Mikor leültünk és magyarázni kezdtem, magam is megdöbbentem, hogy mennyire fontos tisztázni ezeket a dolgokat. A pénzzel már egész korán kapcsolatba kerülnek a gyerekek és sokáig úgy használják, hogy a legalapvetőbb ismereteik sincsenek meg róla, és az iskolában sem tanítják őket erre. Fiatal felnőttként aztán gyakorlatilag pénzügyi analfabétaként kerülnek ki az életbe, aminek súlyos anyagi következményei lehetnek: gyarapodás helyett eladósodás, befektetés helyett szűkölködés vár rájuk csak azért, mert nem tanulták meg idejében kezelni a pénzt.
Had játsszon vele!
A legjobb módja, hogy a gyermeked a pénzzel kapcsolatos teendőkre tanítsd az, ha hagyod, hogy egy kisebb mennyiséggel ő maga gazdálkodjon. Adj a kezébe egy összeget, és mondd neki, ezzel azt tesz, amit csak jónak lát. Amikor a keretét elköltötte a legújabb játékfigurára és nem marad már pénze, hogy megvegye a vágyott DVD-t is, akkor világossá válik számára, hogy a pénz bizony véges dolog. Erre a tapasztalatára építve már el lehet vele arról beszélgetni, hogy hogyan lehet beosztani ezt a korlátozott forrást. Melyek legyenek a fontossági sorrendek és hogyan döntse el, hogy mire költ? Meséljük el a saját példánkon, hogy felnőttként mik azok a dolgok, amikre muszáj költenünk – például a villanyszámla, az élelmiszerek, a háztartási szerek, a benzin –, és ezért félre kell tennie ezekre a költségekre a pénzt, és minden más dologra csak a maradékot használhatja fel.
Jöhet a gyarkolat
Eztán mutassuk meg neki a gyakorlatban is hogy hogyan zajlik ez a dolog. Menjünk el együtt feladni a csekkeket és aztán vásárolni is, de előtte készítsünk közösen egy büdzsét, amiben felosztjuk, hogy a rezsiköltségek kifizetése után mennyi pénzünk marad élelmiszerre, ruhákra, játékokra és más kiadásokra. Készítsünk bevásárló listát és egy tervet arról, hogy mit hol akarunk megvenni. Sőt, akár felléphetünk a netre, hogy összehasonítsuk az egyes üzletekben az aktuális árakat, vagy az üzletláncok reklámújságjából is megtehetjük ugyan ezt. Lényeg, hogy a gyerekünk megszokja, hogy a pénzkezelés szerves része az előre tervezés.
Vásárláskor meséljük a gyereknek arról, hogy mit miért veszünk meg: bizonyos termékek közül miért a drágább, de jobb minőségűt választottuk, máshol pedig miért az olcsóbb mellett döntöttünk. Így tanítsuk meg, hogy vásárláskor mérlegeljen a lehetséges áruk, a saját igényei és pénzügyi lehetőségei figyelembe vételével. Engedjük meg, hogy akítv részese legyen a vásárlásnak, és ő maga adja át a pénzt és vegye el a visszajárót a kasszánál. Tanítsuk meg rá, hogy mindig meg kell nézni, pontosan mennyit adott oda és mennyit kapott belőle vissza.
Tanítsd spórolni!
Spórolni csak az tud, akinek vannak bevételei, ezért adj a gyerekednek zsebpénzt, de nagyon fontos, hogy következetesek legyünk a zsebpénz gyakoriságában és mennyiségében. Mutasd meg, hogy te hogyan szoktál félretenni – például külön perselyed van erre a célra. Rendszeresítsetek a gyerekednek is egy klasszikus malacperselyt, ahova gyűjtögetheti az aprópénzeket, és amiből ha elegendő összegyűlt, akkor a kedve szerint költhet. Fontos, hogy ne csak önmagáért való dolog legyen a spórolás, hanem tűzzetek ki valamilyen célt is, például, hogy ebből a pénzből majd vesz egy játékot, ruhát. Soha nem fogja elfelejteni azt a jó érzést, amikor a takarékoskodás után eljut oda, hogy összegyűlt a pénze arra, hogy egy régi álmát megvalósítsa!
Vezessetek könyvelést!
Már önmagában az sokat segít a mindennapi pénzügyek kezelésében, ha az ember tisztában van azzal, hogy mire mennyit költött. Egy akkurátusan vezetett könyvelés segíti a jövőbeli tervezést, a kiadások és bevételek számon tartásával rövid- közép- és hosszú távú terveket készíthettek. Vezessetek be erre a célra egy füzetet vagy nyiss a számítógépeden egy file-t, amihez ő is hozzáférhet, és következetes rendszerességgel vezessétek ezt a házi könyvelést.
Lépjetek szintet, és gondolkozzatok befektetésben!
Ha már a pénzzel kapcsolatos alapműveleteket jól megértette a gyermeked és tudja, hogyan és miért érdemes félretenni, mutasd meg neki azt is, hogy a spórolt pénz nem csak arra jó, hogy vásároljunk belőle, hanem hogy befektessük. Magyarázd el, hogy ha például bankba teszi a pénzét, akkor azért mennyi kamatot kap, ha a pénzből vásárol valamit olcsón, azt máskor haszonnal adhatja el. Itt már el lehet beszélgetni arról, hogy mit jelent a kínálat és kereslet: mikor érdemes venni és mikor érdemes eladni. Játsszátok például azt, hogy te vagy a bank, aki minden megtakarított forintja után kamatot fizet. Fontos, hogy reális mértékű legyen a kamat, és a gyereked pénzügyeiben minden nagyjából úgy és olyan arányokban működjön, mint a felnőttek világában – csak természetesen kicsiben. Kínálat kereslet
Pontos fogalmak
Minél kisebb a gyermek, annál egyszerűbb módszerekkel és szavakkal kell magyarázni neki mindenről, így a pénzről is. Általános iskola felső osztályaiban azonban már elég nagyok ahhoz, hogy megismertess vele fontos pénzügyi alapfogalmakat, hogy ezekkel megbarátkozzon, és ne a felnőtt élete elején találkozzon velük először. Például magyarázd el mit jelent a kamat, a bankszámla, az átutalás, a valuta, kereslet-kínálat, és minden olyan alapfogalmat, amire a mindennapokban szüksége van az embernek.
A pénz nem minden
Ne feledkezz meg arról sem, hogy megtanítsd a gyermekednek, hogy a pénz csupán eszköz, ami segít elérni a céljait, és csak egy szelete az életnek, ami mellett sok más fontos dolog is van. A pénzzel felelősség is jár, és akinek van, annak illik adni is annak, aki rászorul. Néha úgy is, hogy nem kéri vissza, más esetekben pedig úgy, hogy keményen behatja a kintlévőséget. Tanítsd meg mit jelent a nagylelkűség és az adományozás, de azt is, hogy a pontos elszámolás és gondosság a pénzkezelés egyik alapja. Fontos, hogy megértesd vele azt is, hogy a pénzügyek a családtagok között is adódhatnak, és bár köztetek éppen olyan fontos a tisztességes, pontos elszámolás ilyen ügyekben, mint bárki mással, azért a ti kapcsolatotok nem ezen alapul, és köztetek nem a pénz, hanem a pénzzel nem mérhető szeretet a legfontosabb kapocs.
