2009 nyarán Nepálban összesen tizenkilenc férfi agyonvert hét másikat. Hat elkövetőt közülük életfogytiglanra ítéltek. A nemzetközi sajtó azért kapta fel az esetet, mert a himálajai Viagraként is emlegetett, afrodiziákumként számon tartott, yarsagumba nevű hernyóbáb volt a tét. Történetesen hét emberélet ára.
A szegénységben élő himálajai falusi közösségek egyik legbusásabb bevételi forrása származik a yarsagumba hernyóbábból. Akkori árfolyamán kilójáért több tízezer dollárt fizettek érte Kínában, akár több tízmillió forintot.
Bár az eset extrém és érthetetlenül kegyetlen, mégis rávilágít arra az ősi vágyra, ami az emberiséget hajtja – és most nem az ölésre gondolunk. A valóban hatásosnak hitt ajzószerek természetesen luxusáron jutnak el a végfelhasználóhoz, rendre a feketepiacon.
Ártatlan fűszerek és orvvadász-trófeák egyaránt lehetnek afrodiziákumok
Míg az említett nepáli esetben egy lepkefaj aprócska mumifikálódott bábjához kötődik afrodiziákumkultusz, ismert tény, hogy az elejtett – pontosabban lemészárolt – nemes nagyvadak bizonyos testrészeit évezredek óta mágikus hit övezi a potencianövelés kapcsán.
Nepáli Yarsagumba gyűjtő (Fotó: Getty Images)
Nem nehéz felismerni az összefüggést a férfiasságszimbólumok és az orrszarvú és elefánt agyara, a bikahere vagy a vipera között. Hogy a barbár szokások mögött húzódik-e valódi hatóerő, mára gyakorlatilag mindegy is, hiszen ezek az állatok rendre szigorúan védett vagy a kihalás szélén álló fajok egyedei.
Eredetileg nem csak vágy-, hanem termékenységhozó szerek
Afrodiziákumok alatt a köznyelvben ma már jobbára a szexuális vágyak felkorbácsolásának eszközeit értjük, de évezredek óta termékenység-fokozóként – vagyis annak reményében – használja az emberiség ezeket az anyagokat.
Gondoljunk a rengeteg meddő párra: csak Magyarországon nem küzdene több százezer pár fogantatási problémákkal, ha valóban megoldanák a termékenységi gondokat az afrodiziákumok.
Más ligában az eper, a chili és az elefántagyar vagy tigrisbajusz
Érdemes tudni, hogy háromféle csoportba osztjuk az afrodiziákumokat, amelyek (elvileg) közös halmazokat is alkothatnak:
- libidónövelőkre
- potencianövelőkre
- a szexuális élvezetet fokozókra.
Évezredek óta hisszük, hogy bizonyos anyagok elfogyasztásával képesek vagyunk pozitívan hatni a nemi vágyra. Lehetnek ezek nyers étkek, mint az eper, füge vagy a híres osztriga. Vannak köztük fűszerek, mint a chili, a vanília vagy a sáfrány. Titkos vagy kevésbé titkos főzetek, bódító italok és a legvadabb állati alkatrészekből készített szerek.
Osztriga (Fotó: Getty Images)
Az ókori Rómában a vemhes lovak placentájának tulajdonítottak férfiasító hatást, de évszázadokon át élt például a házával együtt megpörkölt éticsiga porításának barbár szokása – vágyfokozóként.
Mulatságos tény, hogy korábbi évszázadokban olyan élelmiszereket hittek vágyfokozónak, amelyekről ma eszünkbe sem jutna ez: az újvilágból érkező különlegességet, a burgonyát vagy a párolt és aszalt szilvát is annak hitték.
Utóbbit olyannyira, hogy bordélyházakban is felkínálták a vendégeknek, sőt ma is árulnak szilvaolajat afrodiziákumként – az ókori görögökre és rómaiakra hivatkozva.
Kész szerencse, hogy nem a ló méhlepény-fogyasztás divatja maradt fent a XXI. században is.
Miért övezi mégis ma is élő kultusz az afrodiziákumokat?
