Tisztába tesszük a devizahiteleket

Még mindig csak ígérgetnek a devizahiteleseknek

Úgy néz ki, hogy euróhitel lesz, másfajta devizahitel nem. Egészen pontosan tavaly július 1-jétől tiltották be a devizahitelezést, vagyis tavaly nyár óta nem jegyezhető be jelzálogjog egy ingatlanra akkor, ha a hitelt forinttól eltérő devizanemben nyújtják.

A döntés akkor is nagy port kavart, a bankok arról beszéltek, hogy ez már túlzott szigor, és a szabályozás ezzel átesik a ló túloldalára. Tavaly tavasszal folyamatosan erősödött a svájci frank, emiatt hónapról hónapra nőtt a devizahitelesek törlesztőrészlete. Emellett volt egy új, nagy többséggel megválasztott kormány, mely az élet minden területén megújulást ígért.

Kormányzati álláspont

A devizahitelek kapcsán az volt a kormányzati álláspont, hogy a kockázatot nem szabad hagyni tovább nőni. Erre volt a legegyszerűbb megoldás a devizahitelezés teljes leállítása, vagyis annak elrendelése, hogy nem adhatnak deviza alapon új hitelt a bankok. Nagyobb falat ennél a már meglevő és nehéz helyzetben levő hitelesek megsegítése, de ezzel kapcsolatosan közel egy év alatt nem sikerült megoldást találni – azon kívül, hogy meghirdették, majd meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot.

Pórul járt frankhitelesek

Az eltelt hónapokban azért a kormányzat számára is világossá vált, hogy a devizahitelesek problémáinak nagy része a svájci frankos, illetve a jenalapú hitelekhez kapcsolódik. Az ő tartozásuk nem a forint gyengülése miatt nőtt elsősorban, hanem a frank euróval szembeni izmosodása okán. Az euróhitelnél ugyanis a felvevő – a minden hitelnél jellemző kamatkockázat mellett – csak az euró/forint árfolyam kockázatát futja, frankosnál viszont az euró/frankét is.

Az euróhitel biztonságos?

Az euró/forint kurzus a válságbeli hisztéria óta elég stabil, és nem is számítanak a szakértők komolyabb forintgyengülésre. Ha pedig a kormány gazdasági tervei esetleg megvalósulnak, az a forintot is erősítheti. Az elmúlt év tapasztalatai tehát jól mutatták, hogy az euróalapú hitel kockázata jóval kisebb a frankhitelénél, ráadásul – jórészt persze saját kárukon – az emberek is megtanulhatták a devizahitelek működését. Ez azonban még valószínűleg kevés lett volna ahhoz, hogy komolyabban újra szóba kerülhessen az euróhitelezés újbóli engedélyezése. A nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítése kapcsán azonban arra is van kormányzati szándék, hogy élénkítsék a keresletet az ingatlanpiacon. Ha ugyanis lennének új vevők, azok vásárolhatnák meg a fizetni nem tudó adósok lakásait ahelyett, hogy a kormány nyúljon bele a zsebébe és ő segítsen.

A lakáspiaci kereslet élénkítésének módszereként dobták be a köztudatba, hogy euróalapú hitelt is újra fel lehet majd venni, arról azonban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek az illetékesek, hogy bárki megteheti majd ezt, vagy csak azok, akik eurós bevétellel rendelkeznek. Mivel még nem született meg a végleges döntés, nem 100 százalék, hogy visszajönnek az eurós hitelek. De az biztos, hogy ha így lesz, olcsóbbak lesznek a forinthiteleknél. Az eurókamatok ugyanis még a múlt heti eurózónabeli kamatemelés után is jóval alacsonyabbak a forintkamatoknál.