolgokat ehessünk, itt is könnyen láthatunk csodát, elég, ha jól szétnézünk egy vidéki hentespultban vagy baromfiboltban,
veszünk egy nagy levegőt és bátran fejest ugrunk az ismeretlenbe, túl a disznókaraj-csirkemellfilé-darálthús háromszögön.
Mikor ettél utoljára igazi csirkeaprólék-levest szívvel, zúzával, együtt? Leszopogattad-e a csirkelábat, a csirke agyát kifejtetted-e a koponyából és bekaptad-e? Zimmern megtenné? Biztosan. Mondjuk, én is. Ettél-e már reggelire fokhagymás abált disznófület, kértél-e nagy karéj disznósajtot, főztél-e már pörköltet kakasheréből?
Beszéljünk a kakasheréről!
Pedig a kakasherepörkölt roppant egészséges étel, hogy mást ne mondjak, tele van omega-3 zsírsavval, vagyis jót tesz a szellemi képességeinknek, és még az egészséges szívműködést is segíti a tudomány jelenlegi állása szerint. Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy feltétlenül kakasherepörköltet kell ennünk, ha penge agyra vágyunk, ha viszont hazai bizarr kajára, akkor helyben vagyunk.
A kakasherepörkölt elkészítésének szűk keresztmetszetét leginkább a nevezett szerv megfelelő mennyiségben történő beszerzése jelenti. Magyarul: egyáltalán nem magától értetődő, hogy lesz a csirkésnél legalább fél kiló kakastöke, amennyivel már érdemes egyáltalán belevágni a műveletbe. Nem baj, kérni kell. Azt nem tudom, hogy az ipari csirkéseknél hogy megy ez (az én jó, falusi csirkésemnél időnként akad), de hát ahol kakasokat vágnak, ott here is keletkezik, a dolog természetéből következően.
Szemünk se rebben
Mostantól rendkívül elfogadón és érdeklődőn tekintünk a kakasherepörkölt témára és pókerarccal kezeljük, mint aminek a létezése magától értetődő. Tehát, először is megpillantjuk a csirkésnél a kakasheréket. Gyanakszunk, de nem hisszük el, megpróbálunk alkudozni, hogy ez biztos struccé, de legalábbis pulykáé, mert az egyszerűen lehetetlen, hogy tényleg elférjen két ekkora ivarszerv egy kakas hasában. De, sima kakashere, és tényleg akkora, mint egy fél pingponglabda.
Most már csak azt kell megtudni, hogy hogyan kell elkészíteni, de hát a magyar konyha ebből a szempontból (is) egészen csodás, hiszen a válasz, mint oly sok kérdésre, most is: a pörköltalap.
Már csak egy kérdés maradt: a főzési idő, ami nem több 10-15 percnél. Sajnos láttam én már étteremben a felismerhetetlenségig szétfőtt kakasherepörköltet, hát, én azt nem tettem volna az asztalra, de nem is megyünk többet abba az étterembe.
Most, hogy elméletben már mindent tudunk, készítsük is el a kakasherepörköltet kapros-tejfölös sztrapacskával!
Kakasherepörkölt kapros-tejfölös sztrapacskával
Hozzávalók
- 1 nagy fej hagyma
- 2 evőkanál zsír, lehet liba-, kacsa-, vagy disznózsír is, nekem pont volt otthon tyúkzsír, ne is kérdezzétek!
- fél kg kakashere (vagy amennyit kapunk és megeszünk, de akkor arányítsuk a többi hozzávalót!)
- 1 evőkanál pirospaprika
- 1 db paradicsom nyáron, ilyenkor meg 2 evőkanál passzírozott paradicsom
- 2 gerezd fokhagyma
- só ízlés szerint
- víz
A sztrapacskához
- 2 nagy krumpli
- liszt, amennyit felvesz (szívesen. 80 dkg krumplihoz kb. 35 dkg liszt kell, de ez nagyon sok mindenen múlik)
- só
- végszükség esetén 1 tojás
- 2 szelet füstölt szalonna
- 2,5 dl tejföl
- 1 csomag kapor
Elkészítés
- A sztrapacska tésztájával kezdjük, mert pihentetni kell. Finom lyukú reszelőn lereszeljük a meghámozott krumplit, sózzuk, majd annyi lisztet adunk hozzá, hogy nokedli állagú tésztát kapjunk. Az eredeti szlovák sztrapacskában nincs tojás, a keményítő tartja össze, próbálkozzunk meg először ezzel! Pihentessük a masszát legalább negyedórán át, de lehet több is.
- Most jöhet a pörköltalap. Apróra vágjuk a hagymát, megdinszteljük a zsíron. Beletesszük az apróra vágott paradicsomot vagy a paradicsompürét, sózzuk, adunk hozzá kevés vizet és addig főzzük, amíg teljesen szét nem fő a hagyma. Ekkor szórunk rá pirospaprikát, elkeverjük, ha kell, teszünk hozzá még egy kis vizet.
- Most rátesszük a herét, megkeverjük és nagyjából 10-15 percig főzzük, vigyázzunk, nehogy szétessen!
- Közben vágjuk apróra a szalonnát és egy serpenyőben süssük ki a zsírját, majd öntsük át az egészet egy nagyobb, tűzálló tálba.
- Egy nagy fazékban forraljunk vizet, sózzuk, majd nokedliszaggatóval szaggassunk bele keveset a masszából. Ha nem fő szét, akkor nyertünk. Ha szétfőtt, akkor dobjuk félre a büszkeségünket és keverjünk bele egy tojást a masszába és adjunk hozzá annyi lisztet, hogy a sűrűsége megmaradjon. Így már biztosan nem fog szétesni.
- Amikor feljöttek a galuskák a víz színére, pár percig még főzzük, majd szedjük ki szűrőkanállal és öblítsük le, majd dobjuk rá a szalonnazsírra-pörcre. Ezt addig ismételjük, amíg ki nem főtt az összes sztrapacska. Keverjük bele a tejfölt és az apróra vágott kaprot is, ha kell, sózzuk még és kész is vagyunk. Ha idő közben kihűlt volna, tegyük be kicsit a sütőbe, felmelegedni.
Tálalhatunk is, jó étvágyat hozzá!
A főtt kakashere metszete úgy néz ki, amikor szétvágjuk, mint a virsli, az íze pedig leginkább a velőéhez hasonlít. Szóval, aki szereti a velőt, vagy egy igazi gasztrokalandor, vagy a legvagányabbakkal akar egy ligában játszani kulinárisan, egyen kakasherepörköltet! A többieknek nem kell.
Ne csak együnk, igyunk is!
- Tudod, milyen az igazi téli puncs?
- Nem is vagy boros? Akkor igyál forralt sört!
- Így készíts otthon bubble teát