Március 2-a, hamvazószerda óta tart a böjti időszak, amely a keresztény hagyományok szerint kereken 40 napos. Ez idő alatt testi- lelki megújuláson mehetünk át, hogy felfrissülten, megerősödve és megszépülve vághassunk neki a nyárnak. Vajon milyen előnyei és milyen veszélyei lehetnek a különféle böjti módszereknek? Erről mesélt Zalai Noémi dietetikus.
Böjt, léböjt, méregtelenítés, időszakos böjt, más néven intermittent fasting. Gyakran találkozunk ezekkel a kifejezésekkel nap mint nap a világhálón. Mire jók ezek a módszerek?
A böjti módszerek alkalmazási akkor lehetnek hasznosak, ha azok nem a szervezetünk önsanyargatásáról szólnak, hanem az önmegtartóztatásról.
A böjt eredetileg is lemondást, önként vállalt tartózkodást jelent. Lemondást valamilyen ételről, italról, esetleg valamilyen tevékenységről. Ez jelentheti a teljes koplalást vagy bizonyos ételek mellőzését, de egyúttal azt is, hogy például nem kapcsoljuk be a mobiltelefonjainkat. A húsvétot megelőző időszakban hamvazószerdán és nagypénteken húsmentesen kell étkezni, valamint a háromszori étkezések közül csak egy alkalommal szabad jóllakni. Eredetileg, a legszigorúbb formája a teljes vegetáriánus étkezés volt.
Fotó: Zalai Noémi
Szükséges-e egyáltalán a test méregtelenítése? Ezzel kapcsolatban ritkán hallani egységes véleményeket.
Egy rosszul kivitelezett „méregtelenítés” többet árt, mint használ.
Bízzuk ezt inkább a szervezetünkre?
Fontos tisztázni: a méregtelenítés máj, a vese, valamint a tüdő feladata. Az téves elképzelés tehát, hogy a böjtölés távolítja el a szervezetből a méreganyagokat, illetve hogy „méregtelenítenünk” kell a szervezetünket. Inkább azt mondanám, hogy a böjttel tehermentesítjük a szerveinket, mert csökken – többek között – az emésztésre fordított energia.
Kik nem böjtölhetnek?
Nem böjtölhetnek többek között a gyermekek, idősek, legyengült immunrendszerű betegek, a várandós és szoptatós kismamák, a veseelégtelenségben szenvedők, valamint az olyan súlyos betegek sem, akiknél a betegség fogyással jár.
Lehet rosszul, helytelenül böjtölni?
De még mennyire! Először is, sokan vágnak bele minden átmenet nélkül a neten fellelhető böjti módszerek valamelyikének alkalmazásába. Pedig fontos tudni, hogy egy-egy kúra megkezdése előtt szükségesek az úgynevezett felvezető napok, amikor fokozatosan készítjük fel a szervezetet. A böjt befejeztével pedig felépítő napokat tartunk.
Mi történhet akkor, ha valaki ezt elmulasztja?
A hirtelen jelentkező, és napokig, illetve a böjt időtartama alatt fennálló éhségérzetet a szervezet stresszként fogja érzékelni, több kortizolt termel és arra fog fókuszálni, hogy tartalékoljon, vagyis zsírt raktározzon. Az átmenet nélkül elkezdett böjtölés kimerültséget, szédülést, fejfájást, ingerlékenységet okozhat, mert a fizikai aktivitáshoz alacsony energiabevitel társul. A sorozatos böjti kúrák alkalmazása az úgynevezett jojóhatáshoz, azaz ismétlődő fogyáshoz, majd hízáshoz vezethet. Ilyenkor drasztikusan felborulhat az anyagcsere. Nem beszélve arról, amikor letelik a 3-5 nap és szintén minden levezetés nélkül visszaállnak a megszokott étrendjükre. Ennek következtében szinte garantált a munkából való kiesés minimum 1-2 napra! Ezért szeretném azt kiemelni, hogy csakis szakember bevonásával kezdjünk bele bármilyen böjtbe. Nem véletlen, hogy sokan – hozzáteszem, nagyon helyesen –, elvonulva a városból, például erdei, tábori környezetben fognak csak bele a böjtölésbe. Munka mellett én ezt egyáltalán nem ajánlom.
Fotó: Zalai Noémi
Sokan tartanak léböjtkúrát. Ezt sem ajánlatos munka mellett végezni?
Ezt sem. Gondolj bele, munka mellett nehéz, szinte lehetetlen befelé figyelni, pedig a helyesen végzett léböjtnek is ez lenne az egyik fontos célja!
Mit jelent pontosan a léböjt?
