Fizikai fejlesztés
A motoros képességek fejlesztése a legszembeszökőbb előnye a játékkockáknak. Miközben a gyermek az építőelemeket pakolgatja folyamatosan mozgásban van: odanyúl a játékért, megemeli, egymásra helyezi és az ujjai között forgatja őket, amivel nem csak az izmait “dolgoztatva” a finom- és nagymotoros mozgásokat gyakorolja, hanem a szem és kéz koordinációját is. Kétéves kor körül már arra is rájönnek a gyerekek, hogy a különféle formák hova illeszthetők be, ami jól jelzi, hogy a később annyira fontos térlátásuk is fejlődésnek indult.
Kreativitás
A játékkockák nagy előnye, hogy a sok kisebb nagyobb építőelem rengeteg variációban pakolható egymásra. Gyakorlatilag csak a fantázia szabja meg, hogy az egyes elemek milyen funkciót töltsenek be a játék közben, és a gyermek lehetőséget kap ezzel, hogy a saját elképzelései szerint létrehozzon valami újat. Eközben első kézből szerez tapasztalatokat arról is, hogy mik az építés fizikai korlátai, megtanulja, hogyan kell egymáson egyensúlyozni az egyes elemeket úgy, hogy azok ne dőljenek le, de rájön arra is, hogy ezek az elemek egymással helyettesíthetők, helyzetük variálható, és számtalan különféle alakzatba rendezhetők. Lassanként elkezdi utánozni a körülötte látható világot és olyan dolgokat épít fel, amik a valóságban is léteznek: például házat, autót, utat, fát, ágyat, asztalt. Játék közben fokozatosan rájön, hogy bármire használhatók ezek az elemek, és nem csak a világ különféle tárgyait lehet “lemásolni” velük, hanem megszemélyesíthetők és cselekményt, történetet is el lehet velük játszani. Sőt ennek a világnak a gyermek nem csak építője lehet, hanem résztvevője, szereplője is. Ahogy sorban fedezi fel a kockákban rejlő lehetőségeket, úgy lesz egyre színesebb, fantáziadúsabb a játéka is.
Kapcsolatépítés
Ha több gyermek játszik egyszerre a kockákkal, abból előbb utóbb problémák lesznek: szembesülniük kell ugyanis azzal, hogy a másiknak eltérő elképzelése lehet arról, hogy mit és hogyan építsenek, és az is előfordulhat, hogy pont ugyanarra az elemre vetnek szemet többen is és el kell dönteni, ki is használhassa azt. De nem csak megoldandó konfliktushelyzetek adódnak a közös játékból, hanem azt is megtapasztalják a gyerekek, hogy öröm is van az együttműködésben: a kutatások például kimutatták, hogy a társaságban sokat játszó gyermekek barátságosabbak, kiegyensúlyozottabbak és együttműködőbbek, és jóval kevesebb gondot okoz nekik a közösségi léttel járó konfliktusok kezelése. Ezért általában sokkal több barátjuk is van és kapcsolataik mélyebbek, tartósabbak mint azoké, akik többnyire egyedül játszanak. Mivel a társas játék közben számos hatás érik őket a játszópajtásaik irányából, az érzelmi világuk is színesebb, gazdagabb, és jobban bele tudják élni magukat más gyerekek helyzetébe. Márpedig ezek a szociális készségek gyakran többet jelentenek a boldogulás és érvényesülés szempontjából a felnőtt életben, mint a tehetség vagy a műveltség.
Az iskolai tanulmányokhoz is jó alap az építőkocka
A játékkockák használata közbe rengeteg dolgot tanulnak a gyerekek: számolni, párosítani, kiválogatni, összeilleszteni, csoportosítani. Ezek tulajdonképpen komoly matematikai műveletek, amiket később az iskolában majd elvont képletek formájában is megtanulnak. De nem csak a matek alapja a játékkocka, hanem például a geometriáé, a fizikáé vagy a művészeti tárgyaké is: a kockákkal ugyanis gyakorlatban találkozik olyan jelenségekkel mint a gravitáció, a mértani alakzatok, színek és méretek. Természetesen a játék a szókincs és a kommunikáció fejlesztéséhez is nagyban hozzájárul: amellett hogy egy sor új szót tanulnak kockázás közben a gyerekek, azt is megtanulják, hogy hogyan fejezzék ki társaik felé a gondolataikat, szándékaikat, érzéseiket szabatosan és jól érthetően.
