Egy éve, a koronavírus-járvány kezdetén azt hallhattuk, hogy amíg az extrovertáltak nehezen, addig az introvertáltak könnyebben viselik a bezártságot, sőt, még akár élvezhették is. Mostanra azonban már azoknak is nehezített pályát jelenthetnek a korlátozások, akik egyébként szívesen maradtak otthon. Mire kell majd ügyelnünk a hosszú bezártság után, hogyan lesz érdemes nyitnunk?
Meg kell tanulnunk a jelenben élni – a magunk érdekében is
Talán kivétel nélkül mondhatjuk, hogy a járványhelyzet és a korlátozások mindannyiunk pszichéjét megterhelte. A járvány mindenkit rosszul érintett, és egyszerűen elfáradtunk. Makai Gábor, klinikai szakpszichológus és szakterapeuta tapasztalatai szerint ennek mostanra már látható, érezhető tünetei vannak:
„Ingerlékenység, feszültség, bizonytalanság érzése, szorongás és kilátástalanság – a negatív érzések sok emberen elhatalmasodtak, könnyebben alakulnak ki feszült helyzetek, és könnyebben esnek egymásnak akár családon belül is.”
A hosszú ideje tartó korlátozások még a mentálisan egészséges embereket is megviselik, éppen ezért számolnunk kell a járvány pszichés mellékhatásaival. A szakpszichológus fontosnak tartja, hogy ne csak a pénzügyeink tekintetében legyen tervünk az újraindításra, nyitásra, hanem a mentális állapotunkra is fordítsunk figyelmet:
„A mentális egészségünkkel is foglalkozni kell, karban kell tartani a pszichénket. Ez a helyzet megterhel mindenkit, megnehezíti az életünket, éppen ezért kiemelten fontos, hogy a jelenben is képesek legyünk töltekezni.”
Hozzátette, fontos, hogy megtanuljunk a jelenben élni, újratervezni, és alkalmazkodni a megváltozott helyzethez:
„A mostani helyzet igazi nyertesei azok, akik képesek a jelenben élni. Azok viszont, akik a múlton merengenek, vagy épp a jövőt látják borúsan, és különböző, a félelmeikből eredő negatív képeket vetítenek előre, passzív szenvedőkké válnak. Meg kell látnunk, hogy a mi kezünkben van az irányítás, és nem pedig elszenvedjük az életet. Ha értelmet adunk a mindennapoknak, azzal képesek vagyunk csökkenteni a negatív érzéseinket.”
A szabad levegőn töltött idő sokat segíthet a szorongásaink enyhítésében (Fotó: Getty Images)
Félelem vagy szorongás?
A szakpszichológus elmondta, hogy a sport, a mozgás vagy egy számunkra érdekes online tanfolyam sokat lendíthet a lelkiállapotunkon, de az is, ha az elszigetelődés helyett több programot szervezünk a családunkkal. Makai azt is kiemelte, hogy emellett az is fontos, hogy ne tagadjuk meg a rossz érzéseinket sem: azt tanácsolja, néha engedjük meg magunknak, hogy rossz kedvünk legyen. Ez még közel sem jelenti azt, hogy rossz irányba haladnánk, hiszen a félelem vagy akár az egyedüllétre való igény is természetes jelenség.
Akkor azonban, ha úgy érezzük, hogy a Coviddal kapcsolatos félelmeink behálóznak, maguk alá gyűrnek, és nem látunk kiutat, érdemes szakemberhez fordulni. Ha a szorongásunk – ami már túlmutat a félelmen – a kihat a munkánkra, a társas kapcsolatainkra, és a napjaink, életünk nagy részét inkább izoláltan töltjük, ne féljünk segítséget kérni.
A szakpszichológus tapasztalatai alapján a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos félelmek mögött sokszor nem maga a betegségtől való félelem áll. A koronavírus átrendezte, felborította a mindennapjainkat, megváltoztatta a világhoz való viszonyunkat. Makai kiemelte, hogy a koronavírus-járvány egyfajta triggerként felerősítheti a különböző szorongásos gondolatainkat, amikkel mindenképpen érdemes foglalkozni.
