Úgy fest, hogy a jó konyhák és a boldogság mégsem áll egyenes összefüggésben egymással. Míg a skandináv népek rendre kiválóan szerepelnek a boldogságranglistákon, az ételek terén kevésbé remekelnek, aminek részben persze földrajzi okai vannak.
De kik kullognak a boldogságlisták végén? Az Ipsos közvélemény-kutatócég tavaly felállított globális boldogságtérképe szerint a világ három legszomorúbb nemzete Törökország, Argentína és Magyarország. Mindhárom helyen köztudottan szeretnek és tudnak is főzni az emberek: Törökország egyenesen gasztronagyhatalom, Argentínát Peruval és Chilével együtt a legizgalmasabb gasztroúticélok között tartják számon az amerikai kontinens déli felén, Magyarországról pedig az egyik legelső kedves emléke szinte minden utazónak egy-egy jó magyar étel.
A mediterrán és a közel-keleti országok konyháiért rajong az egész világ, akárcsak a mexikói, indiai, thai, japán és kínai konyháért. De melyek azok a helyek, ahová garantáltan nem a hasunk miatt utazunk?
Svédország lemaradt a listánkról, de a surströmmingnek, azaz a ritka büdös savanyú heringnek itt a helye! / Fotó: sebasnoo, Getty Images
A világ legrosszabb konyháiról nem létezik hivatalos lista, hiszen kinek a pap, kinek a rothasztott hering, de az a 7 ország következik, ahol a nemzetközi egyetértés szerint bizony nem túl finomakat főznek. Vagy éppen erjesztenek és rohasztanak…
A gejzírek, vulkánok és gleccserek országa: Izland
Izlandnak bérelt helye van a legrosszabb konyhákat rangsoroló listákon. A világ egyik legkülönlegesebb természeti adottságú országát egyszer látni kell, de éppen ezen adottságok miatt igencsak szegényes a gasztronómiájuk. A szigetország területének több mint 10 százalékát gleccserek borítják, ugyanekkora terület terméketlen lávamező, továbbá sivár homok, az ország felét pedig egyéb terméketlen területek borítják. Nem is csodálkozunk tehát, ha a nemzeti eledelek között olyan kétes élvezeti értékű ínyencfalatokat kínálnak, mint a svið (perzselt, főtt birkafej), a lundabaggar (főtt, pácolt birkabelsőség), a leghírhedtebb izlandi csemege pedig a rothasztott cápahús, a hákarl.
Érik a hákarl, a rothasztott cápahús / Fotó: die-phalanx, Getty Images
Tulipánok, szélmalmok, csokireszelékes kenyér: Hollandia
Hollandia és a holland életstílus mellett számos érv szól, kivételt jelent ez alól az időjárás és az ételkultúrájuk. Angliát mondják esősnek azok, akik nem jártak még Hollandiában, ahol az a furcsa, ha nincs erős szél és legalább nem szitál az eső, de itt lehet kiélvezni a szinte vízszintesen, oldalról az arcunkba hulló csapadék szépségeit is. A legtöbb közkedvelt ételüket innen-onnan kölcsönözték, és olyan kuriózumok szerepelnek köztük, mint a nemzeti eledelként tekintett sült krumpli.
Holland street food: hollandsnieuwe / Fotó: RossHelen, Getty Images
Valódi nemzeti ételük a hollandsnieuwe, ami nyers hering. Bizony. Ha nem magában eszik úgy, hogy magasról a szájukba lógatják a halat, akkor igazi gourmet kísérőkkel fogyasztják: vöröshagymával és savanyú uborkával zsömlében. A hagelslag szóval is gyakran találkozhatunk kint, komoly mennyiség fogy belőle a holland mélyföldön: a csokireszeléket ők vajas toastkenyérre teszik, és főétkezésként fogyasztják. Szintén nemzeti kedvenc a medvecukor, az ánizsos fekete cukorból átlagosan két kilót elnassolgat egy holland évente.
Minden gyerek álma: hagelslagot reggelire! / Fotó: GiGra, Getty Images
Egy világ szidja: az angol konyha
Rengeteg vicc forrása az angol konyha. Pontosabban az Egyesült Királyság konyhájáról beszélünk, amelynek ételeit a többi nemzet egyhangúnak, túlfőzöttnek és fűszerekben szegényesnek tartja. Sajátos ellentmondás, hogy az egykori hatalmas gyarmatbirodalom már akkor hozzájutott a világ legcsodálatosabb fűszereihez, amikor még senki, mégis rájuk égett ez a billog. Ma már sokan vitatkoznak azzal, hogy valóban olyan rossz-e az angol konyha, és olyan szakácsok tesznek az angol ételek jobb a megítéléséért, mint Jamie Oliver és Nigella vagy az éttermi világból Marco Pierre White és Heston Blumenthal.
Jellied eels, a zselés angolna / Fotó: Monkey Business Images, Getty Images
Kissé bizarr küllemű régi angol étel a jellied eels, vagyis a zselés angolna, magyarosabban angolnakocsonya. Egykor a Temzéből halászták ki az angolnákat, amiket felfőztek, a csontjaikból kifőtt kollagén köré dermedt, emellett a hozzáadott ecet is tartósította. Kétségtelenül egészséges étel, természetes kollagénforrás, de nem ez a halkocsonya lesz az angol konyha csábereje. Az édes és sós piték, a fish & chips, a bőséges angol reggeli és a tejjel felszolgált fekete tea hazájában persze a világ összes konyháját megtaláljuk, az Egyesült Királyság egy igazi kulturális és gasztronómiai olvasztótégely.
