Zene a szemnek

Műemlék otthonok

Goethe két évszázada, a strasbourgi székesegyház láttán lenyűgözve mondta ki: „Az építészet megfagyott zene!”. Azóta is sokan keresik annak megfejtését, hogy mitől szép egy épület. Sokan jutottak arra a következtetésre, hogy zene és építészet egy tőről fakadnak. Az olasz reneszánsz talán leghíresebb építésze, Leon Battista Alberti így fogalmazott: „(…) ugyanazok a számok, amelyek által fülünknek a kellemes hangzat élvezetet okoz, szemünket és szellemünket is gyönyörködtetik. Az arányok kidolgozásának minden szabályát tehát a muzsikusoktól kölcsönözzük, akik az ilyen fajta számok legnagyobb mesterei, valamint a legkiválóbb és legteljesebb természeti sajátosságokból.”

Az arányok, az aranymetszés szabályának alkalmazása, a szimmetria, a formák, díszek és színek játéka, a terek élménye és az eltérő anyagok párosítása nyújtja azt a sajátos harmóniát, amely műemléket látva megérinti az embert. A legjobb épületeknek pedig szellemük is van: mesélnek a múltról, azokról, akik ott élték mindennapjaikat. Aki műemlék otthonra vágyik, az elmúlt idő nyomába szegődik.

„Markánsan megkülönböztethető két vásárlói csoport: akik napjaink minimalista trendje szerint szeretnék otthonukat kialakítani, és azok, akik egy patinás villába, esetleg egy belvárosi valódi nagypolgári lakásba képzelik el az életüket” – meséli Szombat Éva, az OTP Ingatlanpont Exclusive irodájának vezetője. Az otthonkeresők persze ritkán fogalmazzák meg azt az elvárást, hogy kifejezetten örökségvédelem vagy éppen helyi védelem alatt álló ingatlanra vágynának, de a piacon fellelhető, valóban kvalitásos épületek zöme ma már ilyen.

Magyarországon 200 évesnél jóval idősebb lakóépület kevés van, néhány azonban már akad, amely az ezerhétszázas évek végén épült. Ahogy haladunk előre az időben, úgy növekszik az elérhető épületek száma. Legtöbb villa és nagypolgári lakás a „békebeli” századfordulóról maradt fenn – zömében eklektikus, szecessziós, art deco. A nagyon megbecsült magyar Bauhaus fénykorából is számos értékes villa maradt, melyek jelentős része ma már valamilyen szintű műemléki védelemmel rendelkezik.

A korábbi korok épületeit az akkor szokásos életmódra tervezték, ezért gyakorta nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. „Az 1940 előtt épült épületek – nagyjából ehhez az évszámhoz datáljuk a régi villa elnevezést – bármily kiváló tervezésűek is, aligha tartalmazták pl. a mára elengedhetetlenné vált garázst és az egyre fontosabbá váló fittness-wellness egységeket. Amennyiben ezeket ma sem lehet kialakíttatni, úgy a tulajdonosnak kompromisszumot kell kötnie” – mondja Szombat Éva. Tapasztalatai szerint azonban, aki beleszeret egy műemlék épületbe, az nyitott arra is, hogy engedményeket tegyen. Szükség is van erre a nyitottságra, mert egy ódon épület igényes felújítása mindennél nagyobb odafigyelést, a részletek iránti elkötelezettséget igényel. Sok a kézműves munka, az aprólékos rekonstrukció – miközben persze kellő alázattal a modern kor vívmányait is be kell építeni.

Műemléki épület esetében különösen fontos, hogy gyakorlott és jó stílusérzékű építészre bízzuk a felújítás megtervezését. Gondos építész alapos kutatással kezdi a munkáját, amihez – Szombat Éva tapasztalatai szerint – lelkesen szoktak csatlakozni az új tulajdonosok, akik mindent tudni szeretnének a ház történetéről. Nem csak az épületszerkezetet, eredeti alaprajzot kívánják megismerni, de azt is, hogy kik és hogyan éltek benne annak idején. Egy-egy ingatlan értékét növelheti, ha lehet róla tudni, ismert, hogy mely arisztokrata vagy nagyiparos család, művész vagy éppen politikus lakta.

Természetesen az épület értékét nagyban befolyásolja az is, hogy milyen a tágabb értelemben vett környezete. A Budai Várnegyed, vagy a belváros úgynevezett „palotanegyede” bármelyik világváros büszkeségére válna. A budai villák elmerülnek a zöldben. Az Andrássy út az elmúlt negyedszázadban folyamatosan nyeri vissza egykori fényét. Sorra tisztulnak a homlokzatok, nyílnak a világmárkák butikjai. Régi pompájukban ragyognak a Városligeti fasort övező diplomata-negyed villaépületei. Újabban Zugló kevéssé ismert, még nem felkapott belső részén is megnőtt az elegáns, nagypolgári ingatlanok iránti kereslet. Belső-Zuglót nagyban felértékeli a Városliget közelsége, és az ott folyó fejlesztések, a presztízsnövelő múzeumi negyed építése, a park rendbetétele.

Budapest belvárosában exkluzív, műemléki jellegű lakáshoz 150 millió forint alatt nehéz hozzájutni. A még felújításra váró lakások négyzetméterárai 1-1,2 millió forint környékén kezdődnek. Egy kisebb budai villa legalább 300 millió forintba kerül, amit nagyban befolyásol a telek mérete. Hiszen egy nagyobb, 1000 m2 körüli villaépületet szerencsés esetben minimum 2-3000 m2-es telek ölel körül, annak az értéke pedig már jóval magasabb. Magánforgalomban 1-2 milliárd forintért forognak magas presztízsű ingatlanok – bár nagyobb villát is találni a piacon, de azokat inkább intézmények: nagykövetségek vagy cégképviseletek keresik. Árban a határ a csillagos ég… úgy látszik, hogy Montecuccoli gróf szállóigévé vált mondása – tudniillik, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz – nem kizárólag a háborúra igaz.