A MyGnoo közösségi oldal gondolata június végén fogalmazódott meg Szerdahelyi Gabriellában, az oldal alapítójában. Látta, hogy kilencéves kislánya a nyári szünet alatt is szerette volna tartani a kapcsolatot osztálytársaival, külföldön élő barátaival megosztani az élményeit, így pattant ki a fejéből, hogy miért ne lehetne a gyerekek számára is létrehozni egy, a Facebookhoz hasonló oldalt, természetesen sokkal biztonságosabb feltételekkel.
A jelenleg körülbelül 100 tagot számláló oldal a 6-16 éves közötti korosztálynak szól, a belépés viszont csak szülői regisztrációval egybekötve lehetséges.
A regisztráció során létrehozhatunk egy gyermek (Gnomy), illetve egy szülői fiókot (Angel). Utóbbi opcionális, amennyiben a szülő nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, és elegendő számára, hogy email értesítéseket kapjon arról, hogy ki jelölte be a gyerekét például. Fontos szempont, hogy gyermeke regisztrációja nélkül a szülő önállóan nem lehet tagja az oldalnak.
„A szülő (jelenlétének) célja itt annyi, hogy csemetéjét meg tudja óvni az esetleges veszélyektől és nem pedig az, hogy a gyermek számára egy élvezhetetlen oldalt biztosítsunk. A szülői fiókkal csak a gyermekével kapcsolatos bizonyos tevékenységek láthatóak, más gyermekek adataihoz, profiljához nem kap hozzáférést” – mondja Szerdahelyi Gabriella.
Felmerül azonban a kérdés, hogy miért kell a hat-, nyolc- vagy akár tízéves gyereknek egyáltalán bármilyen közösségi oldal tagjának lennie? Szerdahelyi szerint az, hogy ma már szinte mindenki fent van valamelyik közösségi oldalon, beleértve nagyon sok gyereket is, a társadalmunk részévé vált. Ő azért hozta létre a Mygnoo-t is, hogy egy alternatív megoldást adjunk a szülők és a gyerekek számára, akik ha már fent szeretnének lenni, akkor ezt legalább biztonságban tehessék.
Deliága Éva gyermekpszichológus kifejezetten jó ötletnek tartja a kezdeményezést, hiszen nagyon sok múlik a szülőkön, akiknek szerinte aktívabbnak kellene lenniük annak érdekében, hogy gyermekük ne legyen veszélyben a közösségi média használata közben.
„A szülőknek tanácsos a biztonságos internethasználatról felvilágosítani a gyermekeket, tájékozódni arról, hogy mit csinálnak a neten (mit néznek, kivel beszélgetnek), és élni azon szülői jogaikkal, hogy biztonságos keretek közé tereljék gyermekük internetezését. Egy (kis)kamasszal már érdemes közösen kidolgozni a szabályt, hiszen fontos, hogy a gyermek privát szféráját tiszteletben tartsa a szülő, például engedély nélkül ne olvasson bele a leveleibe, illetve a serdülő is jobban elfogadja a kereteket, ha nem érzi rákényszerítésnek, és ha tudja, hogy miért történik.”
Forrás: ThinkstockPhotos
Hogy megnézzem, mennyire csapható be a rendszer, magam is regisztráltam a Mygnoo-ra, először gyerekként (2008-as születési dátumot adtam meg), majd annak szülőjeként is. Sajnos, vagy éppen szerencsére, ez elég könnyen sikerült, azonnal jött is az e-mail mindkét fiókom megerősítéséről. Ez abból a szempontból persze probléma, hogyha én ilyen könnyen bejutok a rendszerbe, akkor sajnos más is, akinek nagyon nincs ott keresnivalója.
