Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Lélek

Barnahus: a hely, ahol hisznek a traumán átesett gyerekeknek

Hiába rajzolta le a kilencéves kislány, ahogyan az édesapja orális aktusra kényszeríti, a nyomozóhatóság ezt nem fogadta el bizonyítékként. Azt mondták, a gyerek csak fantáziál. Az eset néhány éve történt Magyarországon, de a mai napig előfordul hasonló. Ezen próbál változtatni a Barnahus.

Ha fény derül arra, hogy egy gyereket szexuálisan bántalmaztak, és a szülő feljelentést tesz, hosszadalmas tortúra következik, ami évekig is eltarthat. A rendőrség, a gyámhivatal, a szakértők és a bíró külön-külön több alkalommal kifaggatják a gyereket, így lehet, hogy annak akár tizenöt-hússzor is be kell számolnia a borzalmas eseményekről, ami újra és újra traumatizálja őt. Nem egyszer előfordul, hogy emiatt nem jut el a feljelentésig a szülő, hiszen ettől lehetőleg mindenki szeretné megóvni a gyerekét.

Izlandon kifejlesztettek egy módszert, a Barnahust (ez magyarul gyerekházat jelent), aminek a középpontjában éppen a kihallgatási procedúra gyökeres megváltoztatása áll. Lényege, hogy egy kamerákkal felszerelt szobában, barátságos körülmények között egy erre kiképzett pszichológus csak egyetlenegyszer beszélget el a gyerekkel, onnantól kezdve ezt a felvételt használják a nyomozásban és az igazságügyi eljárás során. 2016-ban Szombathelyen nyílt meg az első magyarországi Barnahus a Tegyesz (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) épületében, adományokból, önkormányzati támogatásból, illetve dr. Lazáry Györgyné családjának felajánlásából, aki jelenleg is a Barnahus vezetője, és klinikai gyermek-szakpszichológusként maga végzi a törvényszéki interjút, azaz a gyerekek meghallgatását is.

Ettől más a Barnahus

A Barnahus-konferenciák és egyéb tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy Izland kivételével egész Európában lineárisan nő a gyermekabúzusos esetek száma. A magyarországi gyermekvédelmi törvényben idén januártól szerepel, hogy a rendőrség vagy a gyámhivatal speciális vizsgálati helyszínül megjelölheti a Barnahust. A szombathelyi ház viszont jelenleg teljes kapacitással működik, rengeteg a munka, és mivel az anyagi lehetőségek egyelőre korlátozottak, kevés szakembert tudnak foglalkoztatni. „Nagyon sok vizsgálat van, több, mint amit elbírunk – mondja dr. Lazáry Györgyné. – Talán szeptemberre tudjuk feltölteni a megfelelő számú alkalmazottal az intézményt. Én társadalmi munkában dolgozom itt a nyitás óta, hobbiból, szenvedélyből, de ezt a többi munkatárstól nem lehet elvárni.”

Gyermekbarát kihallgatószobák

2012-től kezdve az összes megyei, illetve több városi rendőrkapitányságon is gyermekbarát kihallgatószobákat hoztak létre. A tapasztalatok szerint azonban arra nincs mód, hogy ezekben a helyiségekben minden esetben gyermekpszichológusok foglalkozzanak a gyermekkorú áldozatokkal.

Az alapmetódus, hogy miután a rendőrség vagy a gyámhivatal megkereste a Barnahust, összehívják azokat a személyeket (jelzőrendszeri tagokat), akik szorosabb kapcsolatban állnak vagy álltak a gyerekkel, és elbeszélgetnek velük. Ez azért is fontos, hogy a pszichológus megszerezze a megfelelő ismereteket az interjúhoz, ami másfél-két héten belül következik. Ha szükséges, nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerül, szintén a Barnahus speciális eszközeivel.

Orvosi vizsgáló

A beszélgetés a bekamerázott, bemikrofonozott teremben zajlik, mellette egy úgynevezett monitoringszobával, ahol az ügyész, egy nyomozati bíró, az igazságügyi pszichológus szakértő, a gyerek hivatalból kirendelt gyámja, esetleg a nevelőszülő vagy éppen a nevelőszülői tanácsadó foglalhatnak helyet. Az itt ülők fülhallgatón keresztül kapcsolatban állnak a törvényszéki interjút készítő pszichológussal, így ők is feltehetik a kérdéseiket.