Julia Zumpano dietetikus szakértő megerősíti, hogy „néhány ételről klinikailag kimutatták, hogy hatással van a merevedési zavarokra, ami megmagyarázza az afrodiziákumként való megjelölésüket, míg az ugyanebben a kategóriában jegyzett más ételekhez nem kapcsolódnak semmilyen bizonyított élettani előnyök.”
A csokoládé az egyik legismertebb afrodiziákum (Fotó: Getty Images)
Igazságon alapuló, mégis becsapós élettani hatások
Valójában nem is kell ahhoz elővenni az afrodiziákum témát, hogy erről a jelenségről legyen szó. Bevett gasztroújságírói fordulat, hogy néhány bekezdés méltassa az adott alapanyag vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns- vagy éppen aminosavtartalmát.
Nem vonjuk kétségbe az ősi megfigyelések és modern kutatások eredményeit, amelyek a koriandert például természetes nyugtatóként írják le.
De ki az, aki minden nap friss koriandert eszik azért, hogy kiélvezze annak izomlazító és nyugtató hatását?
A tudományosság látszata mögött természetesen – jó esetben – valódi kutatási eredmények állnak, összességében mégis félrevezethetnek.
Amikor egy cikk olyan állításokat tartalmaz, mint például hogy egy zöldség 100 grammja tartalmazza a napi C-vitamin bevitelünk nagy részét, állítottunk is valamit, meg nem is.
Így történik meg az, hogy amikor egy tépett petrezselyemről vagy két csipet fűszerről megjegyezzük, hogy igazi vitamin- és antioxidánsbomba vagy gátolja az öregedést, egész egyszerűen nem mondunk igazat. Ezek a számok ugyanis rendre 100 gramm alapanyagra igazak, ehhez hatalmas halom petrezselyem vagy fűszer volna szükséges.
A petrezselyem lassítja az öregedést? (Fotó: Getty Images)
A milliónyi felhozható példából egyetlen: az interneten jelenleg is fellelhető információ, miszerint az almássütemény-fűszerkeverék a tíz leghatásosabb fiatalító gyógynövény és fűszer egyike.
Naná, hogy a magyarázat sem marad el, hiszen „antioxidánsokat (főként fenolt) [tartalmaz, amelyek], hatékonyan csökkentik a magas vércukorszint által okozott szövetkárosodásokat és gyulladásokat”. Mit sugallanak tulajdonképpen ezek az állítások?
Hogy együnk sok almás süteményt a megfiatalodáshoz? Egyáltalán létezik olyan, hogy megfiatalodás? Ha nem is azt állítják ezek a – minden bizonnyal jó szándékból írt – cikkek, hogy minél több almás pitét együnk, mégis egyfajta hamis illúziót kelt az az üzenet, hogy süteményfűszerekkel vehetjük fel a harcot az öregedéssel.
Éljünk a gyanúperrel
„Tartsuk magunkat távol az olyan étrend-kiegészítőktől, amelyek azt állítják, hogy afrodiziákumként hatnak, mivel azokat az FDA nem hagyta jóvá, és negatív kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel” – figyelmeztet a már idézett dietetikus, Zumpano.
Minél erősebb és sürgetőbb az igény – lásd fiatalság, fogyás, nemivágy-serkentés –, és minél homályosabb a módszertan hatékonysága, annál többen kapnak kedvet a zavarosban halászni. Élelmiszerkiegészítő-gyártók tucatjai álltak rá erre a kissé kétes üzletágra.
De ezek a termékek is csak arra hívják fel a figyelmünket, hogy kapszulákba, tablettákba sűrítik a természetes élelmiszerek hatóanyagait, akár több százszoros-ezerszeres dózisban, mint amennyit egy étkezéssel bevihetünk belőlük.
Nagyjából pont ennyit ér tehát nemivágy-keltő szempontból, hogy osztrigát szürcsölünk-e előételnek és epret falatozunk desszertnek. Kétségtelenül hangulatkeltő lehet, ha nem vajas kenyeret kenünk párizsival neonfényben, a kredenc mellett, de afrodiziákumként hatást várni a chilitől és a pisztáciától, kissé csacsiságnak tűnik.
