„Mikor nyit a hekk?” Ez a kérdés is befutott idén az őrségi Baján Pecsenye és Halsütőhöz. A hegyhátszentjakabi kirándulópihenőnél fellelhető kis házikóban sok más mellett lángos, kolbász és másfajta halak is sülnek, a kérdés mégis magáért beszél: mikor nyit a hekk?
Balatoni hekk Chiléből és Skandináviából
A hekket olyan jelzőkkel ruházzuk fel, mint „balatoni”, jóllehet az Atlanti-óceánban él. Nem is kis szórásban, ugyanis Skandinávia északi tengereitől egészen délig, Afrika, Chile és Peru partjaiig halászható. A tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka (elterjedt nevén hekk) Magyarországra leginkább az argentin partok közeléből érkezik – a fél világot átutazva.
A szép tiszta, fehér húsú hal azért is tett szert ilyen nagy népszerűségre, mert a halakkal kapcsolatos két nagy ellenérv egyike sem igaz rá: nem jellemző rá a sokak számára kellemetlen „halszag”, és gyakorlatilag teljesen szálkamentes. A gerincről szépen lefejthető a tiszta halhús.
A hekk hazai ázsiójáról sokat elárul ez a 2016-os adatokon alapuló, látványos összehasonlítás, amit a 24.hu közölt. Nincs mese, a balatoni kimutatások szerint az édesvízi halak elfogyasztott összmennyisége (!) sem közelíti meg a hazai hekkfogyasztást. (Hozzátéve, hogy a magyar vízparti halsütödékben ha például egy jó egyben sült keszeget kérünk, nagy eséllyel Oroszország területéről érkező keszeg kerül az olajba, egyszóval a magyar hal mint olyan, gyakran inkább a fejünkben él, a Balatonon pedig továbbra is halászati tilalom van.)
A hekk tehát annak ellenére a magyar strandbüfékínálat alapeleme, hogy semmi köze nincs a vízpartjainkhoz. Árulják kirándulóhelyek büféiben, de nem csak papírtálcán kaphatjuk: retró étkezdékben is sütik, sőt számos étterem egész évben étlapon tartja. Az éves nagy hekkszezon az első jó idővel kezdődik: hekkezni szabadtéri helyeken, kötetlenül a legjobb, savanyúsággal és kenyérrel vagy sült krumplival kísérve. Így tettünk mi is a későn jövő tavasz érkeztével.
Egy 2023-as új jelenség: hogy lett 14 ezer 2 főre a papírtálcás ebéd?
Több budapesti és főváros környéki büfében tapasztaltuk, hogy a korábbi adagoknál jóval nagyobb darab hekket sütnek ki egy főre. A vártnál nagyobb adag étel miatt persze nem szoktunk megsértődni. Kivéve, ha szabad szemmel is jól látható mértékű a drágulás, és az ételt súlyra mérik.
Az egy főre számolt hekk súlya átlagosan 30 és 50 dkg között mozog. Mi még nem balatonoztunk, maradtunk a fővárosban. A Népszigetre és a Római-partra sok budapesti jár ki egy jó sétára és hekkezésre, több büfé is kínálja. Dél-Budán, Albertfalván szintén hekkezhetünk a Duna-parton.
Az egyik helyen 690 forint per 10 dekás árszabás mellett kértünk ki két adag halat, és idén ez az árszabás már normálisnak számít (a másik helyen már 780 forint volt a 10 deka). Csak a két sült hal magában 9000 forintos áron érkezett – ugyanis a két masszív haltörzs egyike 63, a másik 67 dekát nyomott. Egy adag sült krumpli az 1000 forintot közelíti, egy adag savanyúság jellemzően szintén 600 és 900 forint között mozog. Ha mindezt leöblítenénk egy-egy üveg vagy korsó sörrel, az szintén 1000 forintnál indul (ez inkább több).
A másik vízparti helyen ugyancsak megszaladt a halak súlya; és egy harmadik helyszínen kolléganőnk is ugyanerről számolt be egy sportlétesítmény melletti büfében: meglepően nagy halat sütöttek ki nekik.
Valószínűleg ha csak a hal súlya szalad túl, még nem lesz rossz szájízünk, de ilyen általános drágulásban egy ennyire veszettül egyszerű büféebédért kifizetni 14-15 ezer forintot egyszerűen abszurd.
Eddig nem számított bevett gyakorlatnak, hogy a hekket célirányosan súlyra kérjük, de ez az idő is eljött. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy sok helyen egész egyszerűen nem készítik jól a halat.
Mi a jó hekk ismérve?
Gondolhatnánk, hogy a mélyfagyasztva érkező hekktörzsek kisütése nem egy különösebben nagy kihívás. A valóság azonban nem ezt mutatja, meglepően sok helyen készítik rosszul vagy egyszerűen csak hanyagul a sült hekket.
A szocializmus évtizedei alatt lett divatos a part menti hekkezés. Ekkor még a volt Szovjetunióból érkezett az importáru, óriási, akár 30 kilós jégtömbökbe fagyasztott halakkal. Ma már jellemzően argentin az import, egyesével külön fagyasztják a halakat, és halfejek nélkül érkeznek a körülbelül 30 centi hosszú törzsek. Mindenesetre reklamációra vagy legalábbis vendégelégedetlenségre ad okot, ha:
- belül fagyos marad a hal – meglepően sok helyen tapasztalható;
- a bunda megszívja magát olajjal. Nemcsak elnehezíti a halat, de sokaknak gyomorfájást okoz;
- a pirospaprikás lisztes köntösben megkeseredik a paprika (technikai kérdés);
- sok helyen íztelen, sótlan a bunda, és ez utánsózással már nem menthető;
- ha túl nagy darab, vastag a hekktörzs.
A legtöbb helyen pirospaprikás lisztbe forgatják a halat, de egyes híres sütödékben éppen a panír az egyik extra. A balatonszemesi András Büfében a Vincze család hekkjéért sorban állnak, pedig keszeggel, süllővel és rántott hússal versenyzik. Fűszeres panírjuk receptje titkos, akárcsak egy szintén kultikus halsütőé. Az Adri Büfé egy igazi út menti sütöde Esztergomnál, olyannyira autentikus, hogy sem weboldala, sem hivatalos Facebook-oldala nincsen. Van azonban híresen jó hekkjük, mi ettünk már náluk szezámmagos-mézes és sörös-köményes bundában sültet.
Így hekkezzünk idén!
Ha azt gondolnánk tehát, hogy a hekk egyre megy, tévedünk. Ma már nosztalgiázva olvassuk a 2020-ban a magas árakon hüledező cikkeket, amikor is 450 forintra emelkedett 10 deka hekk ára. Mára ennek körülbelül a másfélszerese, és csak bízhatunk benne, hogy jót kapunk. Érdemes olvasni a frissen érkezett Google- és Facebook-értékeléseket (a TripAdvisor már nem a legaktívabban frissülő véleményforrás).
Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az elmúlt hetekben szép sorban újranyitó vízparti étkezdék nívója meglehetősen hullámzó, és a fentiek miatt könnyen születnek horribilis számlák.
A tanulság: 2023-ban nem ciki, ha előre szólunk, milyen súlyú hekket kérünk, és érdemes ellenőrizni a legújabb vendégértékeléseket, mert ingadozóbb a büfék színvonala, mint a Duna.