A legkevésbé sem szórakoztató, ha akkora izzadságfolt jelenik meg rajtunk hónaljban, mint ez itt Meghan hercegné barna garbóján, és az sem, ha a verejtéktől átázott zoknink és a lábunk áraszt kellemetlen illatokat. Pedig az izzadás nagyon is figyelemreméltó dolog, és számtalan olyan tulajdonsága van, amely kifejezetten meghökkentő és különös. Íme, ezek közül néhány!
A hónalj verejtékezésére okozza a legtöbb kínos pillanatot – pedig nem is itt izzad a bőrünk a legintezívebben
1. A nők kevesebbet izzadnak
Annak ellenére, hogy a nőknek több verejtékmirigyük van, mégis jóval kevesebbet izzadnak. Egy edzőtermi körülmények között lefolytatott kísérlet során, amikor férfiak és nők ugyanazt a mennyiségű edzésmunkát végezték el kiderült, hogy az erősebbik nem közel kétszer annyit, átlagosan 1,2 liternyi verejtéket izzadt szemben a nők átlagos 7 decis „termelésével”. A további kutatások csak megerősítették, hogy függetlenül attól, hogy ki milyen fizikai kondícióban van, a nők csak fele annyi izzadságot választanak ki, mint a férfiak. Ennek ellenére a nők ugyanúgy képesek fenntartani egészséges belső testhőmérsékletüket, mert a kevesebb verejtéket jóval hatékonyabban választja ki a bőrük. A tudósok valószínűnek tartják, hogy az eltérő hormonális működés lehet az egyik lehetséges magyarázat a jelenségre, és annak is köze lehet a dologhoz, hogy arányaiban a nők teste kevesebb vizet tartalmaz a férfiakénál. Ebből egyébként az is következik, hogy nem mindegy, hogy férfi vagy női izzadgsággátló stiftet vagy deot használunk, hiszen ezeket a nemek sajátos “izzadási szokásait” figyelmebe véve alakították ki.
2. A nők izzadsága kellemetlenebb szagú
Bár kevesebbet izzadnak, a nők verejtéke mégis erősebb és kellemetlenebb szagú. Svájcban végezték el azokat a kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a női verejtékben a férfiakéhoz képest több kénvegyület fordul elő. Ezekből a bőrön található baktériumok tevékenysége folytán tiolok (kéntartalmú szerves vegyületek) jönnek létre, amelyeknek jellegzetes, csípős, hagymához hasonló szaga van. A férfiak szervezete egy kevés kénvegyület mellett túlnyomórészt zsírsavakat választ ki, amelyek a baktériumok „közbenjárására” sajtszerű aromát áraszt.
3. Az izzadás miatt válhattunk az élővilág csúcsragadozójává
Nagy szerencsénk, hogy izzadni tudunk, mert ez a képességünk tette egyebek között lehetővé, hogy az élővilág csúcsragadozójává váljunk. Velünk ellentétben ugyanis számos állatfaj nem tud verejtékezni, és az ideális testhőmérsékletet csak lihegéssel, állandó fürdővel vagy árnyékban állva képes fenntartani. Egyes zsákmányállatok, például a kudu és a gazellafélék is csak úgy tudják lehűteni magukat, ha hűvös helyre vonulnak, ezért ha hőség van, időnként kénytelenek megállni a fák árnyékában. Nincs ez másként akkor sem, ha menekülnek. Az ember azonban, amikor ezekre az állatokra vadászott, folyamatosan és hosszan tudta üldözni őket, mivel a verejtéke mozgás közben is hűtötte. Ezért – bár egy kudu sokkal gyorsabb, az ember – a kitartó vadász előbb utóbb beérte a hűsölő állatot és elejtette.
