Szerencsére egyre természetesebb, hogy a kutyák sem maradnak ki a nyaralásból. De kutyával elindulni nem csak abból áll, hogy beugrasztjuk a kocsiba és csomagolunk némi tápot is. Az első és legfontosabb, hogy külföldre csak oltásokkal rendelkező állattal mehetünk. A veszettség elleni oltásokon túl bizonyos országokban mást is megkövetelhetnek, ezért utazás előtt mindig érdemes egyeztetni az állatorvosunkkal.
Ha úti célunk az Európai Unión belül van, akkor uniós kisállat-útlevélre lehet szükség, unión kívüli országoknál, pedig lehetnek speciális formanyomtatványok, amit a rendeltetési ország előír. Az unió határait elhagyva pedig szükséges hatósági állatorvosi igazolás is.
A legjobb útitársak. Fotó: pexels.com
A kisállat-útlevél kiállításának feltétele, hogy a kutya rendelkezzen mikrochipes megjelöléssel és 3 hónapos kor fölött beadott és 21 napnál régebbi veszettség elleni oltással. A papír kiváltásáért 8-10 ezer forintot kell fizetni.
Bizonyos EU-n kívüli országoknál az onnét az unióba történő visszalépéshez szükséges még az indulás előtt itthon elvégeztetett veszettség ellenanyag szint vizsgálatról is az igazolás – ilyen „kockázatos” országért nem kell messzire menni, Ukrajna és Szerbia is közéjük tartoznak. A vértiter vizsgálat gyakorlatilag egy vérvétel, de arra érdemes felkészülni, hogy 15-20 ezer forintba is kerülhet és akár tíz napba is beletelhet, amíg meglesz az eredmény.
Vannak országok, ilyenek például a skandináv államok, ahol elvárják, hogy a kutya – állatorvos által igazolt módon – féreghajtáson essen át, 72 órával az utazás előtt. Egy, Litvániában élő magyar lány, Petra arról beszélt lapunknak, hogy ez a szabályozás jelentősen megnehezíti és megdrágítja rendszeres utazását a finn fővárosba, Helsinkibe, ugyanis kutyájának folyamatos féreghajtása költségekkel jár, ráadásul lassan betelik a kisállat-útlevél és a megújítás is pénzbe kerül.
Az állatorvosi kamara honlapján tájékozódhatsz utazás előtt.
Horvátországba indulva érdemes észben tartani, hogy nedves kutyatápot nem engednek be, igaz, az országban sokféle kapható, de száraz táp megkötés nélkül bevihető a legfeljebb öt kutyával utazóknál. Nem tagja az uniónak Svájc, rögtön van is egy egyedi megkötésük – az alpesi országban nem szívesen látják a fül- és farokvágott egyedeket.
Aki autóval megy Görögországba, arra figyeljen, hogy Szerbia és Észak-Macedónia nem uniós tag, így szükség lesz a vértiter-vizsgálatra és az erről szóló igazolásra, míg több görög szálláshelyen is csak azzal a feltétellel vihető be kutya, hogy az állat nem marad egyedül a szobában vagy az apartmanban.
Egy komoly fertőzés
Állatról emberre is veszélyes lehet a Leishmaniasis, ez az egysejtű parazita, amely fertőzött légy vagy szúnyog csípésével terjedhet. A csípést követően leggyakrabban több nap, esetleg hetek múlva különböző bőrfekélyek alakulnak ki, melyből ki lehet mutatni a kórokozót. Enyhébb esetben a fekélyek elmúlnak, súlyosabb esetben azonban a szövetek is roncsolódhatnak. Legsúlyosabb esetben a belső szervek is érintettek, a beteg pedig belehalhat a fertőzésbe.
A kisallatorvos.hu szerint a betegség tünetei a fertőződés után hosszú idő elteltével jelentkeznek (3 hónaptól akár több év is letelhet), előfordulhat, hogy csak jóval a külföldön eltöltött nyaralás után lesz beteg a kutya. A tünetek rendkívül változatosak, a betegség diagnózisának felállítása nehéz. A leishmania okozta fertőzés a kutya lesoványodásával és a nyirokcsomók megduzzadásával jár. Jellemzőek a bőrtünetek is, melyek szőrhiányban és a bőr súlyos mértékű száraz pikkelyesedésében jelentkeznek. Ezek kezdetben jellegzetesen a fejen alakulnak ki, mindkét szem körül körkörösen jelentkező szőrhullással, későbbiekben a test többi részére is kiterjednek. Krónikus esetekben veseelégtelenség, májelégtelenség, orrvérzés, hasmenés, ízületi gyulladás, szem- és idegrendszeri tünetek megjelenésével számolhatunk.
Elsősorban Ázsia, Kelet-Afrika, Közép- és Dél-Amerika országai érintettek, de a mediterrán régióban is kimutattak fertőzést, Spanyolországban és Horvátországban is előfordult. Fontos a megelőzés, érdemes megfelelő szúnyogirtó készítményekkel óvni a kutyát a kórokozótól.
Vonat és busz
Vonattal utazva két lehetőségünk van. A MÁV a 10 kilónál könnyebb kutyák esetében engedélyezi, hogy a kézipoggyász mérethatárt meg nem haladó méretű szállítóeszközben helyezzük el a kutyát – igaz, a boksz nem rakható az ülésre, illetve pórázon és szájkosárral is lehet oltott és egészséges állatot szállítani, de utánuk élőállat-viteldíjat kell fizetni.
A Volánbusz járatain is hasonlók a feltételek, igaz, ott járatonként csak egy boxban szállított kutya lehet, míg több, pórázon vezetett kutya esetében annak van elsőbbsége, aki előbb száll fel.
Néha elkerülhetetlen, hogy repülővel utazzunk, ilyenkor a kutyát szállító boxban rakják a gép csomagterébe. Azokat a kutyákat, akik nem szoktak hozzá az ilyen utazáshoz, érdemes – vérmérséklettől függően és az állatorvossal egyeztetve – leszedálni, hogy ne legyen nekik nagy sokk az utazás. Arra is fel kell készülni, hogyha különlegesebb helyről repülsz haza a kutyáddal – aki esetleg még nem járt Magyarországon – akkor előfordulhat, hogy neked kell gondoskodnod olyan chipolvasóról a Liszt Ferenc Repülőtéren, amellyel a más országbeli chipet le tudják olvasni. Különben a kutya nem jöhet be az országba.
Támogatta a Foresto és az Advantix
Szponzorált tartalom
