A Budapesti Értéktőzsde és a BUX-index

Értékpapírszámla nyitása után online és offline módon különböző termékcsoportokba tartozó termékekkel lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A tőzsdei termékek kereskedése a BÉT által meghatározott szekciós rendszerben zajlik, ahol az egyes szekciók eltérő kereskedési szabályokkal rendelkező piacokat jelentenek – tájékoztatott a CIB Bank kommunikációs osztálya.

A termékcsoportok szekciónkénti besorolását az egyes befektetési termékek sajátosságai határozzák meg. Külön szekcióban szerepelnek:
• a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac),
• a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac),
• a határidős és opciós termékek (származékos piac),
• az árualapú termékek (azonnali és származékos piac).
A tőzsdei kereskedőcégek kereskedési jogukat szekciónként szerezhetik meg, így az egyes piacokon kereskedő cégek köre jelentős eltérést mutat.

Részvényszekció

A részvényszekcióban alapvetően tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek) lehet kereskedni, és ebben a szekcióban kaptak helyet a strukturált termékek (certificate-ok, ETF-ek). Speciális értékpapírként ebben a szekcióban szerepelnek a kárpótlási jegyek.

Hitelpapír-szekció

A hitelpapír-szekcióba tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így az állampapírok (diszkont kincstárjegyek és államkötvények), valamint a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek.

Származékos szekció

A BÉT származékos szekciója részvény- és indexalapú, deviza- és kamatalapú határidős, valamint opciós termékeket tartalmaz.

Áruszekció

A BÉT és a Budapesti Árutőzsde piacainak 2005. novemberi összeolvadását követően a BÉT-en lehet áru-, elsősorban gabonaalapú termékekkel kereskedni. A többi szekciótól eltérően itt azonnali és származékos ügyleteket is lehet kötni.

BÉTa Piac

A BÉTa Piacon külföldi részvényekkel lehet biztonságosan, egyszerűen, kényelmesen és kedvező költségek mellett kereskedni forintban. A folyamatosan bővülő termékpalettára a külföldi piacok leglikvidebb és legérdekesebb befektetési lehetőséget kínáló részvényeit regisztrálják. A BÉTa Piacon megvásárolt részvény teljesen megegyezik a külföldi tőzsdéken jegyzett részvényekkel, tehát az értékpapírok azonosítására szolgáló kód (ISIN kód) is azonos.

Mi a BUX-index?

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, amit valós időben, 5 másodpercenként számítanak az aktuális piaci árak alapján. A BUX a BÉT részvényszekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvényei árainak átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma.

BUX-szal történő kereskedés esetén érdemes figyelembe venni az alábbiakat:

A BUX-kosárban lévő egyedi részvények szélsőséges árfolyammozgásai (pl. egy váratlan rossz vagy jó hírre) a BUX árfolyammozgásában kevésbé szélsőséges módon jelentkeznek, így a BUX volatilitása (értékének ingadozása) alacsonyabb az egyedi részvényeknél. Ennek oka, hogy a BUX-index osztalékfizetést figyelembe vevő, teljeshozam-index. Ez azt jelenti, hogy például a BUX-kosárban szereplő, évente magas osztalékot fizető cég (pl. Magyar Telekom) részvénye az osztalékszelvény levágását követő napon jellemzően több százalékkal (kb. az osztalék értékével) esik. Mivel a BUX-index számítása során az osztalékkifizetést figyelembe veszik, az index értékét korrigálják az osztalék mértékével, így az adott cég részvényárfolyamának osztalékkifizetés okozta többszázalékos esése nem befolyásolja a BUX-index alakulását. 

Ezenkívül a BUX értékének alakulását számtalan tényező befolyásolja, ezek közül néhány fontosabb:
• nemzetközi, illetve hazai makrogazdasági folyamatok, trendek alakulása,
• nemzetközi tőzsdeindexek alakulása, elsősorban az amerikai és német indexek,
• Magyarország megítélése, magyar CDS-felár, a forintnak az euróhoz, illetve dollárhoz viszonyított árfolyamának alakulása,
• a BUX-kosárban lévő magyar részvények mögött álló vállalatok kilátásai.

Az index értéke önmagában semmit sem mond, így nincs értelme összevetni a BUX-index abszolút értékét akár a varsói WIG-indexszel vagy a német DAX-indexszel. Az index értéke ugyanis erősen függ attól, hogy milyen bázisról indult az index számítása. Pl. ha egy index kezdőértéke 1000 pont, akkor a 4000 pontos érték itt az árak négyszeresére emelkedését jelzi, ha azonban a kezdőérték 100, akkor a 4000 pontos érték 40-szeres emelkedést jelent. Emellett fontos szempont az is, hogy mikor kezdték számolni az adott indexet, hiszen létezik index, amit már több mint 100 éve számolnak, míg vannak olyanok is, amelyeket csak 10 éve. 

A befektetők számára a legfontosabb információt az index értékének folyamatos változása, illetve a változás mértéke adja, mégpedig százalékos formában kifejezve. Ez a szám megmutatja, hogy az adott piacon (a BUX esetében a BÉT-en) a részvénybefektetések átlagosan hány százalékos hozamot biztosítottak. Így például ha a BUX-index fél év alatt 10 százalékkal emelkedett, míg az általunk választott részvény értéke ezen időszak alatt 15 százalékkal ér többet, akkor abból láthatjuk, hogy jól választottuk meg befektetésünket, mert túlteljesítettük az átlagos piaci hozamot.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink