Húsvét, a tavasz ünnepe

A kopár tél után újra színes lesz a világ, az emberek is erőre kapnak, tele lesznek örömmel, reménnyel. Otthonunk is ünnepel, barkaágakkal, aranyesővel és illatos tavaszi virágokkal díszítjük. Egészen régen, még a pogány időkben a tavasz első napja jelentette az új év kezdetét.

Az ünnep

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, ekkor támadt fel Jézus. A húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődik, és következő vasárnap ér véget. Ezen a héten a harangok is hallgatnak. Nagyszombaton szólalnak meg először, ez jelzi Jézus feltámadását, és hogy újra fogyaszthatunk húst.
Húsvét vasárnapjának legfontosabb eseménye az ételszentelés volt. A papok mindent megszenteltek, amit a hívők a kosarukban magukkal vittek: sonkát, bárányt, tojást, bort. A mise után pedig újra „húst vehettek magukhoz”. Innen az ünnep neve is. 

A húsvét minden évben más-más napokra esik. A tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.   

A húsvét eredete

A keresztény húsvét elődje a zsidó pészah. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Az Egyiptomot ért tíz csapás közül ekkor jött az utolsó és legsúlyosabb, a halál angyala elrabolta az összes elsőszülött fiút. Isten parancsára a zsidók bárányt áldoztak, és annak vérét az ajtajukra kenték, így nem érhette őket baj.

Pészah előestéjén fogyasztották el a szokásos széderesti vacsorát. Ez élesztő nélküli kenyérből és borból állt. Jézus is a szédert ülte meg, amikor elárulták és letartóztatták. A kereszténységben ez az utolsó vacsora.

Virágvasárnap: ezen a napon mindenki barkaággal megy a templomba, Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeznek.

A pogány változat szerint több európai országban is Ostara istennő után kapta a nevét az ünnep. Ostara germán istennő volt, aki az alvilág felett uralkodott. A tavaszi napéjegyenlőségkor ünnepet rendeztek a tiszteletére. Ekkor ébredt fel hosszú téli álmából a föld, újra termékeny lett, megkezdődhetett a szántás-vetés. Ehhez az ünnephez kötődik a nyúl és a tojás szimbóluma is. 

Ha az istennő kedvében szeretnénk járni:

• Ne hagyjuk ki a tavaszi nagytakarítást, lomtalanítsunk, és a még használható dolgokat adományozzuk a rászorulóknak!

• Fessünk tojásokat és díszítsük fel otthonunkat!

• Kertészkedjünk, palántázzunk! Minden magot egy kívánsággal ültessünk el. Ha kihajtanak, teljesül a vágyunk. Ha nincsen saját kertünk, sétáljunk sokat a közeli parkokban vagy erdőkben, és szedjünk virágot!

• Ha kertünkben elégetünk egy hímes tojást, gazdag termésben lesz részünk!

• Viseljünk élénk, színes ruhákat! Ez jót tesz a kedélyállapotunknak, és kicsit mi is újjászületünk.

• Ne habozzunk, ha valami újhoz van kedvünk! Vágjunk bele, sikerülni fog!

• A húsvét és a tavasz teljen a játékosság és a jókedv jegyében!

A húsvéti nyúl története máig tisztázatlan, de valószínűbb, hogy Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban. A monda szerint a nyuszi eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és bosszúból négylábúvá változtatta. Egy másik, német történet szerint egy félreértés miatt lett a nyúl a húsvét jelképe. A tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volt a Hase szó, ami nyulat jelent. A harmadik változat szerint pedig a nagyon szapora nyuszi a természeti népeknél a termékenység szimbóluma volt.