1. Elfogadod-e magadat?
Saját magunk elfogadása a tudatosság és az önismeret alapja. Elfogadni a testünket, lelkünket, “hibáinkat”, elismerni a pozitív tulajdonságainkat, és nem ítélkezni magunkon olyan beállítódást eredményez, amely kiegyensúlyozottá, boldoggá és örömtelivé tesz. Mi az, amit ma el tudsz ismerni saját magadban? És ez nem jelenti azt, hogy ha mondjuk le akarsz dobni pár kilót, akkor ne lehessen erre irányuló vágyad. Csak teljesen más eredménye lesz annak, amikor ezt ellenállásból teszed, illetve amikor úgy, hogy mindeközben elfogadod önmagad.
2. Szereted-e magadat?
Ha szereted önmagad, akkor a szeretetéhséget nem külső kapcsolatokból vágyod kiegyenlíteni, hanem megadod saját magadnak, így elkerülöd a kapcsolatfüggőséget. Nagyon sok párkapcsolat nem egyenlőségen, hanem alá-fölé rendeltségen alapul, amiben extrém esetben persze akár évekig is lehet élni. Ha azonban szeretem saját magamat, szeretetteljességet tudok másokra is sugározni, a teljességet tükrözöm másoknak, így a párkapcsolatomban is a pozitív építő erőket tudom mozgósítani.
3. Vannak-e ítéleteid saját magaddal kapcsolatban?
Ítéleteink nagy része önmagunk megítélésével kezdődik, csak erre nem vagyunk tudatosak. Saját magunk megítélése minden olyan pillanat, amikor magunkat hibáztatjuk vagy rossznak látjuk. Ha túl sok ítéletünk van saját magunkkal szemben, kevésbé tudjuk befogadni mások, így adott esetben akár a saját párunk dicséreteit is. Ha figyelünk arra, hogy az ítéletek helyett fókuszunk saját magunk elismerésén legyen, ezzel a kis változással megnyílunk a külvilág bókjainak, köszöneteinek, hálájának és szeretetének a befogadására is. És ilyenkor már nem kérdezünk vissza a párunktól, amikor azt mondja: “Szeretlek”, hogy: “De tényleg?”
Olvass még többet párkapcsolatról, szerelmi témáról, itt az NLCafén:
- 5 könyv, ami megtanít szakítani, túlélni és újrakezdeni
- A szeretőmet választottam, de végül mindenki elhagyott
- Öngyógyító praktikák szerelmi bántra
4. Vannak-e elvárásaid saját magaddal kapcsolatban?
A saját magunkkal szembeni elvárások azért jelentenek titkos buktatókat, mert ha elvárásunk van magunkkal szemben, azt könnyen hajlamossá válunk a külvilágra – a társunkra – kivetíteni. Egy párkapcsolat pedig nem működik elvárásokkal. Elvárás helyett kérjünk. Egy tipikus elvárás a “tökéletességmánia” – amikor valaki csak a 110 százalékos eredménnyel elégszik meg. Ezen felülkerekedni úgy lehet, ha elkezdünk játszani azzal: hajlandóak vagyunk-e hibázni? Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor hibáznunk is kell – csak a belső viszonyunk a saját elvárásainkhoz megváltozik. Lekerül róla a feszültség.
5. Mennyire a múltad határozza meg a jelenedet?
Főleg azoknál, akik életében jelen van a félelem, azt tapasztalom, hogy igen nagy mértékben a múltjuk határozza meg a jelenüket. A múlt segíthet abban, hogy a tapasztalatok alapján elkerüljünk bizonyos helyzeteket, de ha mindig attól félünk, hogy nehogy valami megtörténjen, úgy valójában nem tudjuk igazán élni az életünket. A múlt adhat éberséget arra, hogy jobban figyeljünk a kapcsolatunkra, de a félelem negatív energiái hosszú távon megmérgezik a párkapcsolatot.
Nem elvesztegetett idő saját magunkkal foglalkozni, éljünk akár egyedül, akár párkapcsolatban. Ha jól működő kapcsolatot szeretnénk, jól működő kapcsolatot kell ápolni saját magunkkal. Minden nap egy kicsit előre lépve hatalmas változások történhetnek így az életünkben!
