„Rossz napom volt, és főnököm is felidegesített, máskor is történt már ilyen, de akkor azon a napon úgy gondoltam, hogy kiadom magamból a mérgemet. És sikerült kiposztolnom a falamra a véleményemet, ahogy egyébként más témában is tenni szoktam. Legnagyobb szerencsétlenségemre a főnököm az ismerőseim között volt… Nem lájkolta” – mesélte egy neve elhallgatását kérő meggondolatlan munkavállaló.
Manapság már hazánkban is bevett gyakorlatnak számít, hogy a kiválasztást végző szakemberek átnézik az állásra jelentkezők adatlapjait a közösségi portálokon. Akik ezzel tisztában vannak, az álláskeresés időszakában jobban odafigyelnek arra, hogy mit kommunikálnak magukról ezeken az oldalakon. A munkahellyel rendelkezőknek sem árt azonban az óvatosság, hiszen bár a közösségi oldalakon való jelenlét kétségkívül saját döntés és elvileg magánügy, azokra az adatokra, posztokra, vagy épp fotóalbumokra, melyek kikerülnek egy ilyen felületre, nem csak a család és a barátok, hanem a kollégák, a felettesek vagy épp az üzletfelek is rábukkanhatnak.
Óvatosan „lájkolj”
Hazánkban egyelőre inkább az a jellemző, hogy a munkáltatók a munkaidőben való magáncélú internetezést – beleértve a közösségi portálok látogatását – tiltják a munkavállalóknak, azt azonban nem határozzák meg, hogy azok a szabadidejükben mit tehetnek közzé magukról a világhálón, és mit nem. Fürjész Beáta, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének munkatársa szerint mindenkinek a saját dolga, hogy mit tesz fel egy közösségi oldalra, a munkáltató ebbe alapvetően nem szólhat bele, javaslatokat viszont tehet. A szakember úgy tudja, hogy konkrétan a közösségi portálokon való megjelenésre vonatkozó, írásos szabályozást Magyarországon még nem nagyon alkalmaznak a cégek, viszont régóta léteznek úgynevezett belső szabályzatok, melyek meghatározzák, hogy a munkáltató milyen viselkedést vár el a munkavállalóktól, ebbe pedig tágabban értelmezve akár az is beletartozhat, hogy a közösségi oldalakon is illik korrekt magatartást tanúsítaniuk. Fürjész Beáta kiemelte, hogy a munkavállalónak szabályozás hiányában is egyértelmű érdeke, hogy ne tegyen közzé olyan tartalmakat, melyekkel akár saját magát, akár a munkaadóját negatív színben tünteti fel, hiszen az ilyesminek így vagy úgy, de lesznek következményei: ha nem is feltétlenül az, hogy kirúgják az állásából, de megromolhat a viszonya a főnökével vagy épp elveszítheti az üzletfelei bizalmát.
Ismeretségi körünkben végzett – nem reprezentatív – felmérésünkből kiderült, jó páran kaptak már szóban vagy körlevélben a közösségi oldalak használatára vonatkozó ajánlásokat feletteseiktől, ezek azonban többnyire nem tartalmaztak betarthatatlanul szigorú, esetleg a magánszférát durván korlátozó utasításokat. Egy budapesti, kereskedelmi profilú vállalkozásnál dolgozó ismerősünk viszont szélsőséges esetről számolt be: főnöke kategorikusan megtiltotta a beosztottaknak, hogy beazonosítható módon – azaz teljes névvel, fotóval – szerepeljenek bármelyik közösségi portálon.
Dr. Fiáth Judit ügyvéd, a Nők Lapja Café jogi szakértője kérdésünkre elmondta, hogy kifejezett jogi szabályozás erre az élethelyzetre egyelőre nincs, de a munka törvénykönyvének egy alapvető szabálya kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Szakértőnk véleménye szerint erre hivatkozva a munkáltató a szabályozhatja a munkavállaló megjelenését a közösségi oldalakon vagy egyéb internetes felületeken, olyan mértékben, hogy a magánszférába már ne avatkozzon be. Az azonban, hogy egy munkáltató érdekeit mi veszélyezteti, a cég profiljától is függ. A fentiek alapján például egy iskola vezetősége vagy egy ügyvédi iroda tulajdonosa valószínűleg jogosan korlátozhatná az alkalmazottai megjelenését a közösségi oldalakon, hiszen az adott szakma társadalmi megítélésével, a vele szemben támasztott társadalmi elvárásokkal nem férne össze egy nem illő tartalom és adott esetben veszélyeztethetné a munkáltató gazdasági érdekeit, hiszen például bizalomvesztés, megbotránkozás miatt tanulók hagynák el az iskolát, ügyfelek az ügyvédi irodát.
Mindenféle szabályozás hiányában is vannak olyan irányelvek, tanácsok, melyeket munkavállalóként érdemes betartani a közösségi oldalakon való jelenlét során. Íme, a leghasznosabbak:
– Hirtelen felindulásból – legyen az akár pozitív vagy negatív előjelű – semmilyen, akár csak kicsit is neccesnek tűnő tartalmat ne tegyél közzé! |