Édesítőszerek hatása: mit is vizsgáltak pontosan?
A chilei Universidad de Chile kutatói arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha az állatok hosszabb ideig fogyasztanak kalóriamentes édesítőszereket, például szukralózt vagy sztíviát.
A kísérletben egereket három csoportra osztottak: az egyik csak vizet kapott, a másik szukralózt tartalmazó vizet, a harmadik sztíviával édesített vizet.
A dózisokat úgy állították be, hogy megfeleljenek az emberi fogyasztásnak. Ezután az állatokat több generáción keresztül figyelték, miközben az utódok már nem kaptak édesítőszert.
Édesítőszerek és anyagcsere: mit találtak?
A kutatás nem mutatott ki konkrét betegségeket, de több finom változást igen. Azoknak az egereknek az utódainál, amelyek szülei rendszeresen fogyasztottak édesítőszert: megváltozott az anyagcsere működése, eltérések jelentek meg a gyulladással kapcsolatos gének aktivitásában, bizonyos esetekben romlott a glükózfeldolgozás.
Fontos, hogy ezek nem látványos, azonnali problémák voltak, hanem inkább korai biológiai jelek.
Sztívia vagy szukralóz: nem mindegy, melyikről van szó
A két vizsgált édesítőszer nem viselkedett ugyanúgy.
A szukralóz esetében erősebb és tartósabb hatásokat láttak. Már az első generációban megjelent a romló glükóztolerancia
a második generációban is kimutatható maradt a hatás. A sztívia ezzel szemben enyhébb változásokat okozott, amelyek jellemzően nem maradtak fenn hosszabb távon.
A kutatók a bélflóra összetételében is eltéréseket találtak, különösen a szukralóz esetében, ahol a baktériumok egyensúlya kedvezőtlenebb irányba tolódott.
Édesítőszerek és epigenetika: hogyan öröklődhetnek a hatások?
A legérdekesebb kérdés az volt, hogyan jelenhetnek meg ezek a változások a következő generációban is.
A magyarázat az úgynevezett epigenetikai változásokban lehet. Ez azt jelenti, hogy nem maga a DNS változik meg, hanem az, ahogyan a gének „bekapcsolnak” vagy „kikapcsolnak”.
Az ilyen változásokat környezeti tényezők – például az étrend – is befolyásolhatják, és bizonyos esetekben átörökíthetők az utódokra is.
Kell emiatt aggódni?
A jó hír: nem kell pánikba esni. A kutatás egereken készült, és az ilyen eredmények nem ültethetők át automatikusan emberekre. Ráadásul a vizsgálat összefüggéseket mutatott ki, nem egyértelmű ok-okozati kapcsolatokat.
A kutatók is óvatosan fogalmaznak: nem azt állítják, hogy az édesítőszerek károsak, hanem azt, hogy a hosszú távú hatásokat – különösen generációkon át – még nem értjük teljesen.
A jelenlegi tudás alapján az édesítőszerek továbbra is használhatók, különösen akkor, ha a cukor csökkentése a cél. Ugyanakkor egyre több kutatás jelzi, hogy nem teljesen „semleges” anyagokról van szó. A legéletszerűbb megközelítés továbbra is a mértékletesség: nem szükséges teljesen kerülni őket, de nem is érdemes korlátlanul használni.
Fotó: illusztráció, Getty Images