„Az interjú egyharmad része arra irányul, hogy feltérképezzük, mennyire szavahihető a gyerek, milyen az epizodikus emlékezete, az időérzékelése, mennyire fejlett a gondolkodása. Az életkorára szabott nyelven tisztázni kell vele, hogy olyan helyzetben van, amikor igazat kell mondani, körbejárjuk a hazugság és az igazság témakörét” – magyarázza a szakember. Ezzel szemben

a rendőrségen egyszerűen felolvassák az ide vonatkozó paragrafusokat arról, hogy muszáj igazat mondani, amitől a gyerek halálra rémül, később pedig a sok kihallgatás következtében az is előfordulhat, hogy elege lesz, és inkább azt mondja, amit a felnőttek hallani akarnak. A Barnahus-módszert alkalmazva körülbelül 95 százalékos pontossággal meg lehet állapítani, hogy a gyerek igazat mond-e.

 

Terápiás szoba

Babákkal játszotta el a kislány, amit a hálószobában látott

Lazáryné elmondta, hogy az interjút az úgynevezett világjáték-teszttel szokta kezdeni. Ezt az 1930-as években egy német pszichológusnő dolgozta ki, itthon pedig Polcz Alaine honosította meg és fejlesztette tovább. A játék a felnőtt világ kicsinyített mása, sok színes, fából faragott figurával, például emberekkel, állatokkal, autókkal, házakkal, fákkal, hidakkal. A gyerek kap egy fémtálcát, amely a tengert jelképezi, az erre szórt homok lesz a szárazföld (már azt is figyelik, hogyan homokozik), ezen pedig el kell helyeznie a figurákat. „Így leképeződik a gyerek valóságos világa a traumákkal együtt. Ha folyamatosan agresszív ingerek érik, akkor például sok vadállat jelenik meg, amelyek megtámadják az embereket. Ha el kell fojtania a reakcióit, rengeteg kerítést használ” – magyarázza a szakember. Az analitikus, szimbólumokkal dolgozó tesztből tehát sok minden leszűrhető, és érdekes összefüggésekre derülhet fény.

Az elmúlt két év tapasztalata, hogy amikor visszanéztük a világjáték-építést azoknál az itt vizsgált gyerekeknél, akiknek az ügyében az elkövető ellen vádemelés történt, vagy akár jogerős ítélet is született, nyolc esetből hétben berakták a tálcába a kígyót. Persze nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a hüllő a szexualitás szimbóluma, de ha a magyar népmeséket, népdalokat nézzük, mégis mindig valamilyen bűnös, szexuális vonatkozású dolgot jelent.

Kisebb gyerekek kihallgatásakor a szombathelyi Barnahus szabadalmát, az abúzusbabákat veszik elő. Ezek rongyból készült, különböző nemű és életkorú bábuk, amelyeknek nemi szerveik is vannak, és mindenféle ruha tartozik hozzájuk. A klinikai pszichológus azt mondja, bár megoszlik a szakemberek véleménye a módszert illetően, ő nagyon jól tudja alkalmazni, és úgy tapasztalja, a gyerekeknek is sokat segít, szeretnek foglalkozni vele. „Néhány hete vizsgáltunk egy három és fél éves kislányt. Először megörült a babáknak, elkezdte levetkőztetni őket, aztán amikor meglátta, mi van a ruha alatt, teljesen lázba jött, az arca kipirult, és gyakorlatilag negyedórán át azt játszotta velük, amit sajnos otthon látott az anyjától és annak az ilyen-olyan férfipartnereitől, ami rá nagyon traumatikusan hatott – meséli. A pszichológus arra törekszik, hogy a gyerek konkrétan beszéljen is a vele történtekről, hogy meglegyen a vallomás, a lezáró szakasz pedig arról szól, hogy a felelevenített rossz élményt feloldják.

Abúzusbabák

Minél kisebb a gyerek, annál hangsúlyosabb a nonverbális kommunikációja, néha egyenesen többet elárul vele, mint a szavaival. Így a felvételek kiértékelésénél, ami egy nyomozóval együtt zajlik, ennek a megfejtése fontos feladat. A barnahusos törvényszéki interjúnak az az alapvetése, hogy ki kell mondatni az elkövető nevét, hiszen a bántalmazó ezekben az esetekben a bizalmi körből kerül ki, így az áldozat ismeri őt. Mégis előfordul, hogy a gyerek teljes mértékben tudja, mit várnak tőle, de egyszerűen nem akar beszélni róla. Ilyenkor hiába egyértelmű a helyzet, és ezt hiába támasztja alá a nonverbális kommunikáció, a rendőrségé az utolsó szó, hogy elfogadja-e vallomásként a felvételt, vagy sem.

Sokszor az az akadály, hogy a lányoknál mintegy túlélési stratégiaként automatikusan működésbe lép a Stockholm-szindróma az elkövetővel szemben, így a gyerek ragaszkodik a bántalmazójához, és nem szeretné, ha börtönbe kerülne – ilyenkor nagy kihívás megszerezni a vallomást.

