A húsvét a keresztény naptár egyik legfontosabb eseménye, és az egyik legkedveltebb ünnep. De a világ különböző tájain más, olykor igen furcsa szokásokkal találkozhatunk húsvétkor.
Húsvéti erszényesnyúl Ausztráliából
Ausztráliában a nyulak a múltban nem tartoztak a kedvelt állatok közé, nagy természpusztító hírében álltak – ez az egyik oka annak, hogy az ausztrálok a húsvéti nyuszi helyett saját őshonos erszényesüket, a bilbit várják húsvétkor.
Húsvéti bilbicsoki Ausztráliában (Forrás: Getty Images)
A nagy húsvéti nyuszivadászat Új-Zélandon
Új-Zélandon sem kedvelik a nyulakat, ugyanis míg a világ többi része a ház körül elrejtett húsvéti tojásokat keresgéli, addig itt több száz vadász fegyverrel indul az éves Nagy Nyuszivadászatra. A szokás lényege, hogy megszabadítsák a mezőgazdasági területeket az invazív kártevőktől, azaz a nyusziktól, ezért húsvétkor pénzdíjért küzdenek meg a nyulakkal a vadászok.
Keresztre feszítés a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigeteken a hívő katolikusok között sokan a húsvéti önfeszítés és önostorozás gyakorlatát követik. Úgy gondolják, hogy ez segít megtisztítani őket a világ bűneitől. A római katolikus egyháznak nem tetszik ez az ötlet, és aktívan próbálja visszaszorítani ezt a gyakorlatot, nem sok sikerrel.
Egy katolikus férfi valódi keresztre feszítés közben 1994 áprilisában a Fülöp-szigeteken (Fotó: Gianni Giansanti/Gamma-Rapho via Getty Images)
A világ legnagyobb húsvéti omlettje Franciaországban
A dél-franciaországi Bessières több mint 40 éve követi azt a hagyományt, hogy húsvét alkalmából a város főterén egy óriási, 15 ezer tojásos omlettet készítenek. Az előkészületekhez hatalmas tüzet gyújtanak, és több mint 50 önkéntes segít feltörni a tojásokat az ünnep előkészítéséhez. A helyi szakácsok összefognak, hogy elkészítsék a gigantikus omlettet, amelyet megosztanak a 10 ezer néző között, akik összegyűlnek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
Húsvéti boszorkányok északon
Finnországban a gyerekek húsvéti boszorkánynak öltöznek, hogy házról házra járva cukorkát, csokitojást gyűjtsenek, cserébe díszített barkacsokrokat adnak a tavasz üdvözlésére és a gonosz szellemek elűzésére. A finneknél az is gyakori, hogy húsvétkor a tavasz és az új élet jelképeként rozsfüvet ültetnek cserepekbe.
Svédországban a családi ebéd alkalmával hagyományosan heringből, burgonyából és tojásból álló smörgåsbordot fogyasztanak. Svédország egyes részein nagyszombaton hatalmas máglyákat gyújtanak, hogy elűzzék a boszorkányokat.
Norvégiában pedig a bűnözés ideje a húsvét: a tévék krimisorozatokat adnak, és húsvét előtt rengeteg új detektívregényt jelenik meg. Az emberek országszerte a hegyi kunyhóikba mennek húsvétkor, és a hétvégét a krimiműsorokkal vagy könyvekkel töltik. Még a tejesdobozok oldalán is rövid detektívtörténetek szerepelnek ebben a szezonban. A szokást egy 1923-as, a bergeni vasúton játszódó krimi óriási népszerűsége váltotta ki.
Egy boszinak öltözött kislány csokitojásokat gyűjt húsvétkor Finnországban (Forrás: Getty Images)
Dohányfák Pápua Új-Guineában
Pápua Új-Guinea dzsungelében nem sok hasznát veszik a csokoládénak, ezért helyette a húsvéti fákkal ünnepelnek. Édesség vagy színes díszek helyett az emberek dohánnyal és cigarettával díszítik a fákat, sőt, a templomokat is cigivel díszítik fel, majd a sok dohányt a húsvéti istentisztelet után kiosztják a hívek között.
A húsvéti nyuszi pirosat lát Görögországban
A húsvét világszerte a sokszínű, díszített tojásokról ismert. Görögországban azonban csak piros tojásokat találunk. A piros ugyanis az élet színe, és egyben Krisztus vérének színe is. A tojás ősidők óta az élet megújulásának szimbóluma, a piros tojások üzenete pedig a halál feletti győzelem.
Csak piros lehet a tojás Görögországban (Forrás: Getty Images)
A lengyel férfiak féltik a bajuszukat
Lengyelországban a régi szokások szerint csak az asszonyok készítik és sütik a hagyományos húsvéti kenyeret. Úgy tartják, hogy ha a ház férfitagjai részt vesznek benne, akkor a bajuszuk megőszül, és a tészta nem kel meg.