Anglia mellett felsorakozik: Skócia
A három országrészből álló Nagy-Britanniában nemcsak Angliát emlegetik a rossz konyhájáról, hanem Skóciát is (és Wales sem teljesít jobban). Skócia gyönyörű, a skót emberek jó fejek, és egyébként is, azt a közösséget csak kedvelni lehet, amelynek tagjai a középkorban az unikornist választották nemzeti címerállatuknak. Az egyszarvúak földjén azonban zord időjárás honol és a vadregényes táj szűkösen méri a földi javakat. A beosztó életmódból ered a zsugoriság szinonimájaként elterjedt, ma már egyáltalán nem PC (politikailag korrekt) skót jelző is.
Skót életérzés: haggis, whisky, sör / Fotó: LauriPatterson, Getty Images
Míg mi a tájon legeltetjük a szemünket, a hihetetlenül zöld skót mezőkön birkanyájak legelnek, és a híres-hírhedt skót nemzeti étel is szintén birkából készül – habár nem színhúsból. A haggis legfőbb összetevői a birkatüdő, birkaszív és -máj, amit birkafaggyúval, hagymával, zabkásával kevernek be. Az eredmény pedig a mi véres hurkánkhoz hasonlító kisgömböc. A skót konyha modern vívmánya deep-fried Mars bars, igen: bundázott, olajban kisütött Mars csokiszeletek.
A csodálatos Fülöp-szigetek kevésbé csodálatos konyhája
Az ország, amely 7641 szigetből áll, és egy igazán nem közhelyes úti cél. Eszményi fehér homokos strandok, tengerparti zátonyok és vulkánok, megmászni való sziklacsúcsok és barlangok vonzzák a turistákat, és itt él a világ egyik legtündéribb teremtménye, a Fülöp-szigeteki apró koboldmaki. Ki gondolná a természeti szépségekben dúskáló szigetvilágról, hogy kissé kétes a konyhájuk híre? A filippínó gasztronómia remekei között olyan ételeket kóstolhatunk, mint a hihetetlenül sós sertésvérpörkölt (igen) vagy a külföldi hatásra „nemzeti étellé” vált édes paradicsomos spagetti belekevert virslikarikákkal.
Bátrak eledele: balut / Fotó: Juraj Longauer, Getty Images
A filippínó klasszikus, a balut pedig még bizarrabb, mint a kínaiak száznapos tojása. A ránézésre is minimum gyanús étel nem más, mint megtermékenyített kacsatojás, amit két-három héten át erjesztenek, majd felforralják és egyenesen a tojás héjából szürcsölik ki. Mi akkor inkább az édes virslis spagettit kérnénk.
A kengurusteak és a Vegemite földjén: Ausztrália
Ausztrália a legfurcsább élőlények és a kissé jellegtelen ausztrál ételek hazája. Bár komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az ausztrál őslakosok, az aboriginek kultúráját kutassák, az ausztrál hétköznapokban a világ különböző konyháiból összeszedett ételekkel találkozhatunk. Egykori holland és brit gyarmatként sem a leginspirálóbb gasztrobehatások érték, viszont nagy hatással vannak az ausztrál konyhára a kiváló délkelet-ázsiai ízek. Ne lepődjünk meg, hogy a különös flórával és faunával bíró országban kérhetünk steaket krokodilból, emuból, tevéből, kenguruból és vallabiból (kisebb termetű kenguruból) is.
Rendkívül egészséges egyébként a krokodil húsa, íme, a krokodilsteak / Fotó: KarinaUrmantseva, Getty Images
A Vegemite nevű nemzeti étkük szintén hírhedt. A sörgyártás egyik melléktermékéből, magas élesztőtartalmú cefréből állítják elő a fekete, ragacsos krémet, ami minden rendes ausztrál háztartásban megtalálható. A Vegemite mellett szól, hogy egy umamiban gazdag ízbomba, ami egyszerre erősen sós, kesernyés – mondjuk úgy, hogy pikáns. Ízében a Worcestershire-szósszal és a fermentált szójaszósszal rokonítható. Arra persze már nincs mentség, hogy nem csak ételízesítőként használják, hanem pirítósra kenik, és olyan jó étvággyal fogyasztják, mintha csak nutellás kenyeret falatoznának.
Ausztrál zászlós szalvétán az ausztrál kedvenc, Vegemite-os pirítós / Fotó: RainforestAustralia, Getty Images
Végtelen sztyeppék, jurták és a nem boldog boodog: Mongólia
Az egykori világhódítók manapság nem az ételeikkel hódítanak. A Savoteur magazin sorait idézzük: „47 országban jártam, és kétségtelenül a mongol ételek voltak a legrosszabbak.” Belső-Ázsia hatalmas területén helyezkedik el Mongólia: az egész országot kevesebb, mint 3,5 millióan lakják, pedig a mérete Magyarország területének 16-szorosa. Legendásan zord vidék, gyönyörű, érintetlen fenyőerdőkkel, beláthatatlan sztyeppékkel és sivatagokkal. Sejthető, hogy nem a gyümölcsligetek vidéke ez, ennek megfelelően a hagyományos mongol ételek nehezek, rendkívül sok zsírt és húst fogyasztanak, emellett alig használnak zöldségeket és fűszereket az ételeikhez. Gyakran kerül az asztalra birka, legkedveltebb italaik pedig a sós tejes tea (!) és a kancatejből erjesztéssel készített, szénsavas alkoholos ital, a kumisz.
Ha pedig igazán autentikus ételre vágyik az utazó, vegye elő a tv show-túlélő Bear Grylls eszköztárát, és jöhet a boodog. Ősszel szibériai mormotára vadásznak, amiket felforrósított kövekkel egyben sütnek meg egy lezárt tejeskannában, vagy az állatok kicsontozott testét bélelik ki a forró kövekkel. A látványa is egészen rémes, itt tudjátok megtekinteni.
