A klímaszorongás egyik természetes velejárója, hogy az ember szeretne több fát maga körül, mert a több fa egészségesebb környezetet teremt, így érthető, miért szeretnének sokan maguk is fák ültetésével tenni egy jobb világért. Ennek volt köszönhető, hogy egy furcsa téveszme kezdett terjedni a közösségi médiában: ha megettük a gyümölcsünket, ne dobjuk el a magját, hanem mossuk el, szárítsuk ki, vigyük magunkkal, majd ha olyan területre érünk, ahol nincsenek fák, csak dobjuk ki a földre, és később majd fa nő ki belőle. Az értelmi szerző szerint ez egy bevett módszernek számít Ázsiában, sőt hasonló jelenség szerinte Szlovéniában is előfordul. A Telex szakemberek segítségével járt utána, hogy ez miért nem a helyes út.
A szakértők a dolgot butaságnak, sőt káros butaságnak tartják. Az a része kétségtelenül igaz, hogy a fák képesek szaporodni magról is, de fontos, hogy a magokat a természetes környezetükben hullatják szét. A szakember szerint ha például utak mentén kezdünk el gyümölcsmagokat szétdobálni, azok nagyrészt kicsírázni sem fognak a rossz körülmények miatt, ráadásul mivel az útszélek közül sokat gondoznak, ha mégis kicsírázna a fa, jó eséllyel kaszálás vagy más ápolási tevékenység áldozatává válik. Ez azonban a kisebbik rossz.
Ha mégis kikel a fa, esély van rá, hogy olyan fajta jelenik meg az adott területen, ami nem odavaló. Nemrég például a Duna-Tisza közén jelentek meg kaktuszok, amivel az a gond, hogy képesek lehetnek kiszorítani az őshonos növény- és állatvilágot. Az egyre nagyobb szárazság miatt különösen nagy a veszélye, hogy az olyan trópusi gyümölcsök, mint a mangó vagy az avokádó magvai nálunk is életképesek lehetnek, ezért ezeket különösen nem szerencsés eldobni, mert megzavarhatják a természet már régóta működő rendjét.
Ráadásul a gyümölcsfák a kikelésük után gondozást igényelnek, ezt pedig nem kapják meg, ha csak valami random területen kezdenek el nőni. A szakértők szerint a fák természetes szaporodását a természetre kell bízni.
A gyümölcsfaültetés helyes módjáról itt írtunk.