A nátrium egy alapvető tápanyag, amelyet az emberek a hozzáadott sóból, illetve feldolgozott élelmiszerekből nyernek. Az orvosi ajánlások szerint azonban érdemes korlátozni a sófogyasztást, mivel a túl sok nátrium folyadékvesztéshez és szívbetegséghez vezethet, illetve nagyban hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához is – írja a hazipatika.hu a medicalnewstoday nyomán.
(Fotó: depositphotos.com)
Mi a különbség az asztali és a tengeri só között?
A fő különbségek a tengeri só és a konyhasó között az ízükben, állagukban és feldolgozásukban van.
Az asztali só a sóbányákból származik, a bányászott sót pedig gyárakban alakítják finom kristállyá, hogy könnyen el tudjon keveredni az ételeinkben. A feldolgozás során az asztali sóból elvesznek az olyan ásványi anyagok, mint a magnézium, a kalcium vagy a kálium, ugyanakkor a gyártók jóddal dúsítják, ami kiemelten fontos a pajzsmirigy hormontermeléséhez.
Ezzel szemben a tengeri sót a tengervíz elpárologtatásával nyerik, ezért természetes nátriumforrás, nem tartalmaz jódot, de egyéb ásványi anyagokat igen, igaz, ezek csekély mennyiségben vannak benne.
Mi az igazság? Egészségesebb a tengeri só?
A tengeri só valamiért egészségesebb sóként van jelen a köztudatban, mint az asztali só, de az az igazság, hogy a tengeri só és a konyhasó alapvető tápértéke megegyezik. Az asztali só és a legtöbb tengeri só is körülbelül 40 százaléknyi nátriumot tartalmaz a súlyához képest.
A nátriumra szüksége van az emberi szervezetnek, ezért nem szabad teljesen kiiktatni az étrendből, de bármelyik sót is válasszuk, mértékkel fogyasszuk! Egy teáskanálnyi asztali sóban 2300 milligramm nátrium található. Az amerikai szakemberek ajánlása szerint ennyi az ajánlott napi nátriumbevitel.