Örök életére megnyomorodhat lelkileg a szexuálisan bántalmazott gyerek

A Barnahus-módszer egyik fontos eleme a gyerekek speciális terápiája, ami alapvetően négy-hat alkalomból áll, és jellemzően az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing, azaz „szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás”) módszert alkalmazza. A lényege nagyon röviden és leegyszerűsítve, hogy miközben az érintett felidézi a trauma minden kis részletét, egyéb ingerekkel, például kétoldali szemmozgást kiváltó vizuális hatásokkal stimulálják az érzékszerveit, amíg a rossz emlék el nem veszíti az érzelmi töltését. Az eljárást a vietnámi háborúból hazatért, poszttraumás stressz szindrómában szenvedő amerikai katonáknál használták először.

Jelenleg a szombathelyi Barnahusban három gyerekkel foglalkozik pszichológus a Tegyesz igazgatójának jóvoltából, aki előteremtette rá a pénzt, de sajnos nincs lehetőség minden gyerek terápiáját lefolytatni. Most annyit tesznek, amennyi az erejükből kitelik – tavaly tavasszal például művészetterápiás foglalkozásokat tartottak olyan gyerekek számára, akik a „kevésbé súlyos” kategóriába tartoznak, tehát konkrét szexuális erőszaknak nem estek áldozatul. Azt is tervezik, hogy ősztől a Barnahus pszichológusai részt vesznek egy két féléves akkreditált traumaszakértői képzésben, hogy a monitoringszobában üljön egy olyan szakember is, aki meg tudja figyelni, hogy az adott gyereket ért traumának milyen rövid, közép- és hosszú távú hatásai lehetnek.

Monitoringtárgyaló

Tudományosan igazolt tény, hogy egy ilyen esemény(sorozat) örökre tönkreteheti a gyerek életét, és erről a Barnahusba betérő, gyerekkori abúzust elszenvedett felnőttek is beszámolnak. A helyzet az, hogy sem a rendőrség, sem a bíróság nem kötelezi, sőt még csak nem is javasolja, hogy a szülő magánúton pszichológushoz vigye a szexuális bántalmazáson átesett gyereket.

„Emellett, mivel ez nem olcsó dolog, és sokszor látszólag semmi baja a gyereknek, csak szomorú, étvágytalan, nem tanul, vagy szótlan, a szülőnek nincs is elég motivációja arra, hogy kifizesse ezeket az összegeket” – mondja el a tapasztalatát Lazáryné. Olyan szakembert sem könnyű találni, aki hajlandó elvállalni ezeket az eseteket, és megfelelő terápiát is képes nyújtani, EMDR-rel például Vas megyében csak két pszichológus foglalkozik.

A Barnahus egyik alappillére a tudományos kutatás is, amivel itthon 2018 szeptemberében négy PhD-s pszichológus kezdett el foglalkozni társadalmi munkában. Az utánkövetéses vizsgálat szintén a módszer része, amihez viszont itthon jogszabály-módosításra lenne szükség, most ugyanis nem kereshetik meg a gyerekeket fél-egy év múlva, hogy megkérdezzék, mi van velük, és hol tart az igazságszolgáltatási eljárás.

Két éven belül 32 uniós országban nyitnak Barnahust, és a tervek szerint pár év múlva Magyarországon is lesznek új házak: Budapesten, Miskolcon és egy harmadik nagyvárosban. „Nagyon sok elméleti és gyakorlati ismeret halmozódott fel, mi lettünk a Barnahus Nemzeti Tudásközpont, tehát nekünk kell majd a tananyag kidolgozását, a magyarországi barnahusos szakemberek tanítását, a munkájuk monitorozását és a szupervíziójukat elvégezni.” Az intézményvezetőtől azt is megtudom, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy éven belül tervezi a fővárosi Barnahus megnyitását.

Lassan változik a jogi háttér, az esetek száma viszont folyamatosan nő

A tavalyi évtől gyermekbarátabbá vált a jogszabályi környezet: mostantól minden 18 év alatti egyöntetűen gyereknek számít, és bevezették a „különleges bánásmódot igénylő gyermek” fogalmát, ami többek között azt is jelenti, hogy megszűnt a szembesítés az elkövetővel. Ahhoz viszont még jó pár évnek el kell telnie, hogy mindezt a gyakorlatba is mindenhol átültessék.

Itthon jelenleg a gyermekmolesztálásért maximálisan kiszabható büntetés 18 év börtön, de csak akkor, ha az áldozat 12 év alatti, a bántalmazás folyamatos volt, és konkrét szexuális aktus is történt. Ha a gyerek mondjuk 13 éves, és ténylegesen nem erőszakolták meg, hanem például orális szexre kényszerítették, és nem többszöri alkalommal, csak egyszer, a büntetés már enyhébb – és akkor még nem is beszéltünk az abúzus ezer másik fajtájáról, ami lehet, hogy fizikailag nem olyan durva, de attól még ugyanúgy életre szóló traumát okozhat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top