Amikor erről kérdeztem Szerdahelyit, azt válaszolta, hogy az oldal folyamatos kontroll alatt van, kritikus esetben közbe is lépnek, és törlik azok fiókját, akik nem a Felhasználási Feltételeknek megfelelően viselkedtek. Így volt ez annál a felhasználónál is, aki egy vaginát ábrázoló fotót posztolt oldalára a regisztráció után. A moderátorok először csak egy figyelmeztető üzenetet küldtek neki, miután letörölték a képet, de mikor az újra felkerült az oldalra, törölték az illetőt. A szülői fiók is azt a célt szolgálja, hogy a szülő értesüljön róla, ha gyermekét rossz szándékkal keresi fel valaki, így meg tudja előzni a bajt és fel tudja készíteni gyermekét a hasonló szituációk kezelésére. Ha egy idegen jelöli be a gyerkőcöt, az már a szülő dolga és felelőssége, hogy rákérdez, ismeri-e az illetőt a gyerek vagy sem.
„Nem kérjük el a gyermekek személyes adatait, így egy idegen számára mindaddig lehetetlen a kiskorú beazonosítása, amíg ő maga meg nem adja azokat. Éppen ezért adtunk a szülőnek törlési jogot, ha gyereke mégis kiposztolja például a lakcímét, akkor lehetősége legyen közbelépni és nem visszaélni vele, mert így pont az ellenkezőjét érnénk el vele, mint ami az oldal célja.”
Természetesen nemcsak egy rossz szándékú idegen tudja könnyen kijátszani az egyelőre nem túl szigorú belépési rendszert, hanem maga a gyerek is, pontosan úgy, ahogy én is: például saját szülőjeként regisztrál. Ez persze más közösségi oldalakra is igaz, mint a Facebook, ahol minimum 14. életévét betöltött korú személy regisztrálhat. Itt is könnyen adhat meg hamis születési dátumot a gyerek, és már fent is van, ráadásul nem fog a szülő a sarkában toporogni, azután leskelődve, mit csinál és kivel. Így megtörténhet, hogy gyerkőcünk, ha van okostelefonja, ami ma már elég valószínű, rátelepíti a Facebookot anélkül, hogy szólna arról anyának vagy apának.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy akkor meddig is terjedhet ki a szülői felügyelet és ellenőrzés ezekben az esetekben? Erre mondja azt Deliága, hogy bár minden szabály kijátszható ezeknél a közösségi oldalaknál, alapvetően a jó szülő-gyerek kapcsolatra lehet építeni. Ha a gyermek megbízik a szülőjében, akkor nem téved olyan utakra, amiről tudja, hogy nem szolgálják a javát, nem biztonságosak. Emellett persze az is fontos, hogy a szülő se próbáljon túl óvó, kontrolláló lenni, mert a szigorú tiltásra általában lázadással reagálnak a kamaszok.
A Mygnoo egyelőre még kezdetleges fázisban jár, de ha bejön az embereknek, külföld felé is szívesen nyitnának. Szerdahelyi szerint ez az oldal átmenetet képez azon gyerekek számára, akik még nincsenek fent a Facebookon. Céljuk az, hogy a kicsik jól érezzék magukat, de mindezt viszonylag védettebb környezetben. Igaz, a szülők figyelő tekintete mellett történik mindez, de úgy, hogy azok kellő távolságból teszik ezt.
„Szeretnénk egy olyan oldalt működtetni, amely a gyermekek és szülők számára is megnyugtató, biztonságos és élvezhető teret ad az online térben. A Mygnoo célja, hogy megóvjuk a gyerekeket az esetleges veszélyektől és megtanítsuk nekik a biztonságos internethasználatot a szülők segítségével, nem pedig az, hogy a privát dolgaikban vájkáljunk.”
Bár egyre inkább úgy tűnik, a közösségi média használata szinte mindannyiunk életének jelentős részét képezi, főleg az Y és Z generáció tagjaiét, mégis érdemes némi fenntartással és óvatossággal kezelni a helyzetet. A kétezres években születettek már az anyatejjel szívták magukba az új digitális technikákat, ösztönösen és mesterien kezelik a tabletet és az okostelefonokat, de ez nem jelenti feltétlenül azt is, hogy érzelmileg is érettek mindehhez. Fontos és jó dolog, hogy az aggodalom kifejezése helyett, mellett alternatívákat hoznak létre, mint a MyGnoo, de ezzel az az veszély is együtt járhat, hogy még több időt töltenek egy digitális eszköz nyomkodásával.
