„Mindenki azt hiszi, a tévésztárok csilliárdokat keresnek” – Steiner Kristóf ezért nem megy főzős realitykbe

Főzni imád, szerepelni is szeret, mégsem vesz részt főzős realitykben Steiner Kristóf. Szépen levezette, hogy miért.

nlc

2022. December 03.

Steiner Kristóf Lélekbonbon oldalán sok kisebb, elgondolkodtató írást jelentet meg. Most arról foglalta össze gondolatait, hogy miért nem szerepel az évek óta nagyon futó gasztrorealitykben.

A felvetés jogos, hiszen az egykori televíziós ma már sikeres szakácskönyvszerző, főzős workshopok, gasztroesemények házigazdája. Nem ragaszkodott a hazai képernyős léthez, ma Görögországban él. Arra a kérdésre, hogy miért nem látjuk egyik műsorban sem, így írt:

„…a válasz pedig baromi egyszerű: hívnak, csak nem megyek. Nem csak a magyarországi, de az izraeli produkció is keresett minket, majd hosszas egyeztetés után mindig eljutunk oda, hogy… csak vesztegettük egymás idejét. Hiszen bár mindig azzal nyitok: én nagyon szívesen elkészítem bármilyen étel vegán változatát, húshoz, tejtermékhez, tojáshoz biztosan nem nyúlok, és az első válasz mindig az, hogy »megoldjuk«, a harmadik megbeszélésen bebizonyosodik amit már az elején sajdítottam: »nem kell megenned a húst, de mindenképpen kéne vele dolgoznod«.

Extévésként mindig megdöbbent, hogy ténylegesen egyetlen producer, szerkesztő, műsorgyártó sem olyan merész és kreatív, hogy sikerüljön úgy »használni« a vegánságomat, hogy ne sérüljön a műsor szerkezete,

ám hozzáteszem, van más fontos okom is, amik miatt hezitálnék.”

Ezután leírja, hogy az ő otthona férjestül, cicástul, konyhakertestül immár Görögország, ezért nem szeretne határozatlan időre bevállalni külföldi munkát, majd így folytatja:

„…bár mindenki azt hiszi, a »tévésztárok« csilliárdokat keresnek, a helyzet az: a kereskedelmi tévék nagyja úgy van vele, hogy »örülj neki – szerepeltetünk«. Én viszont, ha nem éri meg sem anyagilag, sem kreativitás szinten, szívesebben szerepelek a saját magam építette színpadomon, ahol én vagyok a rendező. A harmadik ok pedig…

a formátum, ami azt hiteti el a nézőkkel: a főzés stressz.

Én abban hiszek, hogy főzni bárhol és bármilyen körülmények között lehet. Amióta kitalálták a televíziós főzőversenyeket, az ételkészítést a félelemmel, rettegéssel, versengéssel, rivalizálással, perfekcionizmussal hozzuk párhuzamba. Pedig a legfontosabb összetevők a könnyedség és a természetesség!

A mai napig rémálmaim vannak, ha az iskolára gondolok, ahol a tanárok komolykodó arccal ültek előttünk, és úgy tettek, mintha a csiga iránylátó gödörszeme, vagy a tundra növényzete volna az alapműveltség kulcsa, és gyűlöltem, hogy a gyerekeket olyan helyzetbe hozzák, hogy egymást próbálják túlszárnyalni.

Rivalizálásra nevelve azt tanítjuk az érzékeny emberi lényeknek, hogy akkor elég jók, ha mindenki másnál jobbak. Azt, hogy ne értékeljék a jót, amit mások hoznak össze, vagy ha mégis, összeszorított foggal gratuláljanak, pózból, kötelességből. A felesleges versengés megöli az összefogás erejét.”

Steiner Kristóf teljes bejegyzése itt olvasható.