A nyúlon túl: ha kutya vagy cica helyett húsvéti nyuszira vágynál

Hagyományos tojásfestés

Logikusnak tűnik az állítás, hogy a húsvéti időszakon kívül a kutya sem akar nyulat venni, ám Szabadi Ferenc, az Aguti Díszállat-kereskedés eladója gyorsan eloszlatja téveszméinket: „A nyuszik évközben is népszerűek, bár tény, hogy a húsvét előtti egy hónapban nagyobb irántuk a kereslet, mint az év más időszakában. Egyébként az utóbbi időben a húsvéti kereslet is megcsappant. Pár éve még akár harminc-negyven darabot is el lehetett belőlük adni a húsvéti szezonban a boltban, de mára ez a szám jócskán lecsökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyuszik ne lennének népszerűek. Minden díszállatból kevesebbet lehet eladni manapság.” 

A házinyulak fajtáinak számbavételére az NLC most nem vállalkozna, mivel rövid kutatásunk igazolta, hogy több mint kétszáz fajtát tartanak belőlük számon. Viszont az érdekelt bennünket, hogy a magyar vásárlók melyik fajta után mutatják a legnagyobb érdeklődést. „Mi a kosorrú, lógófülű törpenyulat tartjuk nagyobb számban, mert ők a legkeresettebbek a vásárlók körében, de az oroszlánfejűeket is nagyon szeretik. Mi is őket ajánljuk a méretük miatt (ideális esetben 1-2 kilósnál nem nőnek nagyobbra), ami fontos szempont az otthoni nyúltartásnál” – meséli nekünk Szabadi Ferenc.

A magas ár biztosan nem lehet akadálya a nyúlvásárlásnak, hiszen az interneten ma már 1500 forint környékén is lehet házinyuszihoz jutni, és az átlagos áruk csupán 4–6000 forint körül mozog. A nyúl szapora állat, ezért is lehet olcsón hozzájutni, de nem árt óvatosnak lenni, mivel a megvásárlásával sok, elsőre láthatatlan költségbe verhetjük magunkat. „A nyulak rendkívül érzékenyek a betegségekre, ezért évi rendszerességgel kell őket beoltatnunk tavasz környékén az állatorvossal. A szúnyogok és a legyek több olyan betegséget is terjesztenek, amire ők nagyon érzékenyek, ezért ez az 5-6000 forintos árú oltás elengedhetetlennek számít” – fejti ki Szabadi.

Puszedli

Novák Anikó, egykori nyuszitulajdonos (Puszedli, az oroszlánfejű törpenyúl március végén hunyt el öregen, boldogságban, hatévesen) ezt még megfejeli nekünk egy-két számmal: „Az ivartalanításra 18 000 forintot költöttünk, a ketrecre 15 000-et, a hosszú szőrű nyulaknál elengedhetetlen kozmetikára kb. évi 5000-et, és akkor még nem számoltam az antibiotikumra költött pénzt, amit akkor vettünk neki, amikor beteg volt. A karmait is rendszeresen le kellett vágni, de ezt otthon mi magunk is megtehetjük.” Anikó szerint a nyuszik jellemükben inkább a macskákhoz, mint a kutyákhoz állnak közelebb. „Nagyon csendes, tiszta jószág. Játékos és gyakran megnevetteti az embert, de nem feltétlenül szeret mindenkit. Puszedli például megjegyezte, hogy folyton én vittem orvoshoz, így a fájdalomérzetet kapcsolta hozzám, ezért a páromat sokkal jobban szerette nálam, mert ő csak kényeztette őt. Igényes és válogatós állat. A sárgarépából csak a legszebbeket és a legjobbakat ette meg. Ha egy kicsit csoffadt volt, már nem kellett neki. A súlyára amúgy vigyázni kell, hogy ne nagyon menjen másfél kiló fölé, de ezt a jutalomfalatkái és az ételadagjai mérséklésével könnyen meg lehet oldani.”

És mivel kell még számolnia annak, aki bevállalja, hogy egy házinyuszival osztja meg az életét? Anikó szerint bár a nyuszi jól elvan a ketrecben, szüksége van a kinti mozgásra is. „Nálunk az volt a fő probléma, hogy sok vezeték a falon kívül futott, és ő ezeket rendszeresen elkezdte rágcsálni, mi meg borzasztóan féltünk attól, hogy agyoncsapja az áram. Éppen ezért a nyúltartást inkább azoknak javaslom, akiknek kertes házuk van, de persze lakásban is tarthatók, csak akkor szánjunk rájuk annyi időt, ami elég ahhoz, hogy heti két-három alkalommal kivihessük őket sétálni. Puszedlinek volt hámja, tehát ez nem jelentett akadályt, sőt azt vettük észre, hogy a kutyusok kifejezetten barátságosak voltak vele. Az pedig külön élményt jelentett, amikor az emberek odajöttek megcsodálni és megsimogatni őt.”