Az allergia esetében az allergiára való hajlam öröklődik, nem pedig maga az allergia. Ahol egyik szülő allergiás, az esetben 30-40 százalék, ha mindkét szülő, akkor már 60-80 százalék az esély arra, hogy a gyermek esetében is megjelennek az allergiás tünetek (ezt a tej esetében már említettük: https://nlc.hu/gyerekmenu/20130625/tejtermekek-bevezetese-a-kisbabak-taplalkozasaba/)
Az elmúlt évtizedekben az allergiás megbetegedések száma drasztikusan növekszik. Sokan sokféle magyarázatot adnak erre, azonban néhány ok szinte biztos, hogy közrejátszik az allergiás megbetegedések előretörésében. Az immunrendszert dolgoztatni kell, így a túlzott tisztaság, a túl steril környezet nem hat előnyösen az immunrendszer fejlődésére. Mára azonban tudjuk, hogy a táplálkozásnak, illetve a hozzátáplálásnak nagy jelentősége van az allergiák kialakulásának szempontjából is!
A kisbabát legalább 6 hónapos koráig szoptassuk, és vegyük figyelembe a legfrissebb hozzátáplálási ajánlásokat. Az alapanyagokat a megfelelő időben és sorrendben vezessük be babánk étrendjébe. Anyatej hiányában a pre- és probiotikumoknak, valamint a D-vitaminnak jut kulcsfontosságú szerep. Mára tudjuk, hogy az az optimális, ha a szoptatás mellett kezdjük el a hozzátáplálást, hiszen így az anyatejben található értékes összetevők segítik az allergének elleni tolerancia kialakulását.
Mik lehetnek allergének? Mikor vezessük be őket?
- Tej: 1 éves kor után adható
- Fermentált tejtermékek (sajt, túró, joghurt, kefír): 8 hónapos kortól adható
- Méz: 1 éves kor után
- Tojássárgája: 10 hónapos kortól
- Tojásfehérje: 1 éves kor után
- Csonthéjasok, magvak: 1 éves kor után, földimogyorót 3 éves kor után
- Apró magvas gyümölcsök (eper, málna, szeder, áfonya, ribizli stb.): 1,5 éves kor körül
- Szója, szójás termékek: 1 éves kor után
