Mit tehet az ember ma Magyarországon, ha laktózintoleranciával verte meg a sors? Két dolgot: vagy kihagyja a táplálkozásából a tejet tartalmazó élelmiszereket, vagy laktózmentes tejtermékeket vásárol. Már ha kap.
Nagyjából 25 évvel ezelőtt jártam Finnországban és nemcsak, hogy nem akartam hinni a szememnek, de nem is értettem, hogy miért van ráírva nagyjából minden élelmiszerre, hogy laktoositon, vagyis laktózmentes. Akkoriban ez Magyarországon még egyáltalán nem volt téma: aki nem bírta a tejet, az nem ivott tejet, oszt’ jónapot, hogy klasszikust idézzek. Ezzel szemben Finnországban még a május elsejei virslire is rátűzték a laktoositon feliratú zászlócskát, biztos, ami biztos.
Szerencsére azóta sokat javult a helyzet Magyarországon is, a laktózintolerancia ma már egyáltalán nem jelenti azt, hogy az embernek nélkülöznie kellene a tejtermékeket. Érdekes is lenne, mivel
még óvatos becslések szerint is a társadalom 10-20 százalékának gondja van a tejcukor lebontásával, ez pedig 1-2 millió embert jelent,
ami már egy elég nagy felvevőpiac lenne. Már ha lenne mit felvenniük.
Mi az a laktózintolerancia?
Az emlősök – így az ember is – úgy születnek, hogy termelődik a szervezetükben az anyatej, közelebbről a benne lévő tejcukor, vagyis laktóz lebontásához nélkülözhetetlen enzim, a laktáz enzim. Ebből azonban idővel egyre kevésebb termelődik, sőt, vannak, akikben felnőttkorban már egyáltalán nem, így tehát nem tudják megemészteni a tejcukrot. Ha mégis laktóztartalmú terméket fogyasztanak, akkor különböző tüneteket tapasztalnak magukon: hasmenést, puffadást, gyomortáji görcsöket, fájdalmat és általános rossz közérzetet. A laktózintolerancia tehát nem allergia, nem a szervezet túlzott reakciója egy bizonyos anyagra, hanem egyszerűen hiányzik a laktóz lebontását szolgáló enzim.
Természetesen, mint mindenben, ebben is vannak fokozatok. Van, akinél minimális mennyiségű laktóz is kiváltja ezeket a kellemetlen, sőt fájdalmas tüneteket és van, aki tejfölt, sajtot, joghurtot – vagyis savanyított tejtermékeket minden további nélkül tud fogyasztani, csak a tejjel, tejszínnel vannak problémái. Ez egyéni tolerancia kérdése, de erre még később visszatérünk.
Laktózmentes tejtermékek, hol vagytok?
A laktózintoleranciát tehát a finnek már legalább negyedszázada sikerrel meghekkelték, méghozzá úgy, hogy laktózmentes tejtermékekkel látták el a piacot. Idővel Magyarországon is kaphatók lettek laktózmentes tejtermékek, mármint többé-kevésbé, ami messze nem jelenti azt, hogy minden tejterméknek megvan a tejcukormentes változata – pedig lehetne. Végig jártunk néhány kiskereskedelmi élelmiszerlánchoz tartozó üzletet, és arra jutottunk, hogy a kínálat, enyhén szólva, változó. A legtöbbféle laktózmentes terméket a Lidl és az Aldi árulja, ezekben a habtejszíntől a szendvicskrémekig, a túró ruditól a vajig számtalan laktózmentes élelmiszer elérhető, és még finomak is. A túró rudinak túró rudi íze van, a habtejszínből keményebb habot lehet verni, mint a simából, laktózmentes tejből pedig 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú is kapható.
Kevésbé színes, de azért vannak lehetőségek a Spar és a Tesco kínálatában, a legkevésbé azonban a magyar élelmiszerláncok laktózmentes palettájától voltunk lenyűgözve. Egy viszonylag forgalmas Coop üzletben, hosszas keresgélés után rábukkantunk egy darab laktózmentes szendvicskrémre, egy főzőtejszínre, valamint egy doboz saját márkás UHT tejre. A kolléganőnk által látogatott Coop valószínűleg a jobban felszereltek közé tartozik, ott kétféle laktózmentes trappista is volt (íze, mint a sótartónak, állaga, mint a cipőtalp), nálunk azonban hosszas keresgélés után kibökte az eladó, hogy sajnos laktózmentes sajt, az nincs egyáltalán.