Hogyan nyissunk?
A szakterapeuta azt tanácsolja, hogy a nyitás során tartsuk be a fokozatosság elvét. Elmondása szerint keretekre van szükségünk, és lépcsőfokokra, hiszen az átmenetnélküliség robbanáshoz vezethet.
„Egy év után olyanok lehetünk, mint a versenylovak a rajtnál. A nyitás már itt van a levegőben, tudjuk, hogy hamarosan megindulhatunk, és ez feszültséget eredményez. A keretek nélküli nyitásnak az a veszélye, hogy amikor eldördül a rajtpisztoly, egyszerre mindenki nekiiramodik.”
A nyitás után tehát – a saját és mások érdekében is – fontos, hogy alkalmazkodjunk a keretekhez, és tartsuk be a szabályokat. Ezt persze felül tudja írni a kitörés érzése, de mielőtt döntünk, a szakpszichológus azt tanácsolja, vegyük elő az elemző, értékelő attitűdünket. Vagyis amikor például a nyaralásunkat vagy egy utazást tervezünk, vegyük sorra, mi az előnye, mi a veszélye, kivel, mivel megyünk, be vagyunk-e oltva – ha ez alapján haladunk, képesek leszünk tudatosabb döntéseket hozni, ami számunkra és a társadalom számára is hasznos lehet.
Élet a koronavírus után
A mentális egészség fenntartásában sokat segíthet a szabadban töltött idő. Vegyük fel a sportcipőnket, túracipőnket, menjünk ki a közeli parkba sétálni, vagy akár egy nagyobb túrára. A hangsúly a rendszerességen van. Bárhová megyünk, feltétlenül tartsuk be a kormány által javasolt távolságtartási, maszkviselési előírásokat! Így lesz a családi program nem csak élményekben gazdag, de biztonságos is.
Ügyeljünk rá, hogy a kullancsok ugyanúgy jelen vannak a nagyvárosok parkjaiban, mint az erdőkben és a túraösvényeken. Ahogy a hőmérséklet egyre emelkedik, a kullancsok is nagyobb számban jelennek meg a szabadban, ezért fontos, hogy védekezzünk ellenük.
Közép-Európában az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb kullancsok által terjesztett megbetegedés a kullancsencephalitis, más néven a vírusos agyvelőgyulladás. 1 A kullancsencephalitist az FSME-vírus* okozza, a betegség sem vírus elleni készítménnyel, sem antibiotikummal nem gyógyítható, de védőoltással megelőzhető. A védőoltást már 1 éves kortól a kisgyerekeink is megkaphatják. A tavasszal megkezdett oltásrend ideális, hiszen így akár 1 hónapon belül védettséget szerezhet az egész család az FSME-vírus ellen. 1
Az alapoltás-sorozat általában 3 lépésben zajlik: az első 2 oltást 1-3 hónap különbséggel kell beadni. A védettség a második után alakul ki. Az ezt követő egy éven belül következik a 3. oltás. Az első emlékeztető oltásra 3 év múlva kerül sor, majd 5 évente szükséges az oltás ismétlése – életünk végéig. ¹
Referenciák:
*FSME-vírus: Frühsommer meningoenzephalitis virus, kullancsencephalitis vírus
1. Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről, Epinfo 16. évfolyam 3.KÜLÖNSZÁM 2009. május4. http://www.oek.hu/oek.web?to=1725,2496&nid=926&pid=1&lang=hun Utolsó megtekintés: 2021. március 29.
PP-FSM-HUN-0141
OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/23517-2/2021.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, “A” épület Tel.: 06-1-488-3700, www. pfizer.hu
Anyag lezárás dátuma: 2021. április 9.
A cikk megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.
Szponzorált tartalom
