Mint ismert, megjelent egy nyolcadikosoknak szóló földrajzkönyv, amely egészen szürreális módon magyarázza Ukrajna jelenlegi helyzetét. Szövege ugyanis azt a látszatot kelti, mintha Ukrajnában jelenleg belháború zajlana. A könyv állításai miatt az ukrán külügy a magyar földrajzkönyv Ukrajnáról szóló részének azonnali korrigálását követeli, de úgy fest, egyelőre hiába.
Forrás: Nemzeti Köznevelési Portál, 8. osztályos földrajztankönyv
A hvg.hu információi szerint Balog István – aki Ljubov Nepop eddigi ukrán nagykövet augusztusi távozása óta ideiglenes ügyvivőként vezeti a nagykövetséget – személyesen jelezte a magyar külügyi tárca illetékeseinek a problémát, sőt szóbeli diplomáciai jegyzéket is átadott, amelyben tiltakozik a tankönyv szövege miatt és az ügy rendezését sürgeti.
A magyar külügy Balogot átirányította az oktatásért felelős Belügyminisztériumhoz, és Ukrajna budapesti nagykövetségéről fel is vették a kapcsolatot az oktatási államtitkársággal, ám, mint a portál írja, ott egyelőre elutasítóak, és szerintük nem indokolt találkozó az ügyben.
A hvg.hu hozzáteszi: pedig a megbeszélésnek lenne más témája is, méghozzá a háború elől Magyarországra menekült, menedékes státuszú gyerekek iskoláztatása is.
Nem a nagykövetség az egyetlen, amelyik lépett: a hvg.hu úgy tudja, szerdán Szijjártó Péter külügyminiszternek és Pintér Sándor belügyminiszternek címzett levelében négy magyarországi ukrán civil szervezet is felháborodását fejezte ki, amiért a tankönyv „az orosz narratívát” adja tovább a diákoknak, egyúttal kérték a tárcavezetőktől, hogy
az Ukrajna vonatkozásában elferdített tényeket bemutató tankönyv mielőbb kivonásra kerüljön a magyar közoktatási rendszerből.
A jelentős diplomáciai feszültséget okozó tankönyv úgy ír Ukrajnáról, mintha az nem egy inváziót szenvedne el Oroszországgal szemben szuverén országként, hanem az országban élő orosz kisebbséggel szemben robbant volna ki egyfajta belső fegyveres konfliktus:
A népes Ukrajnában a nemzetiségek eloszlása nagyon egyenlőtlen. A többség ukrán nemzetiségű, de az ország keleti részén jelentős az oroszok aránya, a Krím-félszigeten pedig ők alkotják a többséget. A két keleti szláv nyelv (orosz, ukrán) hasonló. Az oroszok által lakott országrészekben a lakosság egyötöd része kevert orosz–ukrán nyelven beszél. Ennek ellenére a két népcsoport gyakran szembenáll egymással. Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím-félszigetért (4.2.).
