nlc.hu
Gasztro

Nagy baj, hogy egyre kevesebben esznek belsőséget: a táplálkozásra és a környezetre is hatással van

Régen természetes volt, hogy az állat minden ehető részét felhasználták. A máj, a szív vagy a vese rendszeresen került az asztalra, akár hétköznapi ételként, akár ünnepi fogásként. Ma viszont a legtöbben inkább csak a húst választják, a belsőségek pedig gyakran a háttérbe szorulnak.
belsőségek fogyasztása, fotó: Unsplash

A szakértők szerint ennek nemcsak gasztronómiai, hanem táplálkozási és környezeti következményei is vannak.

A belsőségek visszaszorulása növeli az élelmiszer-pazarlást

Amikor az állat ehető részeinek egy részét nem fogyasztjuk el, az könnyen hulladékká válik, vagy alacsonyabb értékű felhasználásba kerül. Ez pedig növeli az élelmiszerpazarlást és az ökológiai terhelést.

A fenntarthatósági szempontból egyre gyakrabban hangoztatott „nose-to-tail” szemlélet éppen azt célozza, hogy az állat minden felhasználható részét hasznosítsuk. Ha a belsőségek kimaradnak az étrendből, az azt jelenti, hogy ugyanannyi erőforrásból kevesebb élelmiszer kerül ténylegesen emberi fogyasztásra.

Ez a húsipar környezeti lábnyomát is növelheti, hiszen az előállításhoz felhasznált takarmány, víz és energia egy része így nem hasznosul teljes mértékben.

Miért értékesek a belsőségek táplálkozási szempontból?

A belsőségek tápanyag-összetétele kiemelkedő. A máj, a szív és a vese különösen gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban.

A máj például rendkívül magas A-vitamin-, vas- és foláttartalommal bír. Ezek a tápanyagok fontosak az immunrendszer működéséhez, a vérképzéshez és a sejtek egészségéhez. A szív jelentős mennyiségű cinket és Q10-koenzimet tartalmaz, a vese pedig B12-vitaminban és riboflavinban gazdag.

Ezek a mikrotápanyagok sok esetben nagyobb koncentrációban vannak jelen a belsőségekben, mint az izomhúsban. A megfelelő bevitelük segíthet megelőzni bizonyos hiányállapotokat, például a vashiányos vérszegénységet.

Belsőségek: fenntarthatóság és élelmezésbiztonság

A tudományos publikációk rámutatnak arra is, hogy az állatok teljesebb körű felhasználása hozzájárulhat a globális élelmezésbiztonsághoz. Ha az ehető szerveket nem dobjuk ki, hanem beépítjük az étrendbe, az növeli az elérhető tápanyagforrások mennyiségét.

Ez különösen fontos lehet olyan közösségekben, ahol a tápanyaghiány komoly egészségügyi problémát jelent.

A belsőség nem mindenkinek ajánlott korlátlanul

Fontos azonban a mértékletesség és az óvatosság. A máj magas A-vitamin-tartalma miatt várandósság alatt nem javasolt nagy mennyiségben fogyasztani, mert a túlzott bevitel kockázatos lehet.

A purinban gazdag szervek, például a vese, nem ajánlottak köszvénnyel élők számára. Emellett a belsőségek képesek felhalmozni bizonyos szennyező anyagokat is, ezért különösen fontos a megbízható forrásból származó alapanyag választása.

Visszatérhetnek a belsőségek a modern konyhába?

Egyre több séf és dietetikus próbálja újraértelmezni a belsőségek szerepét a gasztronómiában. A cél nem csupán hagyományőrzés, hanem a pazarlás csökkentése és a tápanyagban gazdag alapanyagok tudatosabb felhasználása.

A kérdés nem az, hogy mindenkinek rendszeresen kell-e belsőséget ennie, hanem az, hogy érdemes-e teljesen kizárni egy olyan alapanyagot, amely táplálkozási és fenntarthatósági szempontból is értékes lehet.

via

Fotó: illusztráció, Unsplash

ajánlott videó


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top