A rizs kevésbé tartozik a kedveltebb ételek közé, pedig izgalmasan felhasználható.
Mi az alapvető különbség a barna és fehér rizs között?
A barna rizs teljes értékű, nem finomított, a rizsszem egészét tartalmazza, a csíra és a korpa is megtalálható benne. Hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett ezüsthártyát, emiatt nagyobb a tápértéke, rosttartalma. Vitaminokban, ásványi anyagokban is dúskál. Elkészítése időigényesebb, mint a fehér rizsé, az íze karakteresebb.
A fehér rizs feldolgozásánál a magas rosttartalmú részeket eltávolítják, nagyobb a szénhidráttartalma, mint a barnának, sokkal gyorsabban elkészül és sokak szerint finomabb is.
(Fotó: Getty Images/eleonora galli)
Melyik az egészségesebb?
A barna rizs:
- magas a rosttartalma, gondoskodik a belek megfelelő működéséről,
- segít székrekedés esetén, magas szeléntartalma miatt csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
- helyreállítja a koleszterinszintet a korpában található zsír révén, így a szív- és az érrendszeri betegségek, de a kettes típusú cukorbetegség kialakulása is megelőzhető vele.
- gluténérzékenyek bátran fogyaszthatják.
- segít megőrizni a csontok egészségét, fogyasztása nagyon hasznos csontritkulás és csontbetegségek megelőzésében
- A barna rizst fogyókúrába is érdemes beépíteni rosttartalma miatt, ráadásul sokkal laktatóbb, elűzi ez éhségérzetet.
A fehér rizs hátránya, hogy glikémiás indexe magasabb, gyorsabban bomlik le, megemeli a vércukorszintet, az arra hajlamosaknál megnövelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Amire érdemes figyelni: a barna rizs száraz helyen körülbelül 6 hónapig tárolható, a fehér rizs ezzel szemben évekig eláll.
Tudtad? A rizs a pázsitfüvek csoportjába tartozó gabonaféle, a búzához, árpához, rozshoz, és a zabhoz hasonlóan. A fehér rizsből hiányzó B1-vitamin következtében alakult ki egykor a hajósok körében a félelmet keltő betegség: a beriberi.
(Nyitókép: Getty Images/ Eskay Lim / EyeEm)