Ha olyat hallok, hogy valakinek a nőgyógyászati szűrése negatív lett, aztán kiderült, mégis rákos… Vagy éppen olyan esetről, amikor egy hölgy tudta magáról, hogy HPV-fertőzött, és ennek ellenére nem diagnosztizáltak nála méhnyakrákot… Hát először arra gondolok, ezek is amolyan, az orvosi rendelők váróiban keringő legendák, amelyek olykor a horrorkirály Stephen King regényeit megszégyenítő borzongást kelthetnek a gyanútlan sorban állókban, különösen, ha a sztori előadója drámai érzékkel van megáldva. Ám a legnagyobb meglepetésemre megtudtam, mindkét említett eset nagyon is valódi!
Amikor az immunrendszer megvéd
Szakember magyarázta el, hogy a nőgyógyászati citológiai vizsgálat, konyhanyelven a kenetvétel valóban nem fed fel minden méhnyakrákos esetet. Léteznek erre szomorú statisztikák, amelyek szerint a citológia a rákos eseteknek akár a 30%-át nem fedezi fel, a rákmegelőző műtendő eseteknek pedig közel 50%-át véti el, ráadásul minden második rosszindulatú betegség olyan nőnél fordul elő, aki jár vagy járt szűrése. Persze, a korszerű tudomány sem veti el ezt a módszert, továbbra is az évenként javasolt nőgyógyászati szűrés fontos részének tekinti, sőt, azt vallja, egészítsük ki más vizsgálatokkal, hogy még hatékonyabb legyen. Így olyan gyors, egyszerű, megbízható tesztekkel (otthoni önteszt vagy biomarker teszt) kombinálva, amelyek kimutatják, jelen van-e a HPV-fertőzés a szervezetben. Mert az tény, hogy ez a vírusinfekció felel közel száz százalékban a méhnyakrákért (amely a nők körében a második leggyakoribb daganatféle). Kutatók például egy olyan két tesztből álló méhnyakrák megelőzési módszert fejlesztett ki, amelynek opcionálisan egy otthoni mintavételes HPV-teszt is lehet az első lépése. A tesztek a rákmegelőző esetek több, mint 85%-át és a rákok gyakorlatilag 100%-át tudják azonosítani.
Viszont az szintén tény, hogy a pozitív HPV-teszteredmény messze nem egyenlő a rosszindulatú daganatos betegség diagnózisával. Hiszen a fertőzések 90 százaléka két éven belül magától eltűnik, védekező rendszerünk egyszerűen legyőzi azt.
Amikor se tünet, se panasz
Mégis nagyon hasznos információ, hogy a HPV vírus kimutatható-e a szervezetben. Mert éppen ez a fennmaradó tíz százaléknyi fertőzés jelent komoly veszélyt. Hiszen akár évekig tünetmentes lehet (15 évvel hamarabb jelentkezik, mint a mellrák), miközben olyan kóros sejtburjánzást indít el, amely hosszú távon rákos elváltozást okozhat.
Azért is fontos tudnunk, hogy a HPV-fertőzés, akár minden panasz nélkül, megtámadta-e a testet, mert a Humán papillomavírus nem csak méhnyakrákot okoz, az összes rosszindulatú daganat hat százalékáért szintén ez a kórokozó felel. A végbél körüli malignus betegségek 85 százakénak hátterében ez a vírus áll, de okozhat szájüregi, gége-, garat- vagy nyelőcsőrákot, ahogyan hüvelyi vagy hímvesszőtumort is.
Amikor időben lépek
A vizsgálati anyag levételét a HPV-fertőzés kimutatásához végezheti szakorvos, de lehetőségünk van az öntesztelésre is, amikor otthon mi magunk végezzük el a mintavételt, és küldjük el azt laboratóriumba. A lényeg, hogy a pozitív eredmény, ahogyan már említettük, nem azonos a betegséggel. Hogy mi legyen a következő lépés ilyenkor, milyen további vizsgálatokra van szükség, azt mindig szülész-nőgyógyász dönti el.
A HPV-teszt pontosan megmutatja azt is, hogy a népes Humán papillomavírus család több mint százharminc ismert fajtája közül melyikkel van dolgunk. A szakma magas kockázatúnak nevezi azt a kórokozócsoportot, amely felelőssé tehető a méhnyakrák kialakulásáért. De még ez utóbbiaknál sem biztos, hogy szükséges szigorú értelembe vett orvosi teendő, lehetséges, hogy szorosabb kontroll és az immunrendszer megtámogatása elegendő, amelynek például mindenképpen része az életmód-változtatás, például a dohányzás elhagyása, hiszen az folyamatosan gyengíti a szervezet saját védekezőképességét. Ha beavatkozás mellett dönt a szakember – éppen a korai felismerésnek köszönhetően –, azaz még a rákot megelőző stádiumban sikerül felismerni a folyamatot, rendszerint egy kisebb műtéttel eltávolítható az érintett terület.
Szponzorált tartalom
