A daganatos betegségek kialakulásának okairól a ma napig nincs kialakult álláspontja az orvosoknak – magyarul nem tudják biztosan, mitől is kezd el kifejlődni a páciensekben a tumor. Számos feltételezés van viszont, vagyis sok dologról nagyon valószínűnek tartják, hogy kiváltó ok lehet. Az emlőrákkal sincs ez másként: a kutatók konkrét okok helyett csupán hajlamosító tényezőket jelölnek meg, amelyek az elképzeléseik szerint nagyban hozzájárulhatnak a betegség megjelenéséhez. Az alábbiakban ezeket a rizikófaktorokat vesszük sorra.
Amin változtathatsz: az életmód
A rendszertelen, egészségtelen életvitel a legkülönfélébb betegségeknek tárja szélesre a kapukat, hiszen egy a szervezet védekezőképességét (az immunrendszerünk hatékonyságát) jelentősen befolyásolja, hogy mit és hogyan eszünk, mennyit alszunk, mennyire stresszes, zaklatott az életünk, van-e rendszeres napi rutinunk, ami megfelel a szervezet természetes működésének, illetve természetesen az is, hogy mozgunk-e eleget. Hajlamosak vagyunk félvállról venni ezeket a tényezőket, és azt mondogatjuk magunknak, hogy bírjuk a kemény hajtást, és bírnunk is kell, hiszen össze kell szedni a pénzt a kocsira, házra, nyaralásra, gyerekekre és így tovább. A szervezet valóban tolerálja és kiegyensúlyozza az életmódunk kilengéseit egy darabig, majd azután kártyavárként kezd összeomlani, és sorra jelentkeznek a különféle betegségek a szervi problémáktól a lelki bajokig.
Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egyenes úton haladunk a betegségek felé akkor, ha az alábbi dolgokat nem adjuk meg a szervezetünknek:
– Napi nyolc óra alvás és rendszeres alvás-ébrenlét ciklus – keljünk és feküdjünk minden nap ugyanabban az időben.
– Változatos, mértékletes és rendszeres táplálkozás – napi 4-5 étkezésre van szükség, lehetőleg ugyanazokban az időpontokban. Az egészséges táplálkozás alapja, hogy sokféle táplálékot fogyasztunk – csak kevés olyan dolog van, amit ki kell az étrendből teljesen iktatni (ilyen például a finomított cukor). Emellett az étlapon bőségesen szerepeljenek nyers zöldségek és gyümölcsök, sovány húsok és halfélék, és lehetőleg hagyjuk el az alkoholfogyasztást és a dohányzást.
– Rendszeres testmozgás – napi 20 perces sétával már óriási előrelépést tehetünk az egészséges életmód felé. Heti három intenzív edzéssel pedig jó kondícióban tarthatjuk a fizikumunkat és a hangulatunkat is.
– Stressz kerülése – meg kell tanulni kezelni a stresszhelyzeteket, ha már nem tudjuk elkerülni őket, de a legjobb, ha minimalizáljuk tudjuk az ilyen szituációkat a mindennapokban. Nézzünk szembe magunkkal és az életünkkel, és ha a munkánk, párunk, lakhelyünk nem megfelelő, akkor változtassunk a helyzeten ahelyett, hogy beletörődve a sorsunkba kínszenvedéssel taposnánk nap nap után ugyanabban a mókuskerékben. Ne feledkezzünk meg sose arról, hogy az életünk alakulása nagyrészt a mi elhatározásainkon és tetteinken múlik.
Amik ellen az egyetlen eszköz a rendszeres rákszűrés
A mellrák kialakulásában az orvosok szerint a legjelentősebb rizikófaktor az életkor. Az emlődaganatos betegek 80 százaléka ötvenévesnél idősebb, ezért a kor előrehaladtával megnő a jelentősége a rendszeres szűrővizsgálatoknak is. 20 éves kortól évente háromszor ajánlott a mellrákszűrés, 30 és 40 között kétévente javasolják az orvosok, 50 felett pedig évente tanácsos megjelenni a szűrésen. Emellett rendszeresen havonta, kéthavonta egyszer otthon is kell mellvizsgálatot tartani, hogy felfedezzük időben a mellben fejlődő csomókat, duzzanatokat.
Az életkor mellett a genetikai hajlandóság az, amit semmiképpen nem tudunk befolyásolni: a megfigyelések szerint ugyanis jóval nagyobb a mellrák kialakulása azoknál a nőknél, akiknek a családjában már korábban diagnosztizáltak ilyen betegséget. Minél közelebbi rokonnál jelent meg a daganat, annál valószínűbb, hogy mi is veszélyeztettek vagyunk. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. Normál női populációban az emlőrák kialakulásának kockázata 6 százalék. Ez az arány már 9 százalék, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot, 16 százalék, amennyiben két rokonnál, és 27 százalék, ha három rokon betegedett meg.
A genetikai hajlamosság és az életkor mellett az alábbi személyes életelőzmények jelentenek még rizikófaktort:
Az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata olyan nők esetében:
• akiknél a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött,
• akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel,
• akik 30 éves kor felett szültek,
• akik soha nem szültek.