Az egyik, közepes méretű Reál üzletben még lehangolóbb volt az eredmény: a laktózmentes kínálatot egyféle, másfél százalék zsírtartalmú UHT tej képviselte (volt viszont a boltban harcsatepertő, szóval vannak fogalmaik az élet jó dolgairól).
Laktáz enzimet a tartályba!
Pedig, ahogy a 25 éves finn példa is mutatja, egyáltalán nem ördöngösség, sem pedig progresszív technológiai megoldásokat követelő bravúr laktózmentes tejtermékeket előállítani. Amint azt az nlc-nek nyilatkozó, tejiparban meglehetősen jártas élelmiszeripari mérnöktől megtudtam, a laktózmentes tej úgy készül, hogy a hőkezelt tejhez laktáz enzimet adnak. Igen, ez ugyanaz az enzim, amit jó esetben az ember szervezete is termel a tejcukor lebontására,
ebben az esetben azonban a tejben lévő laktóz nem a vékonybélben, hanem a tartályban bomlik le és változik glükózzá és galaktózzá.
A laktózmentes tej általában egy picit édesebb, mint a sima, más érzékszervi különbség nincs, feltéve, hogy megfelelő a technológia és jó minőségű laktáz enzimet használnak, mert ebből is létezik többféle is. Egyik jobb, másik nem olyan jó, ezt minden tejüzemben kitapasztalják az élelmiszermérnökök.
Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem gyártanak eleve laktózmentesen minden terméket? – adódik a kérdés. Erre egészen kézenfekvő a válasz, azért, mert a laktáz enzim nagyon drága. Abból a szempontból azonban ez mégiscsak jó hír, hogy most már legalább tudjuk, hogy nem bemondásra, vagy a marketing miatt kerülnek többe a laktózmentes tejtermékek, hanem mert tényleg magasabb költséggel jár ezeket előállítani.
Létezik persze kevésbé etikus módszer is, amikor a laktózt, ultraszűrő segítségével, egyszerűen kivonják a tejből, csakhogy ilyenkor számos olyan hasznos és fontos ásványi anyag is vele megy, amire szüksége lenne a szervezetnek. Ezeket azután vagy visszapótolják, vagy nem, mindenesetre jól lehet spórolni ezzel a módszerrel.
Sajt, joghurt, túró mehet?
Korábban már említettem, hogy az, hogy ki mennyi laktózzal képes sikeresen és tünetmentesen megküzdeni, egyénileg változó. A különböző savanyított tejtermékek, mint például a joghurt vagy a sajtok, általában ritkábban okoznak panaszokat, méghozzá azért, mert a savanyítás (fermentáció) során a laktózt megeszik, vagyis lebontják a laktobacilusok. Csakhogy sajnos nem az összeset. Jogszabály szerint az a tejtermék nevezhető laktózmentesnek, amelynél 100 milliliterben 0,1 grammnál kevesebb laktóz van, sima fermentálás során pedig nem biztos, hogy valóban ez alá az érték alá süllyed a laktóz mennyisége a tejtermékben, sőt, inkább nem, mint igen.
Ez azonban csak egy dolgot jelent: minél kevesebb egy termékben a laktóz, annál valószínűbb, hogy meg tud vele birkózni a szervezet, akié viszont még a kevéssel sem tud mit kezdeni, az tényleg csak laktózmentes tejtermékeket fogyasszon a sokszor súlyos és fájdalmas tünetek elkerülése érdekében! Megfordítva pedig: aki meg tudja emészteni a laktózt, annak semmiféle egészségügyi előnnyel nem jár, ha laktózmentes tejterméket vásárol. Vagyis, ha valaki úgy érzi, hogy semmi baja sem lesz mondjuk a tejföltől, akkor teljesen felesleges laktózmentes tejfölt keresgélni és drágábban megvásárolni.
Legfeljebb a vásárlásával segít a kevésbé szerencsés sorstársainak, hogy az üzletek végre értékelhető laktózmentes termékpalettával álljanak elő, hiszen a keresletet előbb-utóbb, normális piaci viszonyok között, követni szokta a kínálat is.
Mi is az a fermentálás?
- A kovászos uborkához nem is kell kenyér
- 5 perc munkával készül a házi joghurt, gép sem kell hozzá
- “Reggel az első dolgom megbüfiztetni a dobozokat” – a tökéletes kimcsi nyomába eredtünk