nlc.hu
Mindennapok
Újabb kutatás készült arról, hogy boldogít-e a pénz

Bizonyították, a pénz tényleg boldogít, de van egy csapda

Nem egyszerű megválaszolni ezt a kérdést, pedig a kutatók (is) aktívan dolgoznak rajta.

Örök kérdés, hogy a pénz boldogít-e vagy sem, nyilván erről mindenkinek megvan a saját tapasztalata, de számos kutatás, felmérés, tanulmány is készült a témában, és vannak amelyek eredményei egymást támogatják, és vannak, amelyek kevésbé. Ha a Harvard Egyetem majdnem 90 évet felölelő kutatását vesszük, akkor biztos, hogy nem a pénz az, ami igazán boldoggá tesz minket, hanem a társas kapcsolatok.

Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az anyagi helyzetünk ne lenne hatással arra, hogy mennyire vagyunk elégedettek, mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben. A Pennsylvania és a Princeton Egyetem kutatóinak nemrég jelent meg egy tanulmánya, amely szerint a legtöbb embert a nagyobb vagyon boldogabbá teszi, de számít, hogy eleve boldogok voltak vagy sem. „Ha gazdag vagy, de boldogtalan, a több pénz sem segít, mindenki másnál – ha eltérő mértékben is, de – a több pénz együtt jár a boldogsággal” – nyilatkozta Matthew Killingsworth vezetőkutató.

Korábbi kutatások más szempontot fedtek fel, ami befolyásolja, segít-e a pénz a boldogságban vagy nem: állítólag ha valakinek az éves keresete 75 ezer dollár (mai értéken kb. 27 millió forint) vagy annál kevesebb, akkor valóban boldogabb lesz tőle az illető, de aki ennél gazdagabb, annál a vagyon mérete nem igazán korrelál a boldogsággal. De hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, készült olyan kutatás is, ami szerint 75 ezer dollár felett is van összefüggés, nem csoda, hogy a kutatók úgy döntöttek, érdemes tovább boncolgatni ezt a kérdést. 

Jelenet a Zombieland című filmből

Fotó: Zombieland

A korábbi tanulmányokat átvizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy két csoportot lehet felállítani, vannak a boldog emberek, akik egy jóval nagyobb kategóriát képviselnek mint boldogtalan társaik, és azt feltételezték, hogy az első csoportba tartozóknál a több pénzzel nő az érzelmi jólét is, mégpedig meredeken, a második csoportba lévőknél azonban ez a látványos hatás csak egy bizonyos pontig érvényesül.

De hol van a határ? A kutatók szerint a legkevésbé boldogok esetében a boldogság a jövedelemmel együtt emelkedik egy 100 ezer dolláros (kb. 37 millió forintos) határig, majd itt tetőzik, míg azoknál, akik elégedettebbek, az összefüggés lineáris, még a küszöbérték után is, a legboldogabbak esetében pedig a jövedelem és a boldogság közötti kapcsolat 100 ezer dollár után felgyorsul. És akkor hogyan is lehetne egyszerűen összefoglalni az eredményeket?

A pénz nem feltétlenül boldogít, de segíthet abban, hogy még inkább azok legyünk. 

Egy gazdag, fiatal pár egy limuzinban pezsgőzik

Fotó: Getty Images

Sonja Lyubomirsky, a Hogyan legyünk boldogok? című szerzője is hasonló gondolatokat fogalmazott meg, pontosabban szerinte is vannak, akik eredendően boldogtalanok, és ami az arányokat illeti,

úgy véli, 50 százalékban az adottságainkon múlik a boldogságszintünk, 10 százalékban az életkörülményeinken, amibe az anyagi helyzetünk is beletartozik, a fennmaradó 40 százalék pedig az, amit tudatosan teszünk annak érdekében, hogy boldogok legyünk.

Persze a pénznek az utóbbiban is lehet némi szerepe, ha nagylelkűek vagyunk, akkor nemcsak, hogy másoknak okozunk örömet, hanem mi is boldogabbak leszünk tőle, ezt állítja legalábbis egy 2008-as kutatás két szerzője. Elizabeth Dunn és Lara Aknin kutatótársaival együtt 46 résztvevőnek adott 5 vagy 20 dollárt, és míg a csapat egyik felét arra kérték, hogy a kapott összeget költsék magukra, másik felének azt mondták, hogy ajándékozzák el. Azok, akik elajándékozták a váratlanul kapott pénzt, sokkal boldogabbnak vallották magukat, mint azok, akik magukra költötték. 

Felmerülhet az a kérdés is, hogy a nagylelkűségnél számít-e az anyagi helyzetünk? Vannak olyan kutatások, amelyek szerint minél gazdagabb valaki, annál kevésbé empatikus vagy nagylelkű. Egyesek szerint ennek az oka, hogy a vagyon, a gazdaság elszigetel, mind fizikai, mind lelki értelemben, elidegenít minket más emberektől. És akkor itt vissza lehet kanyarodni a cikk elejére, vagyis arra, hogy milyen fontosak a társas kapcsolatok, a kapcsolódás más emberekhez. 

Ne tagadjuk, nyilván vannak más szükségleteink, és ezek kielégítéséhez is jól jön egy kis pénz, hiszen nem kapunk kenyeret a boltban csak azért, mert szépen kérjük, és ha sikerült megszerezni azt, amire szükségünk van, az elégedettséggel tölt el, és az agyunk képes felismerni, hogy a pénz révén könnyebben juthatunk élelemhez, vízhez, menedékhez és így tovább. Hozzá kell tenni, a megszokott helyett az újszerű, meglepő és váratlan dolgok gyakran jobban aktivizálják az agyi jutalmazó rendszert, így lehet az, hogy jobban örülünk annak, boldogabbá tesz az, ha váratlanul kapunk pénzt, mintha megkapjuk a fizetésünket. 

Az is kiderült, hogyha nem kell aggódni az anyagiak miatt, akkor a kézzelfogható dolgok helyett a pszichológiai, élményalapú ingerek nagyobb mértékben képesek boldoggá tenni. Az sem mindegy, ki milyen körülmények közül érkezik vagy hol született, lehetnek ugyanis kulturális különbségek a pénzhez való viszonyunkban, és talán nagyon fura, de egyes kutatások szerint ha fizetnek azért, hogy olyasmit csináljunk, amit élvezünk, az kevésbé motiválhat minket, ami ugye azzal is jár, hogy kevésbé tesz boldoggá, és egy jó magyarázat arra, hogy miért vannak sokan, akik vonakodnak attól, hogy a hobbijukkal keressenek pénzt, hogy az legyen a főállásuk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top