Sokan nagy várakozásokkal fogadták, amikor kiderült, a szabadszedéses projekt 2023 tavaszán elkezdődik 24 iskolában, miután a Hungast Svédországban járva tapasztalatokat gyűjtött az ottani szolgáltatóktól. Ott azt állapították meg, hogy a külföldön látottak alapján itthon is beválhat a svédasztalos rendszer.
A kép csak illusztráció.
Szeptembertől a kezdeti 5 ezer iskolás után már 40 intézmény 12 ezer diákjára kiterjedően folytatódott a kísérleti projekt. A rendszer lényege, hogy a diákok az aznap kínált főételek közül helyben választhatnak, de több szülő szerint a gyakorlatban már az első napokban problémák jelentkeztek.
Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója korábban azt mondta, hogy a svédországi tapasztalatokat nem pusztán lemásolták, arra is törekedtek, hogy az itteni szokásokhoz igazítsák a külföldi mintát. A Hungast jelenleg csaknem 800 iskola 120-130 ezer diákjának ellátásáért felel és körülbelül 3 ezer munkavállalót foglalkoztat.
A tanévkezdést követően arról számoltunk be, hogy nem mindenhol ment simán az indulás: a legnépszerűbb fogások ugyanis hamar elfogytak, így azoknak, akik később jutottak el ebédelni, jóval szűkebb választék maradt. A szolgáltató ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy valódi ételhiány nem alakult ki, az utolsóként érkező diákok számára is biztosítottak meleg főételt.
A gyerekeknek tetszik a szabadszedéses menza
A Telex is utánajárt, hogyan működik az új rendszer, és a riportjuk szerint a gyerekeknek tetszik az új rendszer, a kicsik arról beszéltek a lapnak, hogy így több zöldséget esznek, mert tudnak válogatni belőlük, míg mások arról számoltak be, hogy mivel kisebb adagokat is szedhetnek, így kipróbáltak olyan ételeket is, amelyekre alapból nemet mondtak volna, vagy amiktől valamiért idegenkedtek.
A Telex idézi Sódarné Bakos Barbarát, az V. kerületi Hild József Általános Iskola igazgatóját is, aki szerint több meglepő jelenséget észleltek. Például azt gondolták, hogy a vegetáriánus menü nem lesz népszerű, mégis sokan szívesen választják azt is, és előfordult, hogy hamarabb fogyott el a gombapaprikás, mint a csirkeragu.
A salátabár is közkedvelt lett, pedig mindenki szkeptikus volt vele kapcsolatban. Mint kiderült, nemcsak a kukorica fogy, hanem a répa és a paradicsom is, szeretik az önteteket, és kombinálják a zöldségeket.
Akadnak nehézségek is
Szervezési variációkkal próbálják kiküszöbölni például azt a problémát, hogy a slágerételek hamarabb elfogynak, mint a többi opció. Ha mindenki ugyanazt eszi, akkor a konyhás nénik korlátozni kezdik a mennyiséget, hogy mindenkinek jusson.
A konyháról a szolgáltatóhoz visszajuttatják a tanulságokat, ami ezek alapján próbálja a népszerűséghez igazítani a mennyiségeket. A visszajelzések nyomán például a halrudacska, ami nagy kedvenc, most a menü két elemében is szerepel, csak a köret más. „Akkor sem marad éhes senki, ha például a bolognai spagettiből enne még, de repeta már nem jut neki, olyankor repetázhat valami mást” – mondta az igazgatónő a Telexnek.
Mindig van mit enni
Bár új menzarendszerrel együtt emelkedtek az árak is, mégis úgy látják, több gyerek ebédel, mint korábban, mert a gyerekek szívesebben mennek enni, hogy van miből választani. Azelőtt gyakran meg se kóstolták az ebédet, mondván, nem szeretik azt az ételt, viszont így, hogy van választási lehetőség, mindig tudnak valami mást enni.
Az új rendszerrel kevesebb az élelmiszer-maradék, de így is előfordul, hogy nem fogy el minden. Ilyenkor a hatodik óra után vissza lehet menni repetát kérni, kombinálhatnak bármit bármivel, de ezzel a lehetőséggel egyelőre kevesen élnek.
Szükség van olykor az iránymutatásra
A kicsik nem mindig tudják eldönteni a nagy választék láttán, mit egyenek, ilyenkor szükség van a tanító nénikre, el kell magyarázni nekik, hogy melyik ételben mi van, így el tudják dönteni, hogy azt szeretik-e, vagy sem.
A beszámolók szerint az ételek minősége is javult, remek, hogy a köretek változatosak, nem mindig rizs és krumpli van csak, hanem például kuszkusz és bulgur is. Ettől függetlenül a válogatós gyerekek itt is válogatnak, sokszor azért nem kóstolnak meg valamit, mert nem tetszik nekik, ahogy kinéz, tartanak a gyanús színűnek ítélt raguktól. Ők általában azokat az ételeket választják, amiket otthon is kapnak, újat akkor kóstolnak, ha látványra tetszik nekik.
A cikkből az is kiderül, hogy a szabadszedéses menza sikere nemcsak az ételeken múlik, hanem azon is, hogyan férnek hozzájuk a gyerekek. A IX. kerületi Közgazdasági Politechnikumban egy éve vezették be a rendszert; az iskolai kérdőívek szerint a diákok kedvelik, és olyan fogásokat is megkóstolnak, amelyeket korábban elutasítottak.
Kováts Lívia, az iskola ügyvezető koordinátora a Telexnek arról beszélt, hogy a szűk étkező és a hosszú sorok viszont nehezítik a választást: van, aki emiatt kihagyja a levest, másnak a kiszemelt fogás fogy el. A tapasztalataik szerint kevesebb étel kerül a kukába, de ehhez az is kell, hogy a gyerekek megtanulják felmérni, mennyit fognak valóban megenni.
