Egy friss kutatás szerint nem feltétlenül bonyolult diétákon múlik, hogy hosszú távon meg tudjuk-e tartani a súlyunkat. Két alapvető étkezési szokás is szerepet játszhat benne: mikor eszünk először, és mennyi idő telik el az utolsó étkezés és a reggeli között.
Korai reggeli: számít, mikor eszel először
A Barcelona Global Health Institute (ISGlobal) több mint 7000, 40 és 65 év közötti embert követett öt éven át. Azoknál, akik korán reggeliztek, alacsonyabb testtömegindexet (BMI) mértek idővel.
A magyarázat egyszerű: ha hamarabb eszünk, a szervezetünk gyorsabban jut energiához, és jobban igazodik a természetes napi ritmushoz. A szakemberek szerint a reggeli kihagyása nem jó stratégia: összefüggésbe hozható az elhízással, a magasabb „rossz” koleszterinszinttel és a gyengébb szív- és érrendszeri állapottal is.
Időszakos böjt: ezt mondják róla a szakértők (Forrás: GettyImages)
Hosszabb szünet vacsora és reggeli között
A másik fontos tényező az éjszakai böjt hossza. Minél több idő telik el a vacsora és a másnapi első étkezés között, annál jobban tud a szervezet regenerálódni és feldolgozni a bevitt tápanyagokat.
Ez a gyakorlatban legtöbbször azt jelenti, hogy érdemes korábban vacsorázni. A kutatók szerint azok, akik hosszabb ideig nem ettek éjszaka, és korai reggelivel indították a napot, évekkel később is kisebb eséllyel voltak túlsúlyosak.
Nem mindenkinek való a böjt
Bár az időszakos böjt sokaknál működhet, nem kockázatmentes. Okozhat szédülést, fejfájást vagy tápanyaghiányt, és nem ajánlott például cukorbetegeknek, várandósoknak vagy azoknak, akiknek volt már evészavara.
A kutatók szerint a kulcs inkább az időzítés: a korai vacsora és a korai reggeli együtt segítheti az anyagcserét, és jobban illeszkedik a szervezet természetes bioritmusához.
