Hazánkban évente nagyjából 12 000 szalmonellafertőzést regisztrálnak, ennél azonban sokkal több lehet, ugyanis a betegek nagy része egy egyszerű gyomorrontásra gondolva inkább nem megy orvoshoz. A betegség okozója a szalmonellabaktérium, amelynek többféle típusa is ismert. A fertőzések leginkább a nyári hónapokra jellemzőek, ugyanis melegben a baktériumok könnyebben szaporodnak a rosszul tárolt élelmiszerekben. Hányás, hasmenés, hasi görcs és akár magas láz is lehet a betegség tünetei között. A legtöbb esetben 3-5 nap alatt jön rendbe az érintett, de öregeknél és gyerekeknél különösen figyelni kell arra, hogy a hányás, illetve hasmenés miatt nehogy kiszáradjanak. Mivel a nyár egy részét egy vaníliafagyinak köszönhetően senki nem akarja kórházban tölteni, így jobb, ha átnézzük, hogy mire érdemes figyelni.
Tojás a legnagyobb ellenség
Azt már mindenki tudja, hogy a tojás a szalmonellabaktérium egyik kedvenc lakóhelye, a csapból is folyik, hogy nem eszünk nyáron igazi majonézt, de nem árt végignézni, hogy miben lehet még nyers vagy “éppen csak” hőkezelt tojás.
A gőz felett főzött tojásos krémekkel pont az “éppen csak” hőkezelés miatt kell vigyázni, ugyanis ezeket épp a tojás kicsapódásának veszélye miatt nem főzzük 100 fokon. A 60-70 fokon történő főzés/melegítés pedig csak arra elég, hogy a tojás szépen besűrűsödjön, de a baktériumokat nem pusztítja el. Ezért az összes hollandi alapú mártást jobb elkerülni a nyári hónapokban, kivéve, ha magunknak készítjük és azonnal fogyasztjuk. Ugyanez igaz az angol krémre is, ami a különböző sodók alapja.
Különösen fontos, hogy előre bekevert salátát ne nagyon vegyünk, ugyanis ezekben is lehetnek baktériumok bőven.
Fagyit igen, mousse-t nem
A csoki- és egyéb mousse-ok egyre divatosabbak, viszont azt kevesen tudják, hogy habkönnyű állagukat nagyrészt a nyersen belekerülő tojásfehérjének köszönhetik. Ezért aki kibírja csokihab nélkül, az jobb, ha októberig lemond róla. Ugyancsak veszélyes lehet a főzött fagyi is, ezért útszéli bódékból ne fagyizzunk, ugyanis egy túl magas hőfokon működő hűtő a szalmonellabaktérium igazi kebelbarátja, és könnyen lehet fertőzés a nyalakodás vége. Ettől függetlenül fagyit ehetünk bátran, de ismert helyről válasszunk, ha pedig idegen városban vagyunk, akkor inkább kérdezősködjünk, hogy hol finom a fagyi. Aki viszont tutira akar menni, az vegyen vizes alapú fagyit vagy jégkrémet. Abból nem lehet gond.
Rántott húst szabad vagy nem?
Nagy kérdésük ez a Balaton-part szerelmeseinek, hiszen a bécsis zsemle egy pohár almafröccs kíséretében igazi gourmand-fogás. De a panír részben tojásból készül, ráadásul a panírozást a legtöbb helyen nem hűtőkamrában végzik, és a bebundázandó húsok mennyisége sokszor 5-10 kiló is lehet, a felvert tojás pedig addig ott figyel a melegben. Túlparázni persze nem kell a dolgot, hiszen a 180 fokos olajban való kisütés elég sok baktériumot kinyír, de azért jobb óvatosan választani.
Nyerset nem
Annak sincs jó hírünk, aki a tatár és a sushi nagy rajongója, ezekben ugyanis a hangsúly a nyers összetevőkön van, amelyekben nyári melegben nagyon hamar elszaporodhatnak a baktériumok. De ugyanígy kerül tiltólistára a bélszíncarpacció is.
Azonnal hűtsük le
Ebéd után ledőlni egy órára, sziesztázni a legjobb. De nyáron kellő körültekintéssel tegyük! Az ebéd utáni maradékot hideg vagy jeges vízbe téve azonnal hűtsük le és tegyük hűtőbe, hogy nehogy a baktériumok elszaporodjanak bennük, különös tekintettel a különböző levesekre és főzelékekre.
És akkor mégis mit együnk?
Minél több friss zöldséget és gyümölcsöt. Grillezhetünk vagy akár natúr is kisüthetünk húsokat, frissen fogott édesvízi halakat is megsüthetünk paprikás lisztben. Sőt nyári melegben a langyos főzelékek is nagyon jól tudnak esni. Egyébként pedig nem kell a dolgokat túlparázni, de nem árt tudni, hogy hol leselkedik veszély a gyomrunkra.