4. A hideg verejték tényleg létezik
Nem csupán a test hőmérsékletének fenntartása miatt választ ki izzadtságot a bőrünk. A verejték egyfajta jelzőrendszerként is működik, ami akkor aktiválódik, ha a szervezetet hirtelen sokk, stressz vagy lelki megrázkódtatás éri, esetleg betegség támadja meg. A pszichés jellegű és érzelmi stressz – mint például a szerelem – főként a hónaljban és a tenyéren vált ki fokozott izzadást (szaknyelven hiperhidrózist), míg a fizikai aktivitás a test teljes felületén megtalálható valamennyi verejtékmirigyet működésbe hozza. Érdekes jelenség az is, hogy az érzelmi, lelki feszültség miatt megjelenő verejték nem olyan meleg, mint a fizikai megerőltetésből származó izzadság. Ennek az az oka, hogy a „stresszverejték” hirtelen, a bőrerek kitágulása nélkül csapódik ki a bőr felszínén. Helytálló tehát az a megfogalmazás, hogy „kiver a hideg verejték”, ha félelmetes, ijesztő vagy szorongást kiváltó dologgal szembesülünk.
5. Az izzadságnak nincs is szaga
Az izzadságot azonnal összekötjük a kellemetlen szagokkal, pedig maga a verejték teljesen szagtalan folyadék, amely szinte csak sót és vizet tartalmaz. A bőrünkön viszont bőségesen találhatók baktériumok, amik a verejtékezés során kialakult meleg „fürdőben” szaporodni és táplálkozni kezdenek, és az anyagcseréjük során kiválasztják azokat az anyagokat, amik már cseppet sem kellemesek az orrnak. Ha most valaki azt gondolná, hogy a szagok ellen az a legjobb védekezés, ha a bacikat „kivonjuk az egyenletből”, az súlyosan téved. Ezeket a mikroorganizmusokat ugyanis nem lehet és nem is szabad eltávolítani a bőrről, hiszen a bőrünk védekezőképességében – így a szervezetünk immunrendszerében – nagyon fontos szerepet játszanak. A szagok ellen a régi, jól bevált módszer a leghatásosabb: a gyakori mosakodás és az illatszerek használata, valamint egy megfelelő izzadásgátló, ami blokkolja ezeket a verejtékmirigyeket, és egy jó deo, ami a szagokat semlegesíti .
Másként izzadnak a nők és a férfiak, és a vele járó szagokat sem tolerálják egyformán
6. Egy kiadós úszás is izzasztó lehet
A legtöbben nem gondolnák, hogy vízben is izzadnak, pedig a szervezet hőháztartása éppen úgy reagál az intenzív fizikai erőkifejtésre nedves közegben, mint szárazon. Ha a pulzusunk megemelkedik és testünk felhevül például egy kiadós úszástól, akkor a hűtési mechanizmus – vagyis az izzadás – automatikusan működésbe lép, így bármilyen furcsának is tűnik, izzadtan szállunk ki a medencéből. Ez a verejték még szagtalan, ám a bőrön található baktériumok gyorsan elkezdik tevékenységüket, és reakcióba lépve az izzadsággal hamar kellemetlen illatú bomlásterméket fognak „gyártani”. Úszás után tehát ajánlott egy frissítő zuhanyzás akkor is, ha tisztának érezzük magunkat.
7. Nem a hónaljunk izzad a legjobban
Normális körülmények között naponta 0,5-1 liter folyadékot izzadunk ki, és bár a leglátványosabban a hónalj mirigyei dolgozzák meg ruházatunkat, mégsem ezen a ponton távozik a bőrünkből a legtöbb izzadság. A verejtékmirigyek ugyanis a lábfejünkön és a kezünkön fordulnak elő a legnagyobb számban – egyedül a lábon körülbelül negyedmillió van belőlük, miközben az egész testünkön összesen nagyjából 2,6 millió verejtékmirigy található. A lábfejünkön naponta körülbelül egyharmad liter vizet párologtatunk el (így már világos, miért is hasznos egy jó nedvszívó frottír zokni…), míg hónaljban alig 6 milliliter a vízveszteség, ami a teljes napi verejtékezésnek csak alig egy százalékát teszi ki. Miért itt érzékeljük mégis legjobban a nedvességet, és itt zavar leginkább az izzadtság? A válasz pofon egyszerű: a hónaljból, amely a nap nagy részében a karunk „takarásában van” sokkal nehezebben párolognak el a verejtéknedvek.
Szponzorált tartalom