Ez alapvetően arról szól, hogy a kúra időtartama alatt nem veszünk magunkhoz szilárd táplálékot. Legjellemzőbb a 3-5 napos léböjtkúra, amikor fogyasztható például szénsavmentes ásványvíz, szűrt gyümölcs- és zöldséglé, szűrt zöldségleves, illetve gyógynövényekből készült teák. Nagyon népszerűek a különböző smoothie-k, amelyeket többféle gyümölcs, és zöldség levéből, valamint fűszerekből készíthetünk el. Általában reggel 8 és este 19 óra között 2 óránként fogyasztható valamelyik gyümölcs-, vagy zöldséglé 2-3 dl mennyiségben, ásványvizet pedig az egész nap folyamán szabad fogyasztani.
Ezzel mennyit lehet fogyni, ha egyáltalán alkalmas ez a módszer a súlyvesztésre?
Arra nem igazán alkalmas, helyesebben nem arra való. Mi is történik ugyanis a fogyási céllal végzett böjt alatt? Az alacsony energia- és tápanyagbeviteltől a szervezet túlélő üzemmódba kapcsol és véletlenül sem fog a zsírraktárakhoz nyúlni. Magyarul a fogyás nem indul be. A súlycsökkenést az elvesztett víz miatt észlelhetjük csupán.
Ilyenkor történik a legtöbb éjszakai „hűtőfelzabálás”?
Pontosan, aminek ugye nem kell magyaráznom a káros hatásait.
Mik lehetnek az egyéb veszélyei egy ilyen léböjtnek?
A helytelenül, ad-hoc módon összeválogatott különböző folyadékok, jellemzően gyümölcslevek a folyamatos, és nagy mennyiségű cukorbevitel miatt kifejezetten károsak is lehetnek. Ráadásul éppen a rostot távolítjuk el a gyümölcsből, ami lassítaná a cukor felszívódását. Nem véletlen az sem, hogy egy böjtben járatos szakértő vezetésével végzett kúra esetében különböző, szakszerűen összeállított gyógynövényteák, teakeverékek is a kúra részét képezik. Ezek is fontosak.
Fotó: Zalai Noémi
Töretlen a népszerűsége az időszakos böjtnek, az intermittent fastingnak. Érdemes ezt a módszert alkalmazni?
Ez a mai kor egyik legnagyobb divatirányzata. Az időszakos böjtölésnek több formája van, az egyik formája az úgynevezett 5:2 diéta.
Az 5:2 módszer lényege, hogy a hét 5 napján a megszokott módon étkezünk, a maradék 2 (nem egymást követő!) napon pedig nőknek 500 kcal, férfiaknak 600 kcal megengedett. Semmi sem tiltott, tehát az 500-600 kcal-t bármivel fedezhetjük. Ez a megszorított kalóriabevitel fejfájást, remegést, izzadást, levertséget, energiahiányt okozhat.
Ez nehezen tűnik kivitelezhetőnek egy-egy pörgős munkanapon, vagy ha fizikai aktivitást végzünk.
Egy megszokott munkanap ezzel a kalóriabevitellel nem egészséges, mert az alapanyagcserénket sem fedezzük vele. Azt ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy valaki mondjuk azért nem dolgozik heti egy napon minimum, a hétvégét leszámítva, mert időszakos böjtöt végez. A következő változat a 16:8 módszer. 16 órán keresztül koplalunk és egy 8 órás időintervallumban ehetünk. Ez a módszer még úgy is aggályos, ha a koplalós időszakban benne van 8 óra alvás, mert nem egyezik az egészséges étkezési ritmus alapelveivel.
Milyen pozitív élettani hatásokat lehet tapasztalni egy-egy böjtkúrát követően?
Az időszakos böjttel ugyanannyi súlycsökkenést lehet elérni, mint egy kiegyensúlyozott, csökkentett kalóriatartalmú, személyre szabott táplálkozással, hiszen a fogyás a csökkentett energiabevitel és nem az éhezéses periódusok bevezetése miatt történik. Vannak ugyanakkor pozitív hozadékai, ilyen például a javuló inzulinérzékenység, vagy a csökkenő vérzsírszintek, ezeket a helyes étrend kialakításával is el tudjuk érni, ám kétségkívül az IF-et végzők körében gyakoriak ezek a pozitív „mellékhatások”. A szakember által felügyelt különböző böjtöknek, léböjtnek sok előnyös -fizikai és lelki egészségre gyakorolt hatását ismerjük, az előbb említett kedvező élettani változásokon kívül talán még hangsúlyosabb a lelki megtisztulás, befelé figyelés, amely a böjt alapvető lényege is egyben.
További olvasnivalók a témában:
Ez történik a testeddel, ha 3 napig böjtölsz
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
Házasság első látásra: Kornélia elköltözött Jánostól, a férfi pedig csupán egy bugyit kért tőle távozáskor
A Vígszínház több népszerű darabját nem láthatják már többé a nézők
Csillagjegyek, akik megérzik a bajt
Ez a 6 kozmetikum pénzkidobás a szakemberek szerint
Egyre jobban aggódik a világ, Vilmos herceg is elkezdte lemondani a találkozóit
Ezek a csillagjegyek igénylik az egyedüllétet